Azért vált szükségessé az új megállapodás megkötése, mert tavaly októberben az Európai Bíróság elkaszálta a korábbi adatmegosztási egyezményt a Snowden-botrány folyományaként (Edward Snowden szivárogtatásai derítettek fényt az amerikai titkosszolgálatok által végzett tömeges lehallgatás kiterjedtségére és módszereire).
Az eredeti egyezség érvénytelenné válása után sokan attól tartottak, hogy a személyes adataikat féltő európai magánszemélyek és cégek beperelnek amerikai vállalatokat, jelentős plusz kiadásokat okozva a Facebooknak és társainak. Most, két év tárgyalás után jutottak egyezségre a felek, így született meg a 2000-es, az EB szerint adatvédelmi hiányosságokat tartalmazó egyezség kistestvére.
A megállapodás egy korábbi, februári verziója még nem tartalmazott a kormányzati lehallgatással szembeni garanciákat, ami miatt érte is kritika a javaslatot, a nyáron elfogadott verzió viszont már szabályozza, hogy az amerikai kormányzat milyen jogi keretek között férhet hozzá ezekhez az adatokhoz. És ez nemcsak a felhasználók személyes adatait érinti, hanem az online cégek által rögzített online viselkedésmintákat is, amelyek segítségével a reklámkínálatukat igyekeznek finomítani és személyre szabni, hogy aztán egyre drágábban értékesíthessék a megjelenési lehetőségeket.
2016. 08. 05. (XX/31)
