Kereső toggle

Aprózódik a baloldali ellenzék

Párttá alakul a Momentum Mozgalom

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Egyik ellenzéki párt sem tart attól, hogy a párttá alakuló Momentum Mozgalom tőle venne el szavazatokat, és esetleg emiatt zuhanna ki jövőre a parlamentből. A Fideszben pedig kifejezetten örülnek az olimpiaellenes csapat színrelépésének, mert úgy látják: minden forgatókönyv a kormány malmára hajtja a vizet.

Párttá alakul a Momentum Mozgalom, jelentette be Orosz Anna, a mozgalom vezetőségi tagja az ATV-ben szerdán. Az olimpiaellenes aláírásgyűjtés után elindítják a jogi folyamatot, hogy 2018-ban indulhassanak az országgyűlési választáson.

Hajnal Miklós elnökségi tag a Hetek megkeresésére elmondta: a budapesti olimpiarendezés megakadályozása mellett öt kiemelt ügyet akarnak képviselni: ezek a lakhatás, a megélhetés, az oktatás, az egészségügy és az országos infrastruktúra, azaz a közlekedés és a telekommunikáció. (Hajnal a Heteknek korábban nyilatkozva az adórendszer átalakítását és a homoszexuális házasság, illetve a gyermekek egynemű párok általi örökbefogadásának lehetővé tételét emelte ki a mozgalom törekvései közül.)

A Momentum értékrendje három pilléren nyugszik: szolidaritás, teljesítményelvűség és egészséges nemzetkép. Nem a hagyományos bal-jobb felosztásban gondolkodnak, hanem a választók igényei szerint akarnak politizálni. Helyi ügyeket kívánnak felkarolni, ezért tavasztól országjárásra indulnak. Ha felmérték az igényeket, ezekhez igazítanák programjukat. A mozgalom jelenleg 145 taggal rendelkezik, a népszavazási kampány végéig nem vesznek fel újakat, azt követően azonban igen. Hajnal szerint sok a jelentkező, és eleve van ezer aktivistájuk. A pártfinanszírozás nehézségeitől nem tartanak, úgy vélik, megfelelő ügyekhez képesek lesznek támogatást gyűjteni. Hajnal emlékeztetett rá, hogy a NOlimpia akciót is mindössze tízmillió forint körüli összegből hozták össze.

A momentumosok úgy gondolják, mind a csalódott jobboldali, mind a csalódott baloldali tömegekből képesek lesznek szavazókat gyűjteni. Egyértelmű céljuk a parlamentbe kerülés 2018-ban, de akkor is folytatják a munkát, ha nem érik el a bejutási küszöböt. „És persze attól is sok minden függ, hogy hat, vagy huszonhat százalékkal kerülünk be” – mondta Hajnal Miklós. A Medián legfrissebb kutatása szerint a Momentum két százalékon áll a biztos szavazók között.

A Hetek úgy értesült, a Fideszben kifejezetten örülnek a mozgalom színre lépésének, mert úgy kalkulálnak, hogy a fiatalok az éppen Budapesten legjobban álló baloldaltól vihetnek el – akár – hat százaléknyi szavazót is. A kormánypárti sajtó is ezt erősíti, amikor „újabb baloldali pártként” ír a Momentumról.

De miként vélekednek a Momentumról a baloldali pártok?

A Demokratikus Koalíció (DK) senkitől nem tart, és amellett, hogy sok sikert kíván a Momentumnak, a legfontosabb, hogy Gyurcsány Ferenc pártja pozitív meglepetést fog okozni a 2018-as választáson, mondta a Hetek megkeresésére Gréczy Zsolt, a párt sajtófőnöke. Gréczy emlékeztetett rá, hogy a DK tízezer taggal rendelkezik, 900 településen van jelen, és ismert politikusok vezetik, ezért a jövő évi sikert nem befolyásolja a mozgalom.

Az LMP sem tart a Momentum Mozgalomtól, noha hozzájuk jóval közelebb áll, mondta kérdésünkre Hadházy Ákos. Az LMP társelnöke szerint pártját ma már nem a protest szavazók támogatják, hanem saját bázissal rendelkezik, amely az LMP értékei miatt szavaz rá, és nem valami ellen vagy helyett. Éppen ezért nincs félnivalójuk a momentumos fiataloktól, amit az LMP azzal is igazolt, hogy beállt segíteni a mozgalom olimpiaellenes aláírásgyűjtésébe. Hadházy hozzátette, ha a párttá alakuló Momentum életképesnek bizonyul, az együttműködést is el tudja képzelni velük a 2018-as választáson.   

Az Együtt sem tart a Momentumtól, tudtuk meg Szigetvári Viktortól. A párt Országos Politikai Tanácsának elnöke azt mondta, a Medián friss mérése azt mutatja, hogy miközben a Momentum 2 százalékon áll, az Együtt sem veszített korábbi 3 százalékából („ami a valóságban 4 – 4 és fél százalék”), tehát nem az ő kárukra lépett be a politikai térbe a mozgalom. Szigetvári ugyanakkor nem tartja szerencsésnek, hogy a Momentum egy kalap alá veszi és kárhoztatja az elmúlt 27 év összes politikai formációját, így őket is. Az Együtt önálló listát állít 2018-ban, az egyéni körzetekben közös ellenzéki jelölt állítását szorgalmazza. Szigetvári nem tartaná szerencsésnek, ha az ellenzéki oldalról a megújulásra képtelen MSZP, illetve a Gyurcsány Ferenc vezette DK úgy jutna be a parlamentbe, hogy közben a több közöst vonást mutató LMP, Együtt, Párbeszéd és a Momentum „egymást kigyilkolja”. Éppen ezért az Együtt a következő időkben kovászként próbál működni a felsorolt politikai formációk között. 

A Párbeszéd szintén segít az olimpiaellenes aláírásgyűjtésben, és nem zavarja, hogy a Momentum egy kalap alá vette őket – például – az MSZP-vel vagy a Fidesszel, mondta lapunknak Barabás Richárd elnökségi tag. Barabás szerint nem az az aggasztó, hogy a Momentum szavazatokat vihet el a hozzá hasonló pártoktól, így akár a Párbeszédtől is, hanem az, hogy a Medián szerint a Fidesz a teljes lakosságban 37, a biztos szavazó pártválasztók között 60 százalékon áll. „Az ellenzéknek addig kell dolgoznia, amíg képes lesz elhitetni a társadalommal, hogy a kormánypárt nem egy leválthatatlan monolit erő” – mondta Barabás.

A Momentum esélyeire visszatérve érdemes felidézni az Együtt történetét: 2012. október 24-én, egy nappal azt követően, hogy Bajnai Gordon több tízezer ember előtt bejelentette az Együtt 2014 létrejöttét és azt, hogy ő a párt miniszterelnök-jelöltje, a Medián 22 százalékos támogatottságot tulajdonított nekik a biztos szavazó pártválasztók között. Egy évvel később azonban Bajnai már nem volt miniszterelnök-jelölt, újabb két évre rá már nem volt politikus, az Együtt pedig egy „most vasárnapi” választáson nem jutna be a parlamentbe. Ebből persze nem következik feltétlenül, hogy a Momentum – jóval szerényebb – „kezdőtőkéje” is hasonlóképpen elolvad, az azonban egyértelmű, hogy az olimpiaellenes aláírásgyűjtés az utóbbi napokban jelentősen lelassult. Ami fakadhat abból, hogy aki alá akarta írni az ívet, az már megtette, de fakadhat abból is, hogy miután a mozgalom a teljes politikai elitnek beszólt, sok ellenzéki szavazó – bár korábban úgy gondolta – mégsem megy el aláírni.

De milyen forgatókönyvek jöhetnek, ha összejön a népszavazás? Orbán Viktor állítólag tisztában van vele, hogy Budapestnek nincs esélye Párizzsal szemben, ahol 1924-ben már rendeztek olimpiát, ezért 100 évvel később főesélyes, ráadásul szinte minden szükséges létesítménnyel rendelkezik – szemben Budapesttel. Orbán tett is rá utalást, hogy Budapest esélyei „csekélyek”. Másrészt, ha lesz népszavazás, valószínűleg nem lesz érvényes: legalábbis így okoskodnak az általunk megkérdezett elemzők, emlékeztetve a tavaly őszi kvótaellenes népszavazásra, ami annak ellenére lett érvénytelen, hogy a kormány állítólag húszmilliárd forintot fordított a kampányra. (Budapesten harmincöt százalékos volt a részvétel, az érvényességhez ötven százalék kell.) Az olimpiaellenes népszavazásra nyilván egy forintot sem költene a hatalom, az ellenzéknek alig van pénze, így végül a kormány két dolgot is állíthatna: 1) az ellenzék impotens, 2) nem igaz, hogy Magyarországon csak a kormány tarthat népszavazást. Az ellenzéki pártok pedig egymásnak ugranának, a kicsik az aláírásgyűjtést „nem elsődleges ügynek” nevező DK-t és az akcióba csak a végén beszálló MSZP-t okolva a kudarcért.

Olvasson tovább: