Kereső toggle

Interjú Mizsér Attilával, a Budapest 2024 sportigazgatójával

„Nem szabad a számokkal ijesztgetni”

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Péntektől szerdáig tartott, amíg eldőlt, hogy Budapest visszalép a 2024-es nyári olimpiai játékok megrendezésétől. Az olimpiai pályázatért felelős cég viszont az utolsó pillanatig teljes mellszélességgel kiállt a Budapest 2024 projekt mellett. Mizsér Attilával, a Budapest 2024 sportigazgatójával a visszalépésről szóló döntés előtt beszélgettünk.

Pénteken, amikor kiderült, hogy a Momentum 266 ezer aláírást gyűjtött, elég kaotikus nyilatkozatok hangzottak el a kormánypárti politikusoktól a budapesti olimpiával kapcsolatban. Hétfő este azonban Ön ismét határozottan állást foglalt a játékok megrendezése mellett. Mi történt a hétvégén? Egyeztették az álláspontokat? 

– Nem történt semmi ilyesmi. Korábban is úgy gondoltuk, hogy nem akarjuk összekeverni a negatív kampányt és az olimpia melletti pozitív történeteket, a Momentum által leadott aláírásokkal viszont megváltozott a helyzet.

A magam részéről kész vagyok bárhol kiállni a budapesti rendezés mellett, és örömmel elmondom az olimpia melletti érveimet. Egy olimpiának rengeteg pozitív hozadéka van. Ismernek, sportember vagyok, úgy gondolkodom, hogy mi az, amit megtehetek a sikerért. Akár van népszavazás, akár nincs, az embereknek tudniuk kell, hogy az olimpia nem egy hathetes esemény csupán: haszonélvezői lennének a gyermekeink és az unokáink. Felpörgetné a gazdaságot, a lakásépítést, egészségügyi szempontból is hasznos, és persze óriási élményt jelent.  

Mindezek alapján mit érzett, amikor Kósa Lajos pénteken kijelentette, hogy a kormánynak nincs köze az olimpiához, az Budapest ügye? 

– Azt, hogy politikusok hogy állnak a kérdéshez, hadd ne minősítsem. Van különbség a sportemberi mentalitás és a politikusi magatartás között, de idézhetem a miniszterelnök urat, aki egyértelműen kijelentette, hogy a budapesti olimpia nemzeti ügy. Sajnos jelenleg nem az, és ez nagy fájdalom a számomra. De hadd mondjak még érveket: Barcelonában a turizmus 20-25 év alatt a négyszeresére nőtt, többek között az olimpia hatására. Nekünk is inkább azon kellene gondolkodnunk, miként fejthetné ki a legpozitívabb hatást például az oktatásra, az oktatási rendszerünk nemzetközi integrációjára. Az olimpiai falu a játékok után egy kampusz lehetne, ahol 10-20 ezer diák lakik, magyar és külföldi. Ami egyszersmind segíti a diákok családját is, hiszen nem kell lakást bérelniük. De ez csak egy példa, számtalan további van, erről kell beszélni az embereknek.  

Voltak sikeres olimpiák, de volt számos kudarcos is: Görögország beleroppant az athéni játékokba, a tavalyi riói olimpia után is egyre több kép jelenik meg az elhagyatott, rohadó helyszínekről. Mivel győzhetők meg a magyarok, hogy egy itteni olimpia nem károkat fog okozni hosszú távon?  

– Rajtunk múlik, hogy mire figyelünk. Ha állandóan a negatív híreket követném, három nap múlva depressziós lennék. De a sport megtanított rá, hogy akkor jön a siker, ha az erősségeinkre nézünk. A londoni olimpia is abszolút sikertörténet. Az Agenda 2020 egyébként szinte rákényszeríti a pályázó városokat, hogy ésszerű, rentábilis terveket készítsenek. És a mi mestertervünk ilyen. Erről kellene sokat beszélnünk. 

Az olimpia ellenzőinek nagy része attól tart, hogy ennek a rendezvénynek a költségei is elszállnak. Többek között az idei budapesti vizes világbajnokságot emlegetik, ami eredetileg 7-8 milliárd forintról indult, most meg már az 50 milliárdon is túl jár. Az olimpia 770 milliárdról indul, de az ellenzők szerint végül alsó hangon is 3000 milliárd lesz. Ki garantálja, hogy nem szállnak el a költségek?

– Ilyen garancia csak közösen adható. Önmagában a pályázati csapat ezt nem tudja megtenni. Ha viszont születik végre egy javaslat, hogy jöjjön létre a beruházást felügyelő testület az összes parlamenti párt részvételével, és ez kerüljön be az olimpiai törvénybe, az elég kemény garancia lenne. A pályázati csapatban senki nincs ellene egy ilyen megoldásnak. A pártoknak pedig nemcsak beszélniük kellene a korrupció ellen, hanem itt a lehetőség, tegyenek egy ilyen javaslatot. Ez eloszlatná az emberek félelmét. De amikor ilyen összegekkel dobálózunk – a megvalósíthatósági tanulmányban szereplő 774 milliárd forintról, meg az ellenzők által emlegetett 1500, meg 3000 milliárdról beszélünk –, hadd emlékeztessek egy tanulmányra: a Michigani Egyetem sportközgazdász professzora 2014-ben kimutatta, hogy a londoni olimpia hosszú távú pozitív gazdasági hatásai 2020-ra elérhetik a 40 milliárd angol fontot, ami 14 ezer milliárd forint. Ezt is be kell kalkulálni. A stockholmi olimpiai stadion több mint száz éves, ott 1912-ben volt olimpia. A mai napig használják, száz éve élvezi a közönség a koncerteket, a sporteseményeket. A budapesti olimpia is óriási haszonnal járna hosszú távon, de valóban ki kell találni, hogyan lehet minimalizálni a korrupciót. Nem szabad a számokkal ijesztgetni az embereket, mert önmagukban ezek nem értelmezhetőek.

Tehát azt mondja, lehetne olyan törvényt alkotni, ami garantálja, hogy nem szállnak el a költségek?

– Olimpiai törvény már létezik, ezt 84 százalékkal fogadta el a parlament. Ezt lehetne módosítani. Én nem vagyok se jogász, se törvényalkotó, de szerintem ez megvalósítható. És azzal is egyetértek, hogy látva a helyünket a korrupciós világranglistán, tennünk kellene valamit ellene. Az olimpia erre is remek lehetőség, tehetünk a korrupció ellen is.

Egy felmérés szerint az ellenzők úgy vélik, hogy az olimpia megvalósításából Fidesz-közeli gazdasági csoportok fognak profitálni.

– Ebbe nem kívánok belemenni, ahogy mondtam, elég messze van a sportemberi magatartástól, ahogy a politika időnként működik. Egy a lényeg: a költségeket kontroll alatt lehet tartani.

Ön támogatná a népszavazást?

– Nekem ezzel nincs bajom. Azt mondom, függetlenül attól, hogy lesz, vagy sem, nekünk a játékok pozitív oldalát kell bemutatnunk. A sport életörömöt ad, mosolygóssá tesz, jobb teljesítményre leszünk képesek a hétköznapokban, és folytathatnám. Parkolók épülnek, javul a város levegője.

Olimpiai bajnokként nyilván vannak belső információi Budapest esélyeit illetően a versenytársakkal, Los Angelesszel és Párizzsal szemben. Hogy áll a magyar pályázat?

– Alaposan górcső alá vettük mind a három pályázatot. A szakértőink szerint a miénk a legerősebb szakmai anyag, de ez önmagában nem elég, erről a NOB tagjait is meg kell győznünk. Mindenesetre, amikor tavaly ősszel 22 nemzetközi sportszövetség tagjai Budapesten jártak, tetszett nekik a pályázat, és azt mondták, óriási lökést adna egy fejlődésben lévő városnak az olimpia. Úgyhogy azt merem mondani, hiába két megaváros az ellenfelünk, nagyon erős a pályázatunk, nagyon komoly esélyünk van a győzelemre.

Százalékosan mennyi?

– Csak találgatok, de azt mondom, 33 százalék. Nem kisebb, mint a másik két pályázóé.

Olvasson tovább: