Kereső toggle

Elveszett nemzedékek

Lemorzsolódás a közoktatásból

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„Egy 2014–2015-ben elvégzett módszertani kísérlet alapján a referencianapon (2014. február 1-jén) az oktatási rendszerből lemorzsolódottak száma 42 254 fő volt” – áll abban az Emmi belső használatára készült OFI-tanulmányban, amit nemrég ismertetett a 168 óra című hetilap.

A háttértanulmány szerzői a lehetséges okok között említik a tankötelezettségi korhatár 16 évre történt leszállítását is. „A tankötelezettségi kor elérése alapvetően hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók jogviszonya befejezett ISCED 3 (legalább középfokú – a szerk.) végzettségi szint megszerzése nélkül szűnik meg. A második legmarkánsabb tényező az igazolatlan hiányzás miatti kizárás, amely szintén a tankötelezettségi kort elérő fiatalokra jellemző” – írják. A rendszerből kiesett diákok többsége 16 év feletti volt, közülük 25 146-an saját döntésük alapján szakították meg tanulmányaikat, 8123-nak igazolatlan hiányzások miatt szűnt meg a tanulói jogviszonya, 1759-nek másodszor sem sikerült az adott évfolyamot elvégezni, közel 500-at kizártak, 900 pedig túlkoros volt. Rajtuk kívül 4070 fiatalabb gyermek hagyta félbe szakiskolai, illetve szakközépiskolai tanulmányait.

A tanulmány egyrészt azt tükrözi, hogy a családi pótlék 2010-től történt iskoláztatáshoz kötése önmagában nem oldotta meg az igazolatlan hiányzások és a lemorzsolódás problémáját. Másrészt – miként arra a Magyarországi Szülők Országos Egyesületének (MSZOE) szakértője is felhívta a figyelmet – igazolatlan hiányzás miatt a tanulói jogviszonyt kiskorú, azaz 18 év alatti tanulók esetében az iskolák jogszerűtlen módon meg szokták szüntetni.

A korai iskolaelhagyás szempontjából a legnagyobb problémát azonban a tankötelezettségi korhatár 18-ról 16 évre történő leszállításának hatása jelentheti. „2012 januárban lépett életbe a tankötelezettségi korhatár 18-ról 16 évre való leszállítása. Mivel ez azokra vonatkozik, akik a 2012/2013-as tanévben, illetve utána lépnek a 9. évfolyamba, így a korhatárcsökkentés hatásáról csak az elkövetkező évek statisztikái fognak pontos képet adni” – mondta el érdeklődésünkre Szüdi János volt oktatási államtitkár.

A szakértő szerint az Európa 2020 programnak – s az Emmi egy kapcsolódó keretstratégiájának is – célkitűzése a leszakadók arányának 10 százalékra való csökkentése. (A korai iskolaelhagyók alatt az uniós statisztikában a szakképzetlen vagy érettségizetlen 18–24 évesek arányát értik.) Az biztos, hogy hazánkban nem csökkent, hanem nőtt ez az arány: 2010-ben 10,5, tavaly 11,6 százalék volt.

Szüdi szerint a növekedés várhatóan folytatódni fog, hiszen a leszakadás korábban is a 9. és 10. évfolyamon volt a legjellemzőbb, különösen a szakiskolákban és a hátrányos helyzetű régiókban. Hozzátette: akik ma nem tudják az általános iskolát elvégezni, vagy továbbtanulni, azok a felzárkóztató HÍD-programba kerülnek 16 éves korukig. Régebben, a 18 éves tankötelezettségi korhatár idején a szakiskolák kötelesek voltak őket felvenni – legvégső esetben a felzárkóztató szakiskolai oktatásba akkor is beléphetett valaki, ha nem volt meg a hat általánosa. Ma a helyzetük megoldatlan, és képzetlenül kerülnek ki az utcára.

Egy 2008-as OFI-vizsgálat során a 9. évfolyamos szakiskolai diákok negyede tűnt el a 10. évfolyamra. A lemorzsolódás a KSH 2012-es adatai szerint a szakiskolákban 17 százalékos, speciális szakiskolákban 12, szakközépiskolákban 8, gimnáziumokban 2 százalékos. A szakemberek szerint a korai iskolaelhagyás döntően középfokon történik, bár az alapfokú oktatás ezt többnyire megalapozza.

„2011-ben minden szakember pártállásra való tekintet nélkül ellenezte a tankötelezettségi korhatár 16 évre való csökkentését. Pehr Erika gyermekjogi szakértő kiszámította, hogy csak ennek az intézkedésnek a hatására évi 12 500-15 000-rel több fiatal fog kiesni az oktatási rendszerből, jellemzően a kistelepülésen élő, hátrányos helyzetű, különösen a roma származású gyerekek. Ennek megfelel az Emmi tanulmánya, miszerint 2014-ben 42 ezer gyerek hiányzott az oktatási rendszerből, amibe már beleestek a HÍD-programos évfolyamok is” – fejtette ki lapunknak Hiller István szocialista szakpolitikus. Hozzátette: ez azt jelenti, hogy szakképzetlen fiatalok növekvő tömege válik sorstalanná a 21. századi munkaerőpiacon. „Európa más országaiban emelni szokták a tankötelezettségi korhatárt, nem csökkenteni, és legfőképp azt igyekeznek garantálni, hogy szakképzetlenül senki ne hagyhassa el az iskolarendszert” – tette hozzá a volt szakminiszter. Szerinte a problémát aligha oldja meg az a legutóbbi kormánypárti módosító javaslat, amely a közfoglalkoztatás alsó életkori határát 16-ról 18 évre emelné, épp a korai iskolaelhagyásokkal indokolva azt.

Hiller szerint a korhatár leszállításának egyértelmű következménye, hogy a középiskolák ma könnyen megszabadulhatnak a problémás gyerekektől. Erre utaló visszaélésekre figyelmeztet az MSZOE közleménye is, melyben leszögezik, hogy 16 éven felüli diák tanulói jogviszonyát kizárólag fegyelmi eljárás keretében, megalapozott indokkal szabadna megszüntetni. Ha ez megtörténik, 16 éven felüli tanulónak átvétellel 21 éves koráig jogában áll folytatni tanulmányait másik iskolában. Ezzel szemben a már nem tanköteles korú fiatalt sokszor elutasítják, mert „túlkoros”, vagy beiratkozás után egyszerűen kiteszik a középfokú iskolából, s az ilyenformán elutasítottak száma legalább évi 10-12 ezer fő.

„Figyelembe véve a tanuláshoz való jogot, a 16 éven felüli kiskorú tanuló csak saját döntése alapján maradhat ki az iskolai rendszerű oktatásból, kitiltani nem lehet őket, ezért a köznevelési rendszernek olyan továbbhaladási utakat kell biztosítani, amely minden tanulót be tud fogadni” – szögezi le az MSZOE közleménye.

 

Az EMMI a lemorzsolódásról

„A hivatkozott, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által készített tanulmány validálása még nem történt meg, ráadásul az említett információk (tankötelezettségi korhatár 16 év és iskolaelhagyás) összekapcsolása nem helytálló. Egyrészt azért, mert a tankötelezettségi korhatár módosulásának hatása 2014-ben nem jelentkezhetett a köznevelés rendszerében – így ez csak azokra a gyerekekre érvényes, akik 2012-ben még általános iskolába jártak. Másrészt a 2002–2008 közötti években – amikor még 18 év volt a tankötelezettség korhatára – hasonló, illetve magasabb volt a lemorzsolódási arány” – így kommentálja a cikkünkben idézett háttértanulmányt az Emmi szakállamtitkársága a Heteknek küldött állásfoglalásában, statisztikai források megjelölése nélkül. A szakiskolai képzésben végzők várható arányát a szaktárca 23%-ra teszi, hozzátéve, hogy ez az arány az utóbbi 4 évben 6%-kal növekedett.
Mint írják, a korai iskolaelhagyás megelőzését szolgálják a kormány által bevezetett intézkedések: a 3 éves kortól kötelező óvodáztatás, a koragyermekkori nevelés megerősítése, a lemorzsolódás szempontjából veszélyeztetett csoportok esetében az őket segítő korszerű pedagógiai módszerek bevezetésének támogatása, a célzott programok (például képesség-kibontakoztató program, integrációs nevelés-oktatás, Útravaló Ösztöndíjprogram, Arany János–programok, Tanoda-programok) működtetése, a lemorzsolódottak számára a HÍD-program tankötelezettségi korhatáron túli eleme, valamint a második esély programok működtetése.
A lemorzsolódást kívánja csökkenteni a Végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni középtávú stratégia is, amelyet 2014 novemberében fogadott el a kormány. A támogatási lánc a születéstől az egyetemi évekig tart, az életutat folyamatosan végigköveti – fogalmaz az Emmi. Ide kapcsolják a Biztos Kezdet Gyerekházak rendszerét, az Integrációs Pedagógia Rendszert, az Útravaló Ösztöndíjprogramot vagy a Keresztény Roma Szakkolégium Hálózatát is.

Olvasson tovább:

  • A 7,2 milliós határ

    A kormány nemzetbiztonsági okokból tartja fontosnak a külföldről támogatott nem-kormányzati szervezetek (NGO-k) tevékenységének újraszabályozását. A bírálók szerint a tényleges nemzetbiztonsági kockázatot jelentő szerveződések kiszűrésére ez a módszer teljesen alkalmatlan.
  • Orbán Soros-maratonra készül

    Kisebbségben vannak a Fideszben azok, akik feleslegesnek vagy elhibázottnak tartják a CEU körüli konfliktust. Orbán Viktor verbális és metakommunikációja mindenki számára világossá teszi a pártban, hogy ebben az ügyben bizalmi kérdést jelentene bármilyen különutasság. A hivatalos belső álláspont...
  • Gyorsított eljárás - Orbán Viktor és a CEU

    Még a Fidesz politikusait is meglepte, hogy a kormányfő bizalmi kérdésként kezelte a Közép-európai Egyetem (CEU) jelenlegi formában történő mű­kö­dését nehézzé tevő felsőoktatási törvény módosítását. Három magyarázatot hallottunk arra, hogy miről szól és miért volt sürgős ez az óriási politikai...