Kereső toggle

Vihar az alkotmánybírák megválasztása körül

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Kedden megválasztotta az OrszággyŰlés az Alkotmánybíróság (Ab) új elnökét és négy új tagját. A döntés előzménye a Fidesz és az LMP különmegállapodása volt, ami miatt a többi ellenzéki párt részéről éles kritikát fogalmaztak meg az LMP-vel szemben.

Az elnökké választott Sulyok Tamás alkotmánybíró, az Ab eddigi elnökhelyettese a titkos szavazáson 137 igen és 1 nem szavazatot kapott. Az Ab-elnök megbízatása az alkotmánybírói hivatali ideje lejártáig, Sulyok esetében 2026-ig tart. Sulyok elnökké választásával egy időben négy új alkotmánybíróról is döntött a Ház: a betöl­tetlen helyekre Hörcherné Marosi Ildikót, a Kúria bíráját, Horváth Attila jogtörténészt, Schanda Balázst, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem alkotmányjogi tanszékének vezetőjét és Szabó Marcelt, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettest választották meg. Szabó Marcel kivételével mindannyian 136 támogató szavazatot kaptak 2 nem ellenében. Az ombudsmanhelyettest 135 igen szavazattal és 2 nemmel választották taggá, esetében 1 voks érvény­telen volt. Az új bírókat december 1-jével választották az Ab tagjává, megbízatásuk tizenkét évre szól. Ezzel újra teljes létszámú, tizenöt tagú az Ab.

Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője sajtótájékoztatóján kijelentette: törvényes, legitim volt az alkotmánybíró-választás. Az MSZP szerint viszont a folyamat törvénysértő volt, mert a jelölőbizottság tagjainak száma – a szocialista delegált lemondása után – nem érte el a törvényileg előírt minimumot. Tóth Bertalan frakcióvezető azt hangoztatta: illegitim Ab jön létre, amelynek későbbi döntései megkérdőjelezhetőek lesznek. Kósa Lajos erre úgy reagált: a jelölőbizottságról szóló országgyűlési határozat szerint attól, hogy egy frakció nem vesz részt a testületben, a bizottság munkája még teljesen szabályszerű.

A fideszes frakcióvezető szerint az egész „hajcihő” csak azt mutatja, hogy a szocialisták az ország destabilizálásában, a demokrácia intézményrendszerének rombolásában érdekeltek. Az MSZP-sek egyetlen olyan alkotmánybíró-jelöltet sem voltak hajlandóak megnevezni, akit támogatnának; a Jobbik pedig csak olyanokat javasolt, akiket a Fidesz nem tudott elfogadni – jegyezte meg.

 A KDNP üdvözölte az új alkotmánybírók megválasztását, amellyel teljessé vált a testület. A kisebbik kormánypárt sikernek értékelte, hogy az LMP részese volt az alkalmas személyek jelölésének, ugyanakkor sajnálatát fejezte ki, hogy a többi ellenzéki tömörülés nem tudta félretenni „önző pártpolitikai szempontjait”.

Staudt Gábor, a Jobbik frakcióvezető-helyettese sajtótájékoztatóján azt közölte, az ellenzéki párt az alkotmánybírókat jelölő eljárás miatt nem vett részt a szavazáson, a megválasztott tagokat azonban alkalmasnak tartja a feladatra. A politikus méltatlannak nevezte, hogy a Jobbikot „kirekesztették” a formális véleménynyilvánítás lehetőségéből.

Szelényi Zsuzsanna független országgyűlési képviselő, az Együtt politikusa nem vett részt a szavazáson, amit azzal indokolt, hogy több mint egy éve illegitimnek tartja az Ab-t, amely nem tudja betölteni a kormány és a parlament döntéseit ellensúlyozó szerepét. A testületben szerinte kizárólag olyan bírók vannak, akiket a Fidesz nevezett ki, s így nem képviselik azt a sokszínűséget, amit reprezentálniuk kellene – mondta.

Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke azt közölte: nemmel voksolt az alkotmánybírókra, mert nem ért egyet a testület struktúrájával, a jelöltek személye másodlagos volt. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy meggyengítették az Ab pozícióját. A testületnek bizonyos esetekben a kormánnyal szemben is védenie kell a jogállamiságot és a törvényességet, s ma ez nem az az Ab, amit a rendszerváltáskor létrehoztak – fejtette ki.

Az alkotmánybíró-jelölésről múlt csütör­tökön számolt be Kósa Lajos, bejelentve, hogy a két kormánypárt és az LMP megegyezett a jelöltekről a hiányzó bírói helyekre, és a testület új elnökének személyéről is konszenzus alakult ki a három képviselőcsoport között. A Fidesz és a KDNP ellenzéki támogatás nélkül nem tudta volna biztosítani az összes képviselő kétharmadának szavazatát.

Az MSZP és a Jobbik nem vett részt a szavazáson. Az LMP társelnöke, Hadházy Ákos támogatásukat azzal indokolta, hogy a négy jelölt megválasztásával növekedhet az Ab azon tagjainak száma, akik a kormánytól függetlenül hozzák meg döntéseiket.

A testület tagjainak száma tavasszal csökkent tizenegyre – ezzel még fenntartható volt a működőképesség –, az elnöki tisztség pedig szintén betöltetlen volt április óta, akkor járt le ugyanis Lenkovics Barnabás mandátuma.

Sulyok Tamást az Országgyűlés 2014 szeptemberében választotta az Ab tagjává; tavaly április 1-je óta elnökhelyettes volt, az elnöki jogköröket idén április 22-étől látta el.

A DK politikusa kollaboránsnak nevezte az LMP-t az alkotmánybírák megválasztása miatt, az LMP azonban hazugsággal vádolta a pártot és kiállt a kedden megválasztott tagok mellett.

Varju László, DK alelnöke keddi budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: a szavazással tovább nő a kormány hatalma, ami ellentétes az ország érdekeivel és azokéval, akik le akarják váltani. Értékelése szerint az LMP „kiiratkozott az ellenzéki pártok soraiból”, ezért – mint mondta – jelképesen fideszes párttagkönyveket ajánl a két társelnöknek, akik meg is jelentek a sajtótájékoztatón a teljes LMP-frakció kíséretében. Ezt Szél Bernadett társelnök azzal indokolta, hogy szeretnének válaszolni a DK kérdéseire, s kíváncsiak, mi alapján használnak olyan súlyos jelzőt, mint például a kollaboráns.

Hadházy Ákos, az LMP másik társelnöke azt mondta: ha lesz olyan tény, ami megkérdőjelezi a független ítélethozatalt, akkor elgondolkodik, azonban most védelmére kel a bíráknak. Kifejtette: a DK az elmúlt napokban csak a bírák és a párt elleni hangulatkeltéssel foglalkozott. Szerinte az ellenzékkel ma az a baj, hogy egymástól szeretne elvinni szavazatokat és nem a kormánytól.

 Varju László válaszul alkalmatlannak nevezte a megválasztott tagokat, bírálva Schanda Balázs egyházzal kapcsolatos egyik írását, továbbá Szabó Marcel és Horváth Attila személyét.

Szél Bernadett ugyanakkor azt felelte: a kormány akkor is működött volna, ha az Alkotmánybíróság kevesebb taggal folytatja munkáját, most viszont van esély arra, hogy az emberekhez közelebb álló döntések szülessenek. Megjegyezte azt is, hogy a DK maga is több alkalommal fordult az Ab-hez, ezt azonban Varju László visszautasította.

A vitán megjelent Schiffer András, az LMP volt társelnöke is, aki hazugsággal vádolta a DK-t, majd sorra vette és visszautasította a bírák személyét ért kifogásokat. Egyúttal hitványnak és alávalónak nevezte, amit a DK tesz. „Gyakorlatilag egyházellenes indulatokat szítanak fel, azt csinálják, amit az ÁVH-s szellemi elődeik” – fogalmazott. A hangos szóváltásba fulladó sajtótájékoztatón történteket rögzítette az ATV kamerája, ennek köszönhetően Schiffer és Varju vitája komoly visszhangot váltott ki.

Előzőleg szintén az ATV-ben, a Szabad szemmelben csapott össze az ügyben Hadházy Ákos LMP-társelnök és Molnár Csaba DK-alelnök. Itt Molnár azzal vádolta meg a Fideszből három éve távozott Hadházyt, hogy az alkotmánybíró-ügy­ben megkötött megállapodással „visszatér a Fideszbe”.

Olvasson tovább:

  • Meddig ér a metróügy?

    Nem ment el az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésére a meghívott három exminiszterelnök, és – korábbi ígéretével szemben – Demszky Gábor volt főpolgármester sem.
  • Orbán Viktor öt nagy támadást akar kivédeni

    A Fidesz inkább külső politikai és gazdasági erőktől tart, mintsem a hazai ellenzéki szervezetektől. Legalábbis ez derült ki Orbán Viktor évértékelő beszédéből, amely alapján a kormánya számára a legnagyobb veszélynek a Brüsszel mögötti politikai erőket és Soros Györgyöt látja.
  • Már csak véletlenül veszíthet a Fidesz?

    Kampányrajt Magyarországon: már a jövő évi országgyűlési választásra gyúrnak a pártok. A Fideszben kezd összeállni a kampánycsapat, és a 106 egyéni jelölt személye is kezd biztossá válni; a baloldalon a káoszt akarják rendbe tenni.