Kereső toggle

Magyarországot is érinti Trump NATO-kritikája

Figyelmeztetés Európának

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Nem valószínű, hogy Donald Trump vezetésével az Egyesült Államok katonai szempontból „magára hagyná” Európát, ám a NATO szerepe csökkenhet a jövőben. Különösen, ha továbbra is az USA viseli az észak-atlanti szövetség költségeinek túlnyomó többségét. A megválasztott amerikai elnök „potyautas” tagállamokkal kapcsolatos kritikái Magyarországot is érintik.

„Alaposan megkaptam a magamét, amikor először mondtam, hogy a NATO elavult, de ez két napig tartott, aztán már azt kezdték mondogatni, hogy Trumpnak igaza van” – mondta a megválasztott elnök. Az interjúban Trump a másik fő problémának azt nevezte, hogy sok NATO-tagállam nem vállal méltányos részesedést a védelmi kiadásokból, és ez szerinte „nagyon igazságtalan az Egyesült Államokkal szemben”. Hozzátette: jelenleg öt NATO-tagállam fordítja a hazai össztermék (GDP) 2 százalékában meghatározott összeget védelmi kiadásokra. A nyilatkozat nem maradt reakciók nélkül. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter szerint a megválasztott amerikai elnök kijelentése a katonai szövetség tagjai körében, de különösen az unió 28 tagállama között „meglepetést és szorongást” kelt. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pedig Trump szavaira reagálva megerősítette „feltétlen bizalmát” abban, hogy az új amerikai kormányzat fenntartja erős elkötelezettségét a NATO, a transzatlanti kapcsolatok és az Európa számára nyújtott biztonsági garanciák mellett.
Anthony Scaramucci, Trump egyik magas rangú tanácsadója a svájci Davosban zajló Világgazdasági Fórumon (WEF) magyarázta főnöke kijelentését. „A NATO működik, de vannak egyes dolgok, amelyeket meg kell változtatni, és egyes részei, amelyek Trump szavaival élve »elavultak«. El kell gondolkodnunk azon, hogyan módosíthatjuk a NATO-szerződést a 21. és 22. század kihívásainak tükrében” – tette hozzá.
A magyar diplomácia vezetője is kommentálta Trump kijelentéseit. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint a megválasztott amerikai elnök azért minősítette elavultnak a NATO-t, mert az nem foglalkozik a terrorizmussal. „Ha mindezt egy liberális megválasztott amerikai elnök mondta volna, akkor azért szerintem nem kéne meglepődnünk, ha az európai liberális média és politikai elit most úgy ünnepelné a nyilatkozattevőt, mint akinek a szavai fantasztikusan progresszívek, és európai szempontból mindenképpen jól meg kell őket gondolni” – mondta Szijjártó. Hozzátette, Közép-Európa mindig rajtavesztett azon, ha a Kelet és a Nyugat konfliktusban volt egymással, ezért Magyarországnak egyértelműen érdeke az Egyesült Államok és Oroszország közötti kapcsolatok rendeződése.
Egy magyar kormányzati szakértő a Heteknek Trump kritikái kapcsán úgy fogalmazott, hogy azok figyelmeztetést jelentenek Európa számára. Az ugyanis tény, hogy a NATO-ajánlás ellenére a tagállamok többsége nem költi GDP-je 2 százalékát védelmi kiadásokra. Így gyakorlatilag Amerika védelmi ernyőjét használják ki. Mint ahogy az is igaz, hogy a NATO-t meg kell újítani ahhoz, hogy megfeleljen a 21. század kihívásainak. Az azonban szerinte nem valószínű, hogy Trump katonailag magára hagyná Európát, vagy a szövetségesei feje felett egyezne meg őket érintő kérdésekben Oroszországgal.
Tálas Péter katonapolitikai szakértő osztja azt a véleményt, hogy a NATO bizonyos értelemben valóban elavult szervezet, ám – tette hozzá a Hetek kérdésére – az amerikaiak is figyelembe veszik, hogy ez az egyetlen olyan nemzetközi szervezet, amelynek olyan érdemi katonai ereje van, amely nemcsak békefenntartásra, hanem a béke kikényszerítésére is alkalmas. „Az Egyesült Államoknak éppen annyira fontos a NATO, amennyire fontos az euroatlanti biztonság, illetve az amerikai katonai jelenlét a kontinensen. Nem gondolom, hogy ennek a stratégiai szerepe csökkent volna, más kérdés, hogy Trump láthatóan inkább a közvetlen kétoldalú kapcsolatokon keresztül igyekszik majd érvényesíteni az érdekeit, ami a NATO szerepét csökkentheti” – vélekedett a szakértő.
Ami a NATO finanszírozását illeti, Tálas Péter megjegyezte: a „potyautasok” kérdése a hidegháborús időszakra visszanyúló vita, amelyben az Egyesült Államoknak igaza van. A tagállamok döntő többsége ugyanis nem teljesíti a szervezet által javasolt-elvárt 2 százalékos GDP-arányos védelmi költségvetést. Ennek köszönhetően a szövetség összköltségvetésének már 70 százalékát az Egyesült Államok állja (ez az arány korábban 55 százalék volt). Emiatt éveken keresztül Magyarország is „téma volt” a tengerentúlon, hiszen mi sem teljesítettük a 2 százalékot. Tálas Péter kiemelte: a mostani ígéretek szerint 2026-ra elérjük majd a NATO-tagállamok átlagát, de egyrészt ez nem egy gyors iramú fejlesztést jelent, másrészt kérdés, hogy a pluszpénzt mire költjük, hiszen a haderő modernizálására éppúgy szükség lenne, mint a bérek emelésére. 
A szakértő azt is megjegyezte: az európai NATO-tagállamoknak nem kell aggódniuk amiatt, hogy az orosz katonai érdekszféra növekedne a jövőben, ugyanis Moszkva inkább gazdasági pozíciónak erősítésével, illetve politikai eszközökkel, például a nyugati szövetségesek közötti viták generálásával igyekszik az érdekeinek érvényt szerezni. Bár ettől még Lengyelország vagy a balti államok aggódnak, ám esetükben az amerikai katonai jelenlét is erősebb, mint mondjuk Magyarországon. A Trump által belengetett orosz nukleáris fegyvercsökkentés Tálas Péter szerint egyébként várhatóan nem éri majd el azt a szintet, amit az amerikaiak szeretnének, hiszen Oroszország nagyhatalmi státuszát éppen ez a potenciál hivatott biztosítani – az aránytalan csökkentés a nukleáris hatalmak közötti egyensúlyt is befolyásolná. (Ezzel kapcsolatban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt mondta, nyitottak a párbeszédre Trumppal. Szerinte a tárgyalások kiterjedhetnek a hiperszonikus fegyverekre, az Európában kiépített amerikai rakétavédelemre, az űrfegyverekre és a nukleáris kísérletekre is.)
Ami a NATO-tag Törökország szerepét illeti, Tálas Péter szerint Washingtonnak és Ankarának egyaránt érdeke, hogy az ország megmaradjon az atlanti szövetség keretein belül. Ez még akkor is így van, ha jól láthatóan Oroszország, Törökország és Irán mindent megtesz, hogy az Egyesült Államok közel-keleti szerepét csökkentse. Az persze nagy kérdés, hogy mi történne abban az esetben, ha a szíriai rendezést Trump prioritásként kezelné – ez ugyanis nem képzelhető el Törökország nélkül.

Olvasson tovább: