Kereső toggle

Katasztrofálissá válhat a háziorvoshiány

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Rövid időn belül összeomolhat a háziorvosi rendszer. Jelenleg 300-400 ezer ember ellátatlanságát okozza a háziorvoshiány Magyarországon. Ha nem történik érdemi változás, akkor 2025-re közel ötmillió nagy- és kiskorú honfitársunknak nem lesz megoldva az egészségügyi alapellátása az utánpótlás hiánya miatt.

„Hatan dolgoztunk itt háziorvosként a körzeti rendelőben. Idén ketten külföldre távoztak, egy kollega pedig hetvenhat évesen végleg nyugdíjaztatta magát – ezért jelenleg az ő pácienseiket is nekünk kell ellátnunk. Így aztán a délutáni rendeléseken rendszerint este fél 10-10-ig bent vagyok” – meséli egy ötvenkilenc éves észak-pesti körzeti orvos. Hozzáteszi: ennyi embert felelősen ellátni képtelenség, különösen úgy, hogy ezzel együtt jár a töméntelen adminisztrációs feladat további növekedése is, miközben még egyszerű diag­nózisok esetén is sokszor a szakrendelőbe kell küldenie az embereket, ami csak bonyolítja az ellátást, és annak időtartamát beláthatatlanná teszi.

A háziorvos szerint egyáltalán nem ritka a nyolcvan év körül járó kollega sem, különösen, ha az ügyeletes orvosokat is tekintetbe vesszük, s a helyzet a házi gyermek­orvosoknál sem kedvezőbb. Az alacsony nyugdíj mellett ennek az is az oka, hogy sokaknak nincs szívük magukra hagyni a pácienseiket – vélekedik a doktor, aki a háziorvosok körében reálisnak tartja a nettó 200-300 ezer forintra becsült átlagfizetést, bár az szerinte inkább a 200 ezer felé húz (a háziorvosok hazánkban vállalkozókként működtethetik praxisukat). Ami az ellátottakat illeti, szerinte Budapesten még egész jó a helyzet a hátrányosabb helyzetű régiókhoz, különösen a kistelepülésekhez képest – igaz, némi egyenlőtlenség fővárosi viszonylatban is észlelhető, mégpedig a szegényebb és gazdagabb kerületek viszonylatában.

„A tavalyi egyszeri praxistámogatást elvitték többek közt a korszerűsítések és a kollegák díjazása – ez nem egy folyamatos költségkiegészítést jelentett, amit szerencsésebb esetekben például az önkormányzat biztosíthat” – teszi hozzá a körzeti orvos.

Az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ adatai szerint az elvándorlás által leginkább sújtott területek az aneszteziológia és intenzív terápia, belgyógyászat, háziorvostan, sebészet, csecsemő- és gyermekgyógyászat, valamint szülészet-nőgyógyászat – ezek a területek Európa-szerte hiányszakmáknak tekinthetők. A magyar háziorvosok közül ugyan valamelyest csökkenőben van a külföldre távozók száma, de ez főleg annak köszönhető, hogy a háziorvosok és különösen a házi gyermekorvosok átlagéletkora még az orvosszakmán belül is magas: ötvenhat, illetve ötvenhét év. A háziorvosok között a nyugdíjasok aránya közel 27 százalék, míg a negyven év alattiaké nem egészen 10 százalék. A mintegy ötezer házi gyermekorvos közül százhuszonöten már a hetvenes éveikben járnak.

A Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet nyilvántartása szerint 2016. 04. 01-jén Magyarországon 259 háziorvosi praxis tartósan betöltetlen, azaz ezekben a körzetekben legalább hat hónapja az ellátási kötelezettségnek csak helyettesítéssel – vagy úgy sem – tudnak eleget tenni. Ez – miként azt Dénes Tamás, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének (RESZASZ) elnöke lapunknak kifejtette – azt jelenti, hogy jelenleg nagyságrendileg 300-400 ezer lakos számára nem biztosított megfelelően az alapellátáshoz való hozzáférés. Előrejelzések szerint, ha nem történik érdemleges változás, akkor 2025-re 4,7 millió honfitársunknak nem lesz megfelelő alapellátása.

Dénes Tamás szerint a háziorvosi, illetve gyermekorvosi pálya szakmai vonzerejét növelné, ha például a kollegák lehetőséget kapnának minél több végleges ellátásra, tehát nem kellene egy-egy szakorvosi javaslatért szakrendelőbe küldeni a beteget. Másrészt legalább ennyire fontos, hogy a szakterület-választás során megfelelően motiválják a hallgatókat, így a Than Károly-ösztöndíj feltételeit meg kellene változtatni, hogy ne legyen feltételként megszabva egy ,,tartósan betöltetlen” praxis majdani vállalása. A szakképzés elkezdésekor ugyanis nem tudni, hogy melyek lesznek a tartósan betöltetlen praxisok, ami túl nagy kockázat a jelölteknek. Emellett jelentősen meg kellene emelni a gyermekorvosi szakképzés keretszámát is, hogy az ne csak a kórházi, hanem célzottan a házi gyermekorvos-utánpótlást is biztosítsa.

Krízisenyhítőek, tűzoltó jellegűek az olyan plusztámogatások, mint amilyen tavaly volt a háziorvosoknak szánt tízmilliárd forintos többlettámogatás (őket vállalkozók lévén nem érinti a mostani alapbéremelés), a háziorvosi ügyeletekre fordított plusz négymilliárd forint vagy a háziorvosi letelepedési, illetve praxisvásárlási program. Csakhogy Dénes Tamás szerint alapvetően hiányzik az egészségügyben egy átfogó és hosszú távú humánerőforrás stratégia. Ennek alapja a tisztességes bérek és a megfelelő munkakörülmények. A 2016-os és 2017-es béremelés jó irány, de hosszabb távra kell tervezni, nem választási ciklusokban gondolkodni – állítja a RESZASZ elnöke. „Megfelelő keretrendszert kell kialakítani a hálapénzrendszer megszüntetésére, és meg kell jelenjen a minőség igénye úgy a lakosságban, mint a döntéshozóban. Nem utolsó sorban az egészségügyet kormányzati prioritássá kell emelni, így legalább 6 százalékos GDP-ráfordításra lenne szükség az ágazatban a mostani 4 százalékkal szemben” – állapítja meg a szakember. Az uniós átlag a GDP 8 százaléka.

Mindeközben a lakosság egészségi mutatói sokkal rosszabbak, mint azt a gazdasági fejlettségünk indokolná. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nemrég publikált egészségügyi adatai szerint – jóllehet kirívóan sokat járunk orvoshoz az évi átlag tizenkétszeres látogatással – nálunk kétszer annyian halnak meg hatvannégy éves koruk előtt, mint a fejlettebb uniós országokban.

A várható élettartamunk enyhén nő (hetvenhat év, szemben a nyolcvan­egy év uniós átlaggal), de ezzel együtt nő a betegségben eltöltött évek száma is. A rossz eredményeknek (vezetünk a szív-érrendszeri megbetegedések okozta halálozásban, az elsők között vagyunk a daganatos megbetegedésekkel és halálozásokkal kapcsolatban, valamint az elkerülhető halálozások kapcsán is az első háromban vagyunk) Dénes szerint számos oka van: a lakosság helytelen életmódja, hozzáállása éppúgy közrejátszik ebben, mint az alapellátás és a kórházi ellátás hiányosságai.

Olvasson tovább:

  • Meddig ér a metróügy?

    Nem ment el az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésére a meghívott három exminiszterelnök, és – korábbi ígéretével szemben – Demszky Gábor volt főpolgármester sem.
  • Orbán Viktor öt nagy támadást akar kivédeni

    A Fidesz inkább külső politikai és gazdasági erőktől tart, mintsem a hazai ellenzéki szervezetektől. Legalábbis ez derült ki Orbán Viktor évértékelő beszédéből, amely alapján a kormánya számára a legnagyobb veszélynek a Brüsszel mögötti politikai erőket és Soros Györgyöt látja.
  • Már csak véletlenül veszíthet a Fidesz?

    Kampányrajt Magyarországon: már a jövő évi országgyűlési választásra gyúrnak a pártok. A Fideszben kezd összeállni a kampánycsapat, és a 106 egyéni jelölt személye is kezd biztossá válni; a baloldalon a káoszt akarják rendbe tenni.