Kereső toggle

Akiket a metró füstje megcsapott

A fővárosi közlekedési káosz háttere

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A sorozatos metróleállások folyamatosan koptatják a kormánypárti főpolgármester hitelességét, a kormány mégsem hajlandó plusz 40 milliárd forintot megszavazni a legveszélyesebb vonal felújítására.

Nem kell összefüggést keresni a közelmúlt metróbalesetei, illetve meghibásodásai között, szögezte le Tarlós István főpolgármester a hétfő reggeli baleset kapcsán, amikor a 2-es metró vonalán az egyik szerelvény beleszaladt egy várakozó társába. Az eset azért egyedi, mert az ütközés következtében 15 utas is megsérült, többen közülük súlyosan, és ilyen eddig nem volt. Az utóbbi másfél hónapban kétszer leállt a 2-es metró; kétszer füstölés, egyszer gázolás miatt leállt a 3-as metró; a múlt pénteken pedig füstölés miatt elhagyták az utasok a 4-es metrót. A súlyos sérülésekkel járó, említett ütközés hétfőn történt, majd szerdán füstölés miatt kellett leállítani a 3-as metrót.

A főpolgármester a baleset után röviden összefoglalta a három vonal állapotát: a 4-essel nincs baj, hiszen 2014 tavaszán adták át. (Itt legfeljebb annyi a probléma, hogy az EU-nak a 181 milliárd forintnyi támogatásért cserébe vállalt / ígért napi 470 ezer utassal szemben 170 ezren használják a vonalat.)

A 2-es metrót jó tíz éve felújították – mint hétfőn kiderült, mégsem teljes körűen – és van egy negyven éve avuló, „teljesen lerobbant állapotban lévő” 3-as metró, amivel 36 évig nem csináltak semmit – mondta Tarlós. A Fővárosi Önkormányzat szerdai ülésén ennél is sarkosabban fogalmazva kifejtette: az őt bíráló ellenzéki politikusok „nagyon szeretnék a habszűz ártatlan benyomását kelteni, minekutána húsz évig nem csináltak semmit. De – tette hozzá saját politikai családját is bírálva – az is „az igazsághoz tartozik, hogy ma meg s**rakodás folyik.”

A hétfői balesettel kapcsolatban a rend­őrség is vizsgálatot indított, és a BKV is nyomozza az okokat. A Hetek szakmabeli forrásokból úgy értesült, hogy a 2-es metrón nem alkalmazzák azt a szoftvert, aminek a segítségével elkerülhető lett volna az ütközés. A BKV vezérigazgatója a metróvezető felelősségére is utalt, míg a Metróért Egyesület közölte, ők már korábban figyelmeztettek a szerel­vények fékrendszerének hibáira. A fővárosi ellenzék vizsgálóbizottságot akart felállítani, a kormánypárti többség ezt elutasította. Az MSZP ezek után alternatív testület felállítását jelentette be a metróhálózatot érintő problémák átvilágítására.

A 3-as metró valóban sürgető felújításáról 2014 júniusában írtunk legutóbb. Tarlós István akkor közleményben tudatta, hogy a szerelvények költsége 60-90 milliárd, az infrastruktúra felújítása további mintegy 100 milliárd forint lesz. Lázár János ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy a kormány 2014 tavaszán garantálta a felújítást.

Mi történt az elmúlt két és fél évben?

2014 tavasza óta annyi előrelépés történt, hogy kiírták és elbírálták a szerelvények felújításáról szóló pályázatot, amit az eredeti orosz gyártó nyert meg. 2018 nyaráig mind a 37, egyenként hat kocsiból álló szerelvényt felújítják, tájékoztatta a Heteket Király Dávid, a Republikon Intézet várospolitikai szakértője. Lapzártánkig három szerelvénynyel végeztek. Ezek már Budapesten vannak, de csak januártól állnak forgalomba, így az utazóközönség empirikus bizonyítékkal még nem rendelkezhet. Forgalomba állításuk viszont szembeötlő lesz, mivel az eddigi kék helyett fehér színben láthatjuk viszont őket. Az összes szerelvény felújítása 69 milliárd forintba fog kerülni, amit hitelből fizet a főváros. E tekintetben a fizetendő összeg a korábban becsült sávban marad.  

A leharcolt vágányok miatt korábban többször vészhelyzet alakult ki, ezért azokat folyamatosan cserélik, ez azonban csak átmeneti megoldás, nem része a generálfelújításnak, és azt a szerény célt szolgálja, hogy ne kelljen leállítani a metrót. 

Az infrastruktúra felújítására kalkulált 100 milliárd forintot ugyanakkor nagyon alulbecsülték, mondta Király Dávid: ha teljes felújításban gondolkodunk – az összes állomás akadálymentesítésével, új liftekkel, a biztosító berendezések cseréjével –, az 200 milliárd forintos végösszeget jelent. Ez persze csökkenthető: lehet spórolni a fenti tételeken vagy az állomások vizuális fejlesztésén, ám mindez néhány tízmilliárd forintos csökkenés, ami még mindig jóval több a százmilliárdnál.

A kormány egy korábbi becslés alapján végül 137,5 milliárdos felső korlátot állapított meg a főváros számára. Tarlós ki is fakadt: „amíg ez a folyamat tart, hogy konokul ra-gaszkodnak egyesek a 137,5 milliárdos felső limithez, és konokul védik az ezt messze meghaladó árajánlatokat, addig a főváros tehetetlen helyzetben van önhibáján kívül” – idézte a főpolgármestert az MTI. 

A 137,5 milliárdos összeg már nem fedezi a biztosítóberendezések cseréjét, az akadálymentesítést és – mint néhány hete kiderült –, az állomások felújítását sem, azaz kezd a beruházás egyre „fapadosabbá” válni. Ennél is komolyabb probléma, hogy a beérkezett pályázatok – kis szórással – 182 milliárdos végösszeget tartalmaznak, ami miatt a Főváros által felügyelt BKV nem hirdetett győztest, hanem új pályázat kiírásáról döntött.

Kérdőjelek

A tender két kérdést is felvet: vajon a véletlen műve, hogy a pályázó cégek szinte azonos mértékben árazták túl a tervezett összeget, vagy esetleg kartellezés áll a háttérben. Mind Tarlós István, mind a fővárosi ellenzék megemlítették ez utóbbi gyanúját.

A másik kérdés, hogy mi lesz abban az esetben, ha a megismételt pályázatra is jelentősen magasabb ajánlatok érkeznek a kiírásnál? Ezt senki nem tudja. A pályázók mellett szól ugyanakkor, hogy kiviteli tervek nélkül becsülték meg a végösszeget. A következő tendernél azonban már ismerhető lesz a kiviteli terv, és ha akkor is hasonló módon túllövik az árat, az árulkodó jel lesz. 

Amennyiben valamilyen csoda folytán egyik napról a másikra győztest hirdetnének, a jövő nyári vizes világbajnokság előtt akkor sem kezdenék el a felújítást, mivel a metróvonal az új uszoda közelében fut, és a leállás miatt óriási közlekedési káosz alakulna ki. A felújítás elhalasztásával ugyanakkor tovább romlik a metró műszaki állapota. Király szerint életveszélytől egyelőre nem kell tartani, mivel mind a szerelvényeket, mint az infrastruktúrát folyamatosan monitorozzák. Ugyanakkor előfordulhat, hogy előbb-utóbb le kell állítani a metrót, amivel megint csak a közlekedési káoszig jutunk.

A teljes 3-as metrót ugyanis 150 csuklós busszal lehetne pótolni, ám a legjobb eset-ben is csak 60-70-et lehet kiállítani – innen-onnan összeszedett, többek között régi, már félreállított buszokat. Ám ha ugyanebben az időben valamiért leáll a 2-es vagy a 4-es metró is, oda már nem jut pótlóbusz, hívta fel a figyelmet a szakember.  

A színfalak mögött

Mindebből viszont egy politikai keretben értelmezhető kérdés adódik: miért engedte idáig fajulni a helyzetet a kormány, miközben a főváros élén a Fidesz támogatásával főpolgármesterré választott Tarlós István áll.

A kérdés költői: a főváros az utóbbi években elvesztette oktatási és egészségügyi intézményeit, szintén államosították a teljes HÉV-vonalhálózatot, és Budapest áron alul eladta az államnak a Főgázt: ebbe a sorba illik a metrófelújítás körüli káosz.  

A kormány főváros-ellenessége azért is érthetetlen, mert Budapest termeli meg a teljes magyar GDP 40 százalékát. Napi 20 milliárd forintot fizet be a központi költségvetésbe, mostanra viszont odáig fajult a helyzet, hogy nem hogy fejlesztésre nem jut pénz, de egyre inkább a napi működésre sincs fedezet. Egy hosszabb közlekedési káosz nem mellesleg a termelést is visszavetheti, így a befizetett adó is csökken, amit a Budapest által támogatott vidék is megérezne. Mindemellett Budapesten – legalábbis a Publicus Intézet felmérése szerint – a DK és az MSZP együttes támogatottsága (24%) hosszú idő után először meghaladja a Fidesz támogatottságát (22%).

Olvasson tovább:

  • Meddig ér a metróügy?

    Nem ment el az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésére a meghívott három exminiszterelnök, és – korábbi ígéretével szemben – Demszky Gábor volt főpolgármester sem.
  • Orbán Viktor öt nagy támadást akar kivédeni

    A Fidesz inkább külső politikai és gazdasági erőktől tart, mintsem a hazai ellenzéki szervezetektől. Legalábbis ez derült ki Orbán Viktor évértékelő beszédéből, amely alapján a kormánya számára a legnagyobb veszélynek a Brüsszel mögötti politikai erőket és Soros Györgyöt látja.
  • Már csak véletlenül veszíthet a Fidesz?

    Kampányrajt Magyarországon: már a jövő évi országgyűlési választásra gyúrnak a pártok. A Fideszben kezd összeállni a kampánycsapat, és a 106 egyéni jelölt személye is kezd biztossá válni; a baloldalon a káoszt akarják rendbe tenni.