Kereső toggle

Tanévkezdés, kérdőjelekkel

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Nemsokára kezdődik a tanév, s még nem világos, mit szűrt le a kormány a tavaszi eseményekből. „A három legkomolyabb kritika a diákok terhelését, az intézményvezetői jogköröket és a működtetői viszonyokat érte. Mindhárom kérdésben nagyot léptünk előre” – vélekedett júliusban Palkovics László. A tiltakozók szerint viszont csak részletkérdésekben engedett a kormány. Ugyanakkor nőnek az iskolakezdés költségei: az idei ősz gyerekenként 84 ezer forintos átlagkiadást jelent a családoknak.

„Sokkal könnyebb ma az iskolakezdés a magyar családoknak a kormány intézkedései révén, mint hat évvel ezelőtt” – nyilatkozta az MTI-nek hétfőn Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára. Rétvári ennek alátámasztására az ingyenes tankönyvektől és ingyenes étkeztetéstől kezdve a családi adókedvezményen át az élelmiszerek áfacsökkentéséig bezárólag sokféle intézkedést felsorakoztatott.

A GfK-nak a Budapest Bank megbízásából elvégzett friss kutatása szerint viszont továbbra is jelentős anyagi terhet jelent a családok számára az iskolakezdés, mivel ez átlagosan 84 ezer forintba kerül gyermekenként, ami 2014-hez képest közel 12 ezer forintos emelkedés. Általános iskolásoknál az ősz 73 ezer, középiskolásoknál 90 ezer, felsőoktatásban tanulóknál 166 ezer forintba kerül. A számvetésben benne vannak a taneszközök, tankönyvek, informatikai eszközök, tandíj, cipő, ruha, közlekedés, sportszer, különóra, lakhatás (albérlet) átlagos költségei is.

Ami a tankönyveket illeti, a KELLO már augusztus elsejétől elkezdte a kiszállítást az iskolákba, vélhetően azért, hogy ne ismétlődjenek meg az elmúlt évek késlekedései és hiányosságai körüli botrányok. Galló Istvánné, a PSZ elnöke a Civil Rádiónak minap úgy nyilatkozott: azt még nem tudni, hogy a sokat bírált kísérleti tankönyvek szükséges korrekciói megtörténtek-e. Az OFI májusi felmérésének eredménye szerint a pedagógusoknak átlagosan mindössze 22 százaléka mondta azt, hogy jövőre is szívesen tanítana a kísérleti könyvekből, 55 százalékuk azok átdolgozását szabta feltételül, míg 22 százalék egyáltalán nem használná többé azokat. A tiltakozók egyik legfőbb követelését, a tankönyvválasztás szabadságának visszaállítását kategorikusan visszautasította a kormány.

Mint emlékezetes, a tüntetők (Tanítanék Mozgalom, szakszervezetek) fő követelései között szerepelt a diákok terheinek csökkentése is, tekintettel a rendkívüli óra- és tananyagterhelésre. A minisztérium szerint ez a kérés a Nat 2018-as felülvizsgálata során fog tudni teljesülni, idén csak az első két általános iskolai évfolyamon ígértek be némi óraszám-korlátozást. Az OFI a héten közzétette az úgynevezett „rugalmas tanmeneteket”, melyek ugyan több szabadságot biztosítanak a pedagógusoknak a tantárgyi kerettantervtől való eltérésre (eddig ez 10 százalék volt), de ugyanazt a tananyagmennyiséget kell továbbra is megtanítaniuk.

Ugyanakkor az Emmi-től az NGM alá vont szakképzést szeptembertől úgy alakítják át, hogy nincsenek meg az ehhez szükséges tankönyvek és kerettantervek sem. Parragh László, a Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a PDSZ szakképzési konferenciáján júniusban kijelentette, hogy a szakképzés átalakítását „nem lehet tovább odázni”, akkor is el kell indítani szeptemberben, ha nincsenek meg a feltételei.

Úgy tudni, hogy – azon túlmenően, hogy a szakközépiskolákat szakgimnáziumoknak, a szakiskolákat pedig szakközépiskoláknak fogják hívni – a szakképzésben ezentúl kevesebb közismereti és több szakmai órát írnak elő, illetve a természettudományi tantárgyakat egyetlen komplex tárgyba vonják össze, de minderről jogszabály, kerettanterv, tankönyv még augusztus végén sincsen. „Itt a tanévkezdet, és az intézményvezetőknek már el kellett volna készíteniük a tantárgyfelosztást, órarendet, az ehhez szükséges pedagóguslétszámot is meghatározva” – utalt Gallóné a teljesen kaotikus helyzetre. Palkovics László elektronikus tankönyveket ígér, miközben az integrált tantárgy kialakítását magukra a pedagógusokra bízná.

Szenes György, a Magyar Pedagógiai Társaság Szakképzési Kollégiumának elnöke a már említett konferencián kifejtette, hogy az iskolák átnevezése megtévesztő: a közismereti tantárgyakra mindössze heti 6 óra fog jutni, ezt nem lehet szakközépiskolának nevezni. Nincsenek jóváhagyott tantervek, így nem lehet szeptembertől tanévet kezdeni. A szakközépiskolák érettségi vizsgájának átalakítása pedig az egységes érettségi rendszerének szétverését jelenti.

„Mindebben semmi meglepő nincs, miután az NGM vagy az Iparkamara semmilyen oktatásirányítási tapasztalattal nem rendelkezik” – mondta el lapunknak Hiller István, az Országgyűlés szocialista alelnöke. A volt oktatási miniszter a szakképzés leépítése mellett drámai fejleménynek tartja a Klik átalakítását is. Ez szerinte a közoktatás teljes államosítását és további színvonalromlását fogja jelenteni: az állami fenntartó szerv 2017. január 1-től fogja az összes önkormányzattól az iskolaüzemeltetést is átvenni, ami 5000 intézményt érint. „A szakmailag, anyagilag becsődölt Klik az eddig jól működtetett iskolák üzemeltetését is megkapja. A költségvetésből kiderül, hogy az önkormányzatoktól jövőre elvonják az eddigi ráfordítást – 60-70 milliárd forintot –, de nem látni, hogy ezt pontosan mire fogják költeni” – figyelmeztetett a politikus.

Szerinte az sem szerencsés, hogy az iskolafenntartás átszervezése megint tanév közepén fog történni. „A 198 tankerületet 58-ba vonják össze, de nem látni a felosztás logikáját. Az igazgatókat már kinevezték, köztük 51 régebbi vezetőt, a tankerületi központokat is kijelölték, de érthetetlen, hogy mindezt milyen alapon döntötték el” – tette hozzá Hiller, utalva a lehetséges politikai szempontokra is. Szerinte az intézményi önállóság növelése helyett most teljes központosítás történik, a jövőre a köznevelésre beígért plusz 130 milliárd forint meg csak a fenntartás eddigi éves hiányát és a pedagógusbér-emelés következő részletét fedezi. Az az 5 millió forint pedig, amit a tankerületek most felújítási, karbantartási célra kaptak, még az egyes iskolák ez irányú szükségleteit se tudja fedezni. (M. M. R.)

Olvasson tovább: