Kereső toggle

Robbantás Budapesten - Homályos indíték

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A közel száz magyarországi robbantás elkövetőinek többsége nem került kézre. A feltárt indítékok között jellemző a politikai, a rasszista, a maffiatípusú, illetve a terrorista szál, és egyértelműen behatárolható a robbantások korszaka.

Szerdán kiengedték az intenzív osztályról a szombat éjszakai Teréz körúti robbantásban megsérült fiatal rendőrnőt, aki így túl van az életveszélyen. Férfi társa a lábán sérült meg, amikor a hidegvérű elkövető a közvetlen közelükben működésbe hozott egy szögekkel teli házi készítésű távirányítós bombát. Lapzártánkkor még üldözik a tettest. A szakértők kizárták az iszlamista indítékot, a miniszterelnök pedig azt mondta, a támadás nem hozható összefüggésbe a migrációval. A sok kérdést felvető eset kapcsán összegyűjtöttük a rendszerváltás óta történt robbantásos eseteket.  

Magyarországon 1989 óta összesen 95 robbantásos merénylet történt, a mostani, Teréz körúti támadás volt a 96. A támadások területi eloszlását tekintve rendkívül egyenetlen a kép: az összes akció közel felét, mintegy 45 merényletet Budapesten követtek el. Ezen belül körülbelül 35 a pesti oldalon, ebből pedig 24 a Rákóczi út, a Hungária körút és a pesti rakpart által határolt városrészben történt. Pesten tehát többet robbantottak az elmúlt 26 év alatt, mint a Dunántúlon vagy a Tiszántúlon összesen.

A 96 robbantásos támadás során összesen 48 személyi sérülés történt, ezek túlnyomó része könnyebb sérülés volt. A támadások összesen hét halálos áldozatot követeltek. Az elkövetők jelentős részét nem sikerült kézre keríteni. Ami a motivációkat illeti, négy főbb támadástípus látszik: politikai indíttatású akciók, rasszista támadások, terrorcselekményként megítélt akciók és maffialeszámolások.   

Érdekes, hogy a négy kategóriához tartozó támadások túlnyomó része időrendben is egybeesik: a terrorcselekmények esetén ez persze érthető, hiszen az összes így minősített eset – egy kivételével – a Magyarok Nyilai nevű, Budaházy György által fémjelzett szervezethez köthető: a nemrégiben elítélt csoport tagjai 2007 és 2009 között összesen öt robbantásos akciót követtek el baloldali és liberális politikusok házainál, illetve szórakozóhelyeknél. A vád szerint az elkövetők erőszakkal akarták megváltoztatni a kormány politikáját, és félelmet akartak kelteni egyes lakossági csoportokban. A robbantásos akciók sajátossága, hogy senki nem sérült meg, nyilván ezért is mondta az egyik vádlott védője, hogy minden országnak ilyen terroristákat kíván. Budaházyt és társait idén augusztusban ítélték el nem jogerősen, a csoport vezetője 13 év börtönt kapott, társait 9 és 12 év közötti szabadságvesztésre ítélték.

A nem ehhez a körhöz kapcsolható egyetlen terrortámadás 1991 decemberében történt: a merényletet a Ferihegyi repülőtérre vezető gyorsforgalmi úton követték el, a támadás célpontjai a Szovjetunióból kivándorló zsidók voltak. A robbanószerkezet azonban késve lépett működésbe, így az utasokat szállító busz szerencsére elhaladt mellette. A detonáció ereje így is nekilökte az egyik kísérő rendőrautót a busznak: mindkét jármű kigyulladt. Az utasok ki tudtak menekülni, ám néhányan megsérültek, köztük több rendőr is. A tettesek elmenekültek, csak 1999-ben sikerült elkapni őket Bécsben. Egyikük fegyvert rántott, őt lelőtték a rendőrök, a másikat, egy német nőt, bíróság elé állították, és 2001-ben 12 évre elítélték.

A rasszista indíttatású robbantásos támadásokat 2008 július és 2009 augusztus között követték el romák sérelmére. A neonáci tettesek kilenc akciót hajtottak végre. Aljas támadásaik során hat ember, köztük egy gyermek veszítette életét. Az elkövetők három esetben használtak Molotov-koktélt: a kiszemelt áldozatok házait a robbanóanyaggal felgyújtva késztették menekülésre a bent lévőket, akik így kerültek a gyilkosok célkeresztjébe. A robbantással kombinált lövöldözés két halálos áldozata egy tatárszentgyörgyi apa és ötéves kisfia volt. A négyfős banda tagjait 2009-ben fogták el, idén januárban született meg a jogerős bírósági ítélet: három elkövető tényleges életfogytiglani börtönt, egy pedig 13 évet kapott. 

A maffialeszámolások körében elkövetett robbantások jellemzően 1998 és 2001 között történtek: a legtöbb esetben Molotov-koktélt dobtak nagy értékű autókra, családi házakra és szórakozóhelyekre, ám többnyire nem sérült meg senki. Az 1998. július 2-án elkövetett Aranykéz utcai robbantás ugyanakkor szinte minden szempontból kilóg a sorból: a maffialeszámolásban négy ember halt meg, és további húsz járókelő, köztük külföldiek sérültek meg. A célpont a maffiózóként ismert Boros Tamás „olajos” vállalkozó volt, az elkövetéssel Jozef Rohácot, a felbujtással Portik Tamást vádolták meg. Az elsőfokú ítélet 2016 március végén született meg: a szlovák állampolgárságú Rohác életfogytiglani börtönt kapott, Portikot 13 évre ítélték. A robbanást egy parkoló Polski Fiat alá rejtett nagy erejű pokolgép okozta, ez volt az első olyan maffialeszámolás, ahol a célszemélyen kívül ártatlan áldozatok haltak meg.

Politikai indíttatású merényletek 1997–1998 során történtek: másfél év alatt hét esetben robbant bomba különféle pártok – MSZP, MDF, Fidesz – irodáinál, székházainál, illetve politikusok, Torgyán József és Szájer József lakásánál. Személyi sérülés egyetlen esetben sem történt, mint ahogy az elkövetők sem kerültek kézre egyik esetben sem.

A rendszerváltás óta elkövetett robbantásos merényletek időbeli eloszlását tekintve egyértelműen kiemelkedik az 1998–2001 közötti időszak: ebben a négy évben összesen 56 robbantás történt. A csúcsév 1998: 28 robbantással. Az 1998-as májusi választást megelőző egy évben 12 robbantásos eset és számtalan más erőszakos cselekmény, köztük Fenyő János vállalkozó nyíltszíni kivégzése koptatta az állampolgárok rendőrség iránti bizalmát, amit csak fokozott, hogy Horn Gyula miniszterelnök kijelentette, „ami ma van, az nem közbiztonság”.  A robbantások a Fideszkormány hivatalba lépését követő években is folytatódtak, 1999-ben 12, 2000-ben 9, 2001-ben 7 ilyen akció zajlott. Azóta napjainkig 26 eset történt, évente tehát átlagosan 1,6-re csökkent a szám.

A Teréz körúti eset előtti utolsó robbantás 2014 januárjában történt: a fővárosi Lehel utcai bankfióknál robbantott egy mindmáig ismeretlen tettes.

Olvasson tovább: