Kereső toggle

Médiaössztűzzel metszené vissza a Jobbikot a Fidesz

Zavar az erőben

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Hetek óta zajlik a Jobbik elleni médiakampány: kormánypárti lapok és csatornák szinte naponta számolnak be „újabb” szexbotrányokról, a Jobbik náci mivoltát igazoló esetekről, 56-os balhékról, miközben a Jobbik kormánykritikus közleményeit sorra visszadobja az állami hírügynökség. A lapunk által megkérdezett elemző szerint a kampányt a centrális erőtér fenntartása érdekében indították, és bár számos elemében hamis, meghozhatja a kívánt eredményt. A Jobbikban úgy vélik, tartanak tőlük a Fideszben, másrészt bosszút akarnak állni a letelepedési kötvények miatt.

„A 888 nem adta kölcsön az időgépet” – ezzel a címmel készített riportot a Jobbik közeli N1 tévé, miután a kormány közeli 888.hu arról tudósított október 23-án, hogy „rendbontók zavarták meg Vona Gábor pártelnök ünnepi beszédét”. A cikk azonban néhány perccel hamarabb jelent meg, mint hogy Vona a színpadra lépett volna, nem mellesleg pedig senki nem zavarta meg a beszédét.

Hasonlóan járt el a szintén kormány közeli Lokál is: ezen a portálon azt írták, hogy antifasiszta tüntetők zavarták meg Vona beszédét. A hamis tudósítások kapcsán az N1 stábja felkereste mindkét lap szerkesztőségét, ám egyik orgánumnál sem akartak nyilatkozni, így az sem derült ki, hogy egyáltalán jártak-e a Jobbik rendezvényén az újságíróik, vagy a szobában találták ki a hírt.

A szó szerint rosszul időzített sztori mellett egy sor további, a Jobbik lejáratását célzó cikk és tévériport látott napvilágot a napokban: van, amelyik „újabb” szexbotrányt ígért, van, amelyik a Jobbik által pénzelt szélsőjobbos szubkultúra leleplezését ígéri, és van, amelyik a párt náci vonásait taglalja.  

A cikkek és riportok egyik sajátossága, hogy egyikben sincs semmilyen újdonság: korábban, akár évekkel ezelőtt megjelent információkat melegítenek fel, régi történeteket gyűjtenek csokorba. (Az egykori szereplők egy része már évekkel ezelőtt távozott a politikából vagy a Jobbik közeléből – ami persze nem menti fel sem őket, sem a pártot az erkölcsi felelősség alól, ám az ilyen cikkek szakmai szempontból nézve értékelhetetlenek.)

A lejárató anyagok másik jellemzője, hogy a Habony Árpádhoz köthető szerkesztőségek jól szervezetten veszik át egymás „értesüléseit”, így egy-egy cikk hatásfoka hamar megsokszorozódik.     

Mindeközben viszont a Jobbik kormánykritikus közleményeinek publikálását több ízben is megtagadta az állami hírügynökség, az MTI. A Számoljon el a közpénzekkel a Habony Művek című közleményt azért utasították vissza, mert Habony Árpád nem közszereplő. Ugyanezzel az indokkal nem közölték a Pharaon-botrány: Magyarország legnagyobb nemzetbiztonsági kockázata maga Orbán Viktor című közleményt. (A szaúdi üzletember tevékenységét a Jobbik szerint segíti a kormány, miközben az FBI korábban terrorizmus támogatása miatt elfogatóparancsot adott ki ellene.)

Az Újabb lépés a totális médiadiktatúra felé című jobbikos közleményt pedig azért dobták vissza, mert sérti a közmédia jó hírnevét. Mindemellett az MTI nem tudósított arról a sajtótájékoztatóról sem, ahol a Jobbik azért bírálta az állami médiát, mert az átvette a Vona beszédének megzavarásáról kreált álhírt.

Mi lehet a kampány értelme? Kiszelly Zoltán politológus szerint a kormánypártok célja a centrális erőtér fenntartása, a Jobbikot sújtó sorozat pedig ezzel áll összefüggésben. A centrális erőtér akkor működik, ha a Fidesz „középen” tartósan kimagaslik, míg a tőle balra (MSZP, DK), illetve jobbra álló ellenzéki erők (Jobbik) nagyjából azonos támogatottsággal rendelkeznek, továbbá nem fenyeget az a veszély, hogy szavazótáboraikat egyesítve eséllyel induljanak harcba a Fidesz leváltásáért. A jelenlegi mérések szerint önállóan sem a 10-12 százalékos Jobbik, sem a 15-16 százalékon álló baloldali blokk nem tudná legyőzni a 25-27 százalékos népszerűségű kormánypártokat, a számokat összeadva azonban mutatkozik matematikai esély. A Fidesz célja nyilvánvalóan az, hogy ez az esély sose legyen több, mint matematikai.    

Kiszelly szerint a Jobbik náci vonásainak hangsúlyozása tehát éppen azt célozza, hogy a baloldali liberális szavazótábor blokkolja saját pártjait, ha azok valóban össze akarnának fogni a „néppártosodó” Vona Gáborékkal. Amire egyébként korábban Karácsony Gergely, a Párbeszéd vezetője is javaslatot tett („technikai koalíció”), a közelmúltban pedig az egykori SZDSZ-alapító Haraszti Miklós vetette fel.

A „nácizás” másik hozadéka, hogy minél jobban tiltakozik a korábbi bélyeg ellen a Jobbik, annál több szélsőjobboldali szavazót veszít, hiszen ennek a tábornak a szemében megtagadja saját magát. Márpedig a Lenin terminológiájában csak „hasznos idiótáknak” nevezett tömeg – a szovjet pártvezér természetesen saját radikális támogatóit nevezte így – nemcsak a választáskor hoz sok szavazatot, de elkötelezettségéből adódóan jól hasznosítható különféle aktivista tevékenységre is.

A Jobbikot sújtó médiakampány harmadik okát Kiszelly abban látja, hogy évek óta most fordult elő először, hogy egy ellenzéki párt politikai árat tudott szabni a Fidesznek: az alaptörvény módosításról van szó, amihez 133 szavazat kell a parlamentben, ám a kormány csak 131 képviselővel rendelkezik. Bár Kósa Lajos Fidesz-frakcióvezető korábban úgy okoskodott, hogy bizonyára találnak a Jobbikban 3-4 „vakondot”, azaz átszavazó képviselőt, a Jobbik frakció tagjai írásba adták, hogy csak abban az esetben támogatják a kormány indítványát – azt, hogy „idegen népesség” hazánkba telepítése csak a magyar parlament jóváhagyásával történhessen meg –, ha a kormány felszámolja a letelepedési kötvény intézményét. A Jobbik azzal érvel, hogy ne csak „szegény migráns” és „szegény terrorista” ne jöhessen az országba, de „gazdag migráns” és „gazdag terrorista” se. A kormány mindenesetre már meglebegtette az egyébként gazdaságilag az ország számára káros, bizonyos politikusokhoz köthető offshore cégek számára viszont milliárdos hasznot hozó kötvények megszüntetését, ezzel egyidejűleg azt is megpróbálja elhitetni a közvéleménnyel, hogy mindezt nem a Jobbik „zsarolása” eredményeképpen teszi. Kiszelly Zoltán szerint tehát a médiakampány az „ágaskodó” Jobbik egyfajta visszametszéseként is értelmezhető. 

Kiszelly utóbbi értékelésével egyet­értve Mirkóczki Ádám Jobbik szóvivő azt mondta megkeresésünkre, hogy a médiakampány egyértelműen a kormánypártok bosszúja. A két ellenzéki tömb összefogásával kapcsolatban viszont úgy vélte, hogy matematikai szinten ugyan van realitása, a gyakorlatban elképzelhetetlen, hogy például egy elkötelezett Gyurcsány-hívő valaha is a Jobbikra szavazna. Mirkóczki szerint a Fideszben tartanak a Jobbik néppártosodásától – ami egyébként több év alatt hozhat jelentős eredményeket –, ezért akarják visszazárni a pártot a „náci” skatulyába.  A magán­életi botrányokkal kapcsolatban a szóvivő emlékeztetett rá: minden pártban és minden ciklusban voltak vélt vagy valós magánéleti botrányok, ám ezek nem vetették vissza az adott párt megítélését, „legfeljebb” az adott politikai szereplő vagy a családja éle­tében hoztak törést.

Mirkóczki szerint a Jobbik gyengítése azért is van napirenden, mert megbillent a centrális erőtérben az optimális egyensúly: a párthoz közelálló Iránytű Intézet szerint a Jobbik egymaga népszerűbb, mint a teljes baloldali blokk, az MSZP-nél pedig legalább kétszer több szavazójuk van. Márpedig azokban a körzetekben, ahol egyértelmű, hogy ki a Fidesz ellen esélyes kihívó, sok baloldali választó is hajlandó átszavazni a Jobbikra, érvelt a párt szóvivője.

Módosulhat a letelepedési kötvény

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter lapzártánk idején egy sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy a pénteki hitelminősítői döntés függvényében részlegesen újra fogják gondolni az államadósság kezelését, ami lényegében annyit takar, hogy valamilyen formában meg fogják változtatni a letelepedési kötvények konstrukcióját.
„Nagy esélyt adok annak, hogy a letelepedési kötvényeket meg fogjuk változtatni” – nyilatkozta a nemzetgazdasági miniszter, majd hozzátette, az még nem fix, hogy ez kivezetést vagy csak változtatást jelent majd. Varga Mihály szerint a letelepedési kötvények nem tudják hozni azt az elvárt előnyt, amit három éve gondoltak, azonban a nemzetgazdagsági miniszter szerint, ha nem is használják a konstrukciót, „azt érdemes tartalékba eltenni”. Az ATV kíváncsi volt arra is, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériumnak vajon van-e tudomása arról, hogy Gaith Pharaon rendelkezik-e letelepedési kötvénnyel, illetőleg Magyarországon tartózkodik-e. A miniszter válaszában kijelentette, nincs információjuk ebben az ügyben, és nem is kívánnak szerezni. (atv.hu)

Olvasson tovább:

  • A Kék bálna-átverés és az öngyilkos tinik

    A kamaszok körében terjedő, Kék bálna névvel fémjelzett internetes öngyilkossági hullámra, amely állítólag Európa-szerte terjed, különböző szervezetek, szakemberek, sőt a politika is rámozdult. A bulvármédia által erősen kiszínezett hír azonban, úgy tűnik, nem teljesen megalapozott, és felesleges...
  • Visszavonták a „rabszolgatörvény” tervezetét

    A Munka Törvénykönyve módosításának visszavonását kezdeményezte a héten az Országgyűlés gazdasági bizottsága, így az egyéni módosító lekerült a napirendről, és – fordított sorrendiségben – jövő héten a kormány és a versenyszféra egyeztető fóruma elé kerül. Bírálók szerint a tervezet, amely mögött...
  • A 7,2 milliós határ

    A kormány nemzetbiztonsági okokból tartja fontosnak a külföldről támogatott nem-kormányzati szervezetek (NGO-k) tevékenységének újraszabályozását. A bírálók szerint a tényleges nemzetbiztonsági kockázatot jelentő szerveződések kiszűrésére ez a módszer teljesen alkalmatlan.