Kereső toggle

Pozsony után - Van-e válasz Európa válságára?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Amire szükségünk van, az még több Európa, csak azzal ma már sehol nem lehet választásokat nyerni — így lehetne összefoglalni a pénteki pozsonyi csúcs hangulatát, ahol az uniós tagországok vezetői első alkalommal ültek össze a britek kilépése okozta sokk után, hogy megvitassák Európa jövőjét.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke „józan és brutálisan őszinte” hangnemet kért a résztvevőktől, mert a „Brexit után nem mehetnek tovább a dolgok úgy, mint eddig”. Tusk válságpontként jelölte meg a migrációt, a terrorizmust, a gazdasági-szociális bizonytalanságot, a foglalkoztatottságot és a történelme során először zsugorodó unió strukturális problémáit.
A közös minimumra törekvő Tuskkal szemben Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke kijelentette: sosem látott még olyan kicsi átfedést a tagállamok céljai között, mint most, és alig lát olyan területet, ahol együtt tudnának működni.
A csúcs főmomentuma egyértelműen Angela Merkel német kancellár álláspontja, illetve annak változása lett. „Ha valamilyen elképzeléssel szemben túlságosan széles körű ellenállás mutatkozik, akkor más módokat kell keresni, hogy felül tudjanak kerekedni a nehézségeken” – vezette föl önkritikáját a korábban magabiztos Merkel, akinek pártja egymás után veszti el a tartományi választásokat (lásd írásunkat a 7. oldalon).
A zárónyilatkozat leglényegesebb eleme, hogy Európa soha többet nem engedheti meg a tavalyi ellenőrizetlen hullám megismétlődését, és tovább kell csökkenteni a szabálytalanul érkező migránsok létszámát. A háttérben sok brüsszeli diplomata kiakadt a német fordulaton: „Ebben a pillanatban Németország úgy döntött, hogy nem kötelezi el magát semmire, tehát lényegében ez egyfajta leállás. Bizonyos értelemben mindannyian húzzák az időt, ami nem túl jó a jelen körülmények között” – idézte a politico.eu egyik belső forrását.
A korábbi rebellisek – élükön Orbán Viktorral, aki a Der Standard osztrák lap szerint a legtöbbet profitált a menekültválságból – mégis óvatosan fogadták győzelmüket.
Orbán Viktor egyenesen szkeptikusan értékelte a történteket: „A pozsonyi EU-csúcs sikertelen volt abból a szempontból, hogy nem sikerült megváltoztatni Brüsszel bevándorláspolitikáját”. A kormányfő szerint továbbra is a korábbi „önsorsrontó és naiv” bevándorláspolitika uralkodik az unióban, mert most is többet beszéltek arról, hogy gyorsítani kell a menekültek szétosztását, mint arról, hogyan is állíthatjuk meg a migránsokat a schengeni övezet határán.
A bizalmi mélypontra kerülő EU tekintélyének és erejének orvoslására Németország, Franciaország, Olaszország és az Európai Bizottság napirendre vette a közös európai haderő felállítását. Természetesen ennek is vannak ellenzői: a NATO-ból kimaradó Írország és Ausztria továbbra se akarja föladni katonai semlegességét, a Financial Times értesülése szerint a lengyel és a szlovák kormány is félti nemzeti szuverenitását. Magyarország kezdettől fogva kiállt az ötlet mellett, az örök kritikus britek távozása pedig kiütötte a legerősebb ellenlábast, így akár már a Római Szerződés 60. évfordulójára időzített tavaszi tárgyalásokon formát ölthet az új uniós uniformis.
Annak ellenére, hogy a pozsonyi csúcs feszült hangulatban kezdődött és úgy is zárult, azt mégis egyértelművé tette, hogy az unió további feldarabolódását közösen kell megakadályozniuk a tagállamoknak. A zárónyilatkozat szövege így szól: „Az EU nem tökéletes, de mégis a legjobb eszköz az előttünk álló új kihívások megoldására.” Erről azonban nemcsak magukat,
hanem polgáraikat is meg kell tudniuk győzni, ami nem lesz könnyű menet.

Olvasson tovább: