Kereső toggle

Tanoda a határon

Riport az Igazgyöngy Alapítvány toldi intézményéből

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Komoly vihart kavart az elmúlt hetekben az Emberi Erőforrások Minisztériumának tanodapályázata, amelynek nyertesei közül hiányzik a nagy múltú tanodák zöme, ellenben elit iskolák 30 millió forintot kaptak felzárkóztatásra. Toldon, a szintén vesztes Igazgyöngy Alapítvány tanodájában jártunk, az ország egyik legszegényebb kistérségében, ahol mellesleg hazánk egyik legabszurdabb beruházása épült uniós pénzből, egy alföldi bobpálya.

„Csak a legjobb tanodák nyerhettek” – így magyarázta az Emmi, hogy a tavaly ősszel meghirdetett tanodapályázatának nyertesei közül kimaradt az ország legelismertebb tanodáinak többsége. A tárca 5,3 milliárd forintos uniós támogatásra írt ki pályázatot, 26 hónapos időtartamra, méghozzá az iskolai lemorzsolódás csökkentésének, a hátrányos helyzetű roma tanulók felzárkóztatásának céljával. A több mint ezer pályázóból 177 nyert, s a 900 vesztes között van a berettyóújfalui Igazgyöngy Alapítvány is, amely művészeti oktatásáról, valamint komplex esélyteremtő tevékenységéről vált híressé, és öt évvel ezelőtt indított el egy modellértékű tanodaprogramot is Toldon.

Európai falu

Legfőképp a 340 fős Told az, amely ismét kimaradt az uniós támogatásból. A kistelepülés névtábláján stílszerűen ott virít a felirat: „Európai falu”, körülötte elgazosodott környék, düledező házak. Sokat foltozott, keskeny aszfaltút visz a térség legszegényebb zsákfalujába, így érthető, hogy a korszerű kerékpárúttal, ami nem messze épült nemrég, senki sem dicsekszik. Az alföldi bobpályát sem próbálták ki még a helyiek, különösen, hogy a félmilliárdos sportlétesítmény, amely lejtő híján csak elektromosan működtethető, az elkészülte óta zárva tart – miközben a régióban három nyomortelep is található.
A román határhoz közel fekvő berettyóújfalui kistérség kistelepülései az ország egyik legszegényebb vidékét alkotják; de a kistérség települései közül is Told a legszegényebb.
Toldon a rendszerváltás előtt volt tsz és üzem, aztán 1990 után ezek bezártak, és lassan kicserélődött a falu lakossága – meséli odaúton L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány vezetője. Itt maradtak az idősek, és rengeteg ház üresen tátongott, ezeket nagyrészt román állampolgárok vásárolták fel, amikor még a magyar állampolgárság megszerzéséhez kellett egy magyarországi bejelentett lakcím. A lakosság átalakult: jöttek roma családok is az olcsó lakhatás miatt. Vannak Romániából ideköltözött lakosok is, akik „boltocskáznak”: nagyon népszerű Nagyváradon a német Kaufland hipermarket, ahol kocsival bevásárolnak, majd itt árusítanak. Merthogy Toldon élelmiszerbolt sincs, sőt sok házban villany és víz sincs, mobilüzlet viszont van, elvégre a 21. században vagyunk.
A település éves adóbevétele 400 ezer forint, mivel itt csak közmunka van. Az önkormányzatnál öt alkalmazott dolgozik, az Igazgyöngy Alapítvány pedig hét falubelit alkalmaz különféle projektjei keretében.

Az erőseknek lejt a pálya

Toldon iskola sincs, ezért a gyerekek az 5 kilométerre levő biharkeresztesi állami iskolába járnak busszal. Ez egy szegregálódott iskola, ahova kizárólag nagyon hátrányos helyzetű roma gyerekek járnak, mióta Biharkeresztes másik iskolája egyházi kézbe került. „Mi az állami iskola toldi gyerekeit tanodázzuk, ennek ellenére nem a mi tanodánk nyert állami tanodatámogatást, hanem a biharkeresztesi egyházi iskola, ahova nem járnak hátrányos helyzetű gyerekek, mivel nem veszik fel őket. Most ők fognak létrehozni és működtetni tanodát, miközben a célcsoportból alig jár gyerek oda, s e téren tapasztalatuk sincsen” – meséli elképedve L. Ritók Nóra.
Mint ismert, Magyarország ellen kötelezettségszegési eljárás folyik a roma gyerekek elkülönített oktatása miatt. Ennek kapcsán az alapítvány vezetője régóta hangoztatja, hogy vidéken az egyházi kézbe került iskolák „szívták fel” a szabad iskolaválasztás jogával élő középosztálybeli családok gyerekeit, miközben az állami iskolákba koncentrálódnak a hátrányos helyzetű roma és nem roma gyerekek. „Ezt a szegregáló hatást most tovább erősítik azzal, hogy azok az intézmények, azok a fenntartók kapnak plusz 25-30 millió forint támogatást, amelyek nem veszik ki a részüket a felzárkóztató munkából” – teszi hozzá a szakember. Nóra szavaiból kiderül, hogy teljesen követhetetlen a pályázati elbírálás logikája: nyert pár jó nevű tanoda is, míg többségük nem, de ismeretlen pályázók sokasága igen. Mint mondja, nincs kedve azon gondolkodni, hogy az elutasító döntés mögött mi dominált inkább: az elbírálás szakmaiatlansága, a pályázatíró cégek körüli korrupció, vagy az általa megfogalmazott kritikák gyakorisága az oktatáspolitikát illetően.

Egy táborral kezdődött

 „A toldi tanoda 2011-ben, egy nyári táborral indult el, maga az alapítvány azonban már nyolc éve dolgozik a településen” – ezt már Lencse Máté, a tanoda szakmai vezetője mondja. A nyári táborban az alapítvány önkéntesei korrepetálni kezdték azokat a srácokat, akiknek pótvizsgázniuk kellett, amibe a többi gyerek is be akart kapcsolódni, ez volt a kezdet. Először heti rendszerességgel, Budapestről ingázó önkéntes hallgatókkal és szakemberekkel tartottak foglalkozásokat a toldi gyerekeknek.
A távolság leküzdésére kitalálták a skype-os foglalkozásokat, amivel elnyerték egy nagy mobilszolgáltató pályázatát, így tudták elsőként Lencse Mátét tanodavezetőként alkalmazni. Munkájukat kezdettől az önkéntesekre alapozzák, akikből most is 10-15-en dolgoznak náluk, s így 30 gyereket érnek el.
„Amikor elkezdtünk foglalkozni velük, hamar rájöttünk, hogy egy hetedik osztályos gyerekkel nem lehet kémiafeladatokat megoldani, mivel az alapvető számfogalmai hiányoznak. Ezért egyre inkább a készségfejlesztésre fókuszáltunk” – teszi hozzá a tanoda vezetője. Azért, hogy tartósan pozitív változást érjenek el a gyerekek gondolkodásában, jövőképében, hamar ráálltak a családokkal való kapcsolattartásra és a közösségépítő munkára is, aminek része a kríziskezelés, az önfenntartó képesség javítása, a munkahelyteremtés vagy az intézményrendszerrel való kapcsolattartás is.

A legmélyebb nyomor

„Azt szoktam mondani, hogy mi a mostani generációval dolgozunk, de a következő generációért. Ebben nagyon fontos az a komplex háttérmunka, ami a tanoda mögött van. Hiszen a mélyszegénységgel vagy a roma integrációval kapcsolatos minden probléma megtalálható itt az uzsorától a prostitúcióig, a herbálig [olcsó dizájnerdrog], a képzetlenségig, az analfabetizmusig vagy a lakhatási szegénységig bezárólag” – veszi át a szót Nóra.
„Amikor először kijöttem Toldra, az döbbentett meg, hogy mennyire nem közösség ez az elszegényedett falu, a szegénység, az elszigeteltség milyen indulati fokon tudja szervezni az életet, mennyire nincs szolidaritás, hogy a közösséget újra kell hogy építsük, mert ez a helyreállás kulcsa. Lassan az egész társadalmunkban a szociális készségek hiánya érzékelhető. Nem véletlen, hogy a sikeres tanodák többnyire nagyon fontos szerepet töltenek be a közösségekben” – teszi hozzá.

Ma-tek! Ma-tek!

„Sokféle tanoda van, a köztudatban ez a leckeírás helye, holott másról van szó. A tanoda egy délutáni közösségi hely, ahova megérkezhetnek a gyerekek, tanulhatnak, játszhatnak, különböző programlehetőségeket kínálunk nekik, melyek valamilyen cél mentén építkeznek, amit egy-egy adott gyerekcsoportra nézve állapítunk meg” – fűzi hozzá Lencse Máté.  
Nóra mosolyogva mondja: az, ahogy Mátéék viszonyulnak a gyerekekhez, ahogy az egyéni szükségletekre fókuszálnak, ahogy a játékot használják a munkájukban mint motivációt, attól hihetetlenül sokat fejlődnek a gyerekek. „Emlékszem egy reggelre, amikor a gyerekek a kerítésnél állva nem bírták kivárni a tanoda nyitását, és azt skandálták: ma-tek, ma-tek!”
Ma már saját épülete van a tanodának, az önkénteseknek pedig szálláshelye, s idén szeptembertől 3 további fizetett munkatársat, köztük gyógypedagógusokat vettek fel, hogy hétfőtől péntekig folyamatosan jelen tudjanak lenni a tanodában – biztosak voltak ugyanis abban, hogy nyernek a tanodapályázaton.
Máté elmondása szerint a toldiak még soha nem nyertek tanodapályázatot, így egyéb pályázatok, illetve magánszemélyek és cégek adományaiból tartják fenn magukat. Keresik annak módját is, miként tudnak társadalmi vállalkozásként érvényesülni, hiszen számos eladható termékkel rendelkeznek, akár művészeti, akár mezőgazdasági tevékenységük, akár továbbadható szakmai tudásuk révén.
Péterfi Julcsi gyógypedagógus szintén biztos egzisztenciát adott fel amiatt, hogy itt dolgozhasson. Elmondása szerint speciális iskola híján a környék gyerekeit a többségi iskolában együtt oktatják, viszont az integrált oktatásnak nincsenek meg a kellő feltételei, ezért a tanoda fejlesztőmunkája hiánypótló.
Az állami iskolával még kialakulófélben van az együttműködés, de a tanoda bizakodó. A szülőkkel viszont nagyon jó a kapcsolat, aminek ékes példája a 41 éves Móni, aki kezdeti ellenségessége után a tanoda munkatársaként már kézműves foglalkozásokat vezet, és most estin nekikezdett az érettségi megszerzésének is. Úgy látja, erre a tanodapedagógusok segítségével minden esélye megvan, ahogy a toldi továbbtanuló gyerekeket is a tanoda támogatja, hogy ne morzsolódjanak le a biharkeresztesi gimiben.

Segítségre szoruló nyertesek

Három évvel ezelőtt sikeres tanodák, köztük az Igazgyöngyé is, létrehozták a Tanoda Platformot, amely kidolgozta a szakmai sztenderdeket, melyek nagy részét a tanodapályázati kiírásokba is sikerült átültetni. A platform vezetője szerint ezek után megdöbbentő, hogy épp a tanodavilág vezető tanodái nem nyertek. Így állhat elő az a helyzet, hogy a nyertes pályázók kérnek szakmai segítséget a vesztesektől.  
 „Alapvetően azért van tanodákra szükség, mert az állami iskolarendszer nem jól működik. Mindig lesznek leszakadó gyerekek, csak nem mindegy, hogy ez a probléma egész régiókat, vagy csak egyes iskolákat érint. Most úgy tűnik, hogy az erősödő esélyegyenlőtlenség problémái egyre inkább áttolódnak a civilekre, de állami finanszírozás nélkül” – mondja Nóra. A tanodák tervezett államosítását pedig végképp nem tudja, hogyan képzeli az Emmi, hiszen a tanoda, mint olyan, épp attól hatékony, hogy nem állami fenntartású intézmény, hanem az iskolarendszer hibáit kívülről, a helyi igényeknek megfelelően korrigálja.
A közfelháborodás hatására az Emmi megígérte: még idén kiír egy újabb pályázatot. Ha a szokásos egyéves elbírálási időt vesszük, akkor ez sok tanodának kétéves finanszírozási szünetet jelent. Vagy kihúzzák ez alatt, vagy nem. Ha be kell zárniuk, akkor kezdhetik majd a munkát elölről – ha nyernek.

Az emmi reagálása

A SZOCIÁLIS ÜGYEKÉRT ÉS TÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRSÁG SAJTÓKÖZLEMÉNYE
Egyeztetés a Tanoda program folytatásáról
A lezajlott tanoda kiírás tapasztalatai, a tanodák hosszú távú fenntartása, valamint köznevelési rendszerbe illesztése volt a fő témája az Antiszegregációs Kerekasztal 16. alkalommal megrendezett ülésének. Langerné Victor Katalin, az Emmi társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára az eseményen elmondta, hogy a tanodákkal történő együttműködés folytatása lehetőséget ad arra, hogy közösen vizsgálják meg a Tanoda program beépítését az állami rendszerbe. Az államtitkárság ennek a konzultációját megkezdte a kerekasztal tagjaival.
A kormány ettől az évtől 5,3 milliárd forintot biztosít a hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztéséhez hozzájáruló program folytatására. A pályázatra hatalmas volt a túljelentkezés, több mint ezren pályáztak, ezért az Emberi Erőforrások Minisztériuma új pályázat kiírásán dolgozik, hogy a több éve működő, szakmailag elismert, tapasztalattal rendelkező tanodákat továbbra is támogatásban részesítse.
A 2011-ben elfogadott társadalmi felzárkózási stratégiában az oktatás területén kiemelt szerepe van az iskolai lemorzsolódással szembeni harcnak. Ennek egyik kiváló eszköze a Tanoda program, amely a képességek kibontakoztatását, a tehetséggondozást, az iskolai eredményesség növelését segíti elő. Budapest, 2016. október 13.

Olvasson tovább: