Kereső toggle

Figyelmeztetés Brüsszelbe és Budapestre

Így szavaztak a magyarok

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A választásra jogosultak 43,88 százaléka vett részt a kötelező betelepítési kvótáról rendezett vasárnapi népszavazáson, de érvényesen alig több mint 40 százalékuk szavazott. Az eredmény komoly figyelmeztetés a Magyarországot hat éve kormányzó Fidesznek, ugyanakkor egyértelművé teszi: a magyarok nem akarnak kötelező betelepítési kvótát, és nem sok jóra számíthatnak azok a politikai erők, akik ezt nem veszik tudomásul.

Mint ismert, érvénytelen lett a kötelező uniós betelepítési kvótáról kiírt népszavazás vasárnap, mivel a hivatalos eredmények szerint csak a választók 40,41 százaléka szavazott érvényesen. Azok közül, akik érvényesen szavaztak, 3 millió 282 ezren nyilvánították ki, hogy nem kérnek a kötelező uniós betelepítési kvótából, és mindössze 55 555-en szavaztak a kvóta mellett.

Jókedvük ősze

Az eredmény nyomán pártállástól függetlenül az idült jókedv rég nem látott hulláma söpört végig politikusainkon és a hozzájuk kötődő médián. Elégedetten vehettük tudomásul, hogy a népszavazásnak köszönhetően Magyarország tényleg a győztesek országa lett: Orbán Viktortól Gyurcsány Ferencen át a Kétfarkú Kutya Pártig mindenki elsöprő győzelmet aratott, a miniszterelnök a nem szavazatok tényleg elképesztő többsége, Gyurcsány az érvénytelenség, míg a Kutyapárt az érvénytelen szavazatok szokatlanul magas aránya miatt.

Mindig jó látni, ha embertársaink, legyenek akár vezető magyar politikusok, elégedettek magukkal, az pedig irigylésre méltó, ha erre akkor is képesek, amikor kívülről nézve nem sok okuk van rá. A Boldog Magyar Politikusok Világa színes és szórakoztató univerzum; a valóság kétségkívül unalmasabb és szürkébb. Most mégis erről lesz szó.

Érvénytelenség: üzenet a Fidesznek

A Fidesz körül felépített médiakonglomerátum a népszavazás után természetszerűleg a nem szavazatok tényleg minden várakozást felülmúló, 98 százalékosnál nagyobb arányát emelte ki (a nemek legnagyobb arányú győzelmét a népszavazás előtt Tölgyessy Péter prognosztizálta, de ő is „csak” a kvóta ellenzőinek 97 százalékos többségére számított. A referendum után a jobboldalon akadt olyan vélemény, amely odáig ment, hogy most vasárnap „egymillióval többen szavaztak Orbánra, mint 2014-ben”. Tetszetős kijelentés, kár, hogy nem igaz.

Vasárnap ugyanis se több, se kevesebb nem történt, mint hogy közel 3,3 millió honfitársunk nemet mondott a kötelező uniós betelepítési kvóta minden formájára. Lehet, hogy a kvótára nemet mondó polgártársaink, ha bárki megkérdezte volna őket, Orbán Viktorra szavaztak volna, de lehet, hogy Vona Gáborra vagy másra. Ilyen kérdés azonban most vasárnap nem szerepelt a szavazólapon.

Mint ahogy nem szerepelt a szavazólapon az sem, hogy támogatja-e a választópolgár az MSZP 2002 és 2010 közötti időszakához ijesztően hasonló tüneteket produkáló Fidesz környékén feltűnt helikopterzsonglőrök, pályázatíró fenomének, az al-Kaidával hírbe hozott arab üzletemberekkel bizniszelő hatalmasságok, továbbá helyi és országos befolyásukkal kérkedő kiskirályok további gazdagodását. Ennek ellenére nem kell túl nagy merészség annak megállapításához, hogy az érvényességhez hiányzó közel egymillió szavazat azon is elmehetett, hogy sok honfitársunk úgy érezte: a vasárnapi nem szavazat egyben jóváhagyást is jelent a Voldemortok, Döbrögik és egyéb kiskirályok ténykedéséhez – ne feledjük: egy átlagos magyar választópolgár életét egyelőre mélyebben érintik a korrupt politikusok ügyei, mint az Iszlám Állam Európát ért, nagyon is valós fenyegetése.

A közjogi barkácsolás csapdája

A Fidesz ezenkívül a saját bőrén tapasztalhatta meg, hogy milyen következményekkel jár az alkotmányos rendszer teljesen esetleges, a társadalmi vita minimumát is nélkülöző barkácsolása. Ha az akkor még kétharmados kormánypárt által 2011-ben erőből átnyomott Alaptörvény nem köti ismét az 1997 előtti kritériumhoz, azaz a választópolgárok 50 százalékának részvételéhez a népszavazások érvényességét, Orbán Viktor és pártja vasárnap tényleg totális győzelmet ünnepelhetett volna.

Sajnos az elmúlt években kiderült: ha érdekei úgy kívánják, a magyar politikai elit (hol az Alaptörvény erejével, hol kopasz fiatalemberek közreműködésével) éppúgy mindent megtesz a népszavazások eredményességének megakadályozásáért, ahogy az Európai Unió

vezérkara is leszokott az unió alapkérdéseit érintő referendumokról az EU-alkotmány franciaországi és hollandiai bukása utáni időszakban (ez utóbbiról lásd Hack Péter Ezért nem című publicisztikáját a Hetek múlt heti számában).

A baloldal nincs kisebb bajban, mint a népszavazás előtt volt

A vasárnapi eredmények tükrében a baloldal öröme kizárólag a népszavazás érvénytelenségének szólhat; más oka ugyanis nincs az elégedettségre. Azt nem tudni, hogy a most nemmel szavazók hány százaléka támogatná a Fideszt egy országgyűlési választáson, és hány százalékuk voksolna például a Jobbikra – de az megkockáztatható, hogy a betelepítési kvótára igent mondó, vagy a migrációs kérdést álproblémának tartó és ezért bojkottra felszólító baloldali pártoknak nehéz dolguk lenne ennek a közel 3,3 millió embernek a megszólításával. Márpedig ennyi választó adott esetben kényelmes kétharmadot biztosít – ha nem is a Fidesznek, de a kötelező kvótára vonatkozó brüsszeli tervek jobboldali ellenfeleinek.

Szintén rossz hír a létező baloldalnak, hogy azzal, hogy az érvénytelen szavazatok száma messze felülmúlta az 5 százalékot, az érvénytelen voksolásra a pártok közül egyedüliként buzdító Magyar Kétfarkú Kutya Párt az Országgyűlésbe jutásra esélyes erővé vált, létében fenyegetve az LMP-től a Liberálisokon és az Együttön át a Párbeszédig a baloldali törpepártokat.

A bojkottpárti álláspontot a leghangosabban képviselő Gyurcsány Ferenc pártja eközben a saját győzelmeként igyekszik eladni a népszavazás érvénytelenségét, és (mivel az MSZP-nek szokás szerint erről a kérdésről sem volt következetesen képviselt álláspontja) ez a kísérlete a baloldal migrációs krízis után is kitartó törzsszavazói körében minden bizonnyal sikerrel jár. Nem csodálkozhatunk, ha Gyurcsány a következő időszakban már nemcsak Orbán leghangosabb, de legerősebb baloldali ellenfele szerepét is eljátszaná, ami adott esetben betonbiztos vezető szerepet jelenthet neki a baloldalon, ám ez a baloldal – épp a migrációs krízis következtében – hosszú időre kisebbségi helyzetbe kerülhet az országban.

Egyértelmű nem a kvótára

A migrációs krízissel, pontosabban annak európai uniós kezelésével kapcsolatban ugyanis a választói akarat elég egyértelmű. Egy olyan országban, ahol a választók közel 40 százaléka nemcsak elutasítja a kötelező betelepítési kvótát, de ezt a véleményét népszavazáson is kifejezi, ott bármilyen kötelező kvótarendszer érvényesítése lehetetlen. A most vasárnap nemet mondó közel 3,3 millió magyar választó olyan súlyt képvisel, ami bármilyen, valaha is kormányra készülő párt vezetőit el fogja rettenteni attól, hogy Magyarországon érvényesítsék a menedékkérők uniós elosztási mechanizmusát. Annak, aki akár középtávon is kormányra akar kerülni Magyarországon, ennek a 3,3 millió embernek az akaratával adottságként kell számolnia.

Olvasson tovább: