Kereső toggle

Elbukott alkotmánymódosítás

A Jobbik lesz a Fidesz kihívója?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása
A szavazás eredménye a parlamenti kijelzõn. Fotó: MTI

A gránitszilárdságúnak nevezett alaptörvény valójában kedden, a hetedik módosítási kísérletnél igazolta gránitszilárdságát, mivel ezúttal nem jött össze az újabb változtatáshoz szükséges szavazat, s így nem is módosult tovább. A javaslatot elkaszáló Jobbik nyeregben érzi magát, a Fidesz csatavesztésről és a háború megnyeréséről beszél.

Mint arról többször is beszámoltunk, ezúttal a kvótanépszavazásra hivatkozva akarta Orbán Viktor miniszterelnök módosítani az eddig hatszor módosított alaptörvényt akképpen, hogy kerüljön bele ez a szöveg: „Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be. Idegen állampolgár – ide nem értve az Európai Gazdasági Térség országainak állampolgárait – Magyarország területén az Ország­gyűlés által megalkotott törvény szerinti eljárásban, a magyar hatóságok által egyedileg elbírált kérelme alapján élhet.”

A módosítás úgynevezett „nagy kétharmados” törvény, a 199 képviselő közül 133-nak kellett volna támogatnia. A Fidesz–KDNP azonban csak 131 képviselővel rendelkezik, s mivel sem ellenzéki, sem független pluszszavazat nem érkezett, a javaslat elbukott. Az ellenzék értelmezése szerint a kormány ezzel a második pofonba szaladt bele rövid időn belül. Az első az érvénytelen népszavazás volt.

A Jobbik győzelemként értékelte a keddi szavazást, mivel ők támasztották azt a feltételt, hogy akkor támogatják az alaptörvény módosítását, ha a kormány egyidejűleg eltörli a letelepedési kötvény intézményét. A kormány azonban nem engedett a „zsarolásnak”, mert azzal elismerte volna a Jobbik vádjait. Ezek nagyjából úgy szólnak, hogy a kormány a gazdag migránsokat és a gazdag terroristákat jó pénzért simán beengedi az országba, miközben másfél éve harcol az illegális bevándorlás ellen. (Letelepedési kötvénnyel nagyjából 16 ezer külföldi érkezett hazánkba.)     

Kósa Lajos Fidesz-frakcióvezető a szavazás után azt mondta, kiderült, „hogy az ország csak a Fidesz–KDNP-re számíthat a kötelező betelepítési kvóta elleni küzdelemben”. Kósa szerint bebizonyosodott, hogy a Jobbik és az MSZP is hazudott, koráb­ban ugyanis mindkét párt a törvénymódosítás támogatásáról nyilatkozott. „A Jobbik és az MSZP átverte a magyar embereket és azt a 3,3 millió választót, aki a migránskvóta ellen szavazott” – állította Kósa. A kormány­párti nyilatkozók szerint a Jobbik „po­litikai öngyilkosságot” követett el.

Ezzel szemben a Jobbikban úgy gondolják – bár néhány politikusuk némiképpen bizonytalan a velük folytatott informális beszélgetés alapján –, hogy a választóik megértik, hogy ők a letelepedési kötvény eltörléséért harcolnak, ennek volt eszköze az alaptörvény-módosítás elutasítása, és továbbra is migránsellenesek. Ugyanakkor a médiatérben a Fidesz uralkodik, és elképzelhető, hogy a torz híreknek köszönhetően néhány hónap múlva már tényleg arra fognak emlékezni a választók, hogy a Jobbik szembement saját ígéretével.     

„A Fidesz számára nem az ország megvédése a fontos, hanem a szajré” – mondta a szavazás után Vona Gábor, a Jobbik elnöke, és megismételte, hogy 24 órán belül hajlandók megszavazni az alaptörvény módosítását, ha a kormány kivezeti a piacról a kötvényeket, és lezárja a Pharaon-ügyet.

A kötvények ügye kezd kínossá válni a Fideszben, hiszen kiderült, hogy a magyar állam a piaci árnál többet fizet a kötvényt vásárlóknak (akik 300 ezer euróért letelepedési engedélyhez jutnak Magyarországon, majd öt év után kamatostul visszakapják a pénzüket is), a kötvényt közvetítő off­-­shore cégek viszont busás jutalékot tesznek zsebre, miközben ezt a pénzt a magyar állam is megkaphatná. Rá­adásul az említett cégek némelyikéről az a gyanú, hogy kormánypárti politikusokhoz köthetők. 

A Pharaon-ügy lezárása pedig újabb feltétel a Jobbiktól, de ennek is van alapja: az amerikai hatóságok által 25 éve körözött szaúdi milliárdos üzletember Magyarországon simán átment a hatóságok szűrőjén, mielőtt vízumot kapott volna, és akkor sem akadt fenn, amikor egyik cége a miniszterelnök szomszédságában vásárolt ingatlant. Az Orbán Viktor által „Pharaon professzornak” nevezett férfi egyik korábbi bankját fegy­verkereskedelemmel, terrorizmus támogatásával és korrupcióval hozták összefüggésbe a nemzetközi hatóságok.  

A Fidesz képviselői lehangoltnak tűntek az alaptörvény-módosítás meghiúsulása után, többen csatavesztésről beszéltek. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy hosszabb távon jól járhatnak: „az ország megvédése” ugyanis éppen a módosítás leszavazása miatt hónapokig napirenden maradhat. Másrészt a közeljövőben arra hivatkozva szüntethetik meg a letelepedési kötvényeket, hogy immár a harmadik nagy hitelminősítő, a Moody’s is felminősítette Magyarországot, így az mostantól a pénzpiacokról is finanszírozható. Ebben az esetben pedig a Jobbik kénytelen lesz megszavazni az alaptörvény-módosítást, miközben a kötvények eltörlését nem írhatja a saját javára. 

Az MSZP-sek azért bosszankodnak, mert állítólag az ő köreikben merült fel elsőként a letelepedési kötvények eltörlésének összekötése az alaptörvény módosításával, de a Jobbik valahogy beelőzte őket.

A szavazás után Rogán Antal propagandaminiszter – hosszabb kihagyás után – két tévéinterjút is adott, előbb az ATV-ben, majd a TV2-n. Rogán személye összefüggésbe hozható a letelepedési kötvényekkel és a kvótanépszavazással is. A kötvényeket ő találta ki még a gazdasági bizottság elnökeként, és ő volt a népszavazási kampány felelőse is, így két kudarcos történetre kellett reagálnia. Rogán azt hangsúlyozta, hogy a kvótanépszavazás sikeres volt, mivel eddig soha nem szavazott 3,3 millió választó egy irányba. A kötvények bevezetése szerinte 2012-ben indokolt volt, mert akkoriban nehéz volt a pénzpiacról forrásokhoz jutni. Rogán tagadta, hogy neki vagy ismerőseinek anyagi haszna származott volna a kötvényekből. A személyét ért táma­dásokról –  helikopterezés, jól kereső szomszéd, Dubaj – azt mondta, hogy azért került célkeresztbe, mert végzi a feladatát, amit az is bizonyít, hogy a 2014-es adatokhoz képest csak a Fidesz tudta növelni a népszerűségét, és ehhez neki mint kommunikációért felelős miniszternek is köze van.

Olvasson tovább:

  • Karesz atya megáldott, sosem felejtem

    Óriási kárt okoznak a pécsi katolikus egyházi botrányhoz hasonló esetek: a papok által elkövetett szexuális bűnök nemcsak a közvetlen áldozatokat, de teljes családokat tesznek tönkre, az ügyek és az eltussolásukra tett – többnyire sikeres – kísérletek pedig az egész kereszténység hitelét rombolják...
  • „Édesanyja hibáit nem tárja fel”

    Wildmann János katolikus teológus, az Egyházfórum című lap alapítója néhány évvel ezelőtt több egyházi szexuális visszaélést próbált feltárni, ám mint a Heteknek elmondta, mindig falakba ütközött. Interjú.
  • Kipakolt egy magyar hírszerzőtiszt

    Politikai nyomásra a magyar titkosszolgálatok szemet hunynak az orosz titkosszolgálatok egyre nagyobb magyarországi befolyása felett, ezért egyebek mellett a migránsokról és az Európai Unióról szóló kamuhírekkel és manipulációkkal vezethetik félre a magyar közvéleményt a Kreml ügynökei – állította...