Kihozta az idei év első féléves adatait az egészségügyisek elvándorlásáról a Weborvos.hu, amit az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ENKK) által kiadott, a külföldi munkavállaláshoz szükséges igazolások alapján szokás meghatározni. Mint arra korábban Éger István, a MOK elnöke figyelmeztetett, az évi mintegy ezer kivándorló száma megfelel az azonos évben végzettek számával, de akkor még a hazai pályaelhagyó vagy nyugdíjba vonuló egészségügyiseket nem számoltuk. Mindennek következtében évről évre egyre idősebb és egyre kevesebb személy dolgozik az állami egészségügyben. A KSH adatai szerint míg az ezredfordulón az egészségügyben dolgozók száma 144 ezer fő volt, addig 2014-ben már csak alig 120 ezer.
Az idei első félévben ugyanannyi orvos, fogorvos, gyógyszerész és egészségügyi szakdolgozó kért hatósági bizonyítványt az ENKK-tól, mint tavaly az első hat hónapban. A központ adatai alapján tíz évvel ezelőtt ötödannyi szakápoló és szülésznő akarta elhagyni az országot, mint most. Konkrétan 2016. első félévében 419 orvos, 108 fogorvos, 23 gyógyszerész és 359 szakdolgozó, összesen 909 fő fordult igazolásért a hivatalhoz. 2015-ben hat hónap alatt 912-en kérték a papírt: 415 orvos, 114 fogorvos, 33 gyógyszerész, 259 ápoló, 8 szülésznő és 83 egyéb egészségügyi dolgozó.
Ahogy eddig, úgy idén is másfélszer több nő döntött a külföldi munkavállalás mellett, igaz, az orvosok és a fogorvosok között kicsivel több a férfi kérelmező, a gyógyszerészek és szakdolgozók zöme viszont hölgy. Az orvosok többsége 39 év alatti, míg a szakdolgozók átlagéletkora 40-44 év. A legfőbb célországok továbbra is az Egyesült Királyság és Németország, továbbá Svédország, Ausztria, Írország és Svájc, a bérkülönbségek pedig 6-10-szeresek.
„Az Európai Bizottság előrejelzései szerint 2020-ra egymillió egészségügyi szakember fog hiányozni Európa egészségügyi ellátórendszereiből, ami azt jelenti, hogy a szükséges ellátási igények tizenöt százaléka ellátatlan maradhat” – olvasható a Migráció az egészségügyben című átfogó tanulmányban, amely 2013-ban jelent meg a Magyar Tudomány című folyóiratban. Az orvoselvándorlás régóta probléma egész Európában: a főként az USA-ba, az Egyesült Arab Emírségekbe és Ausztráliába kivándorló nyugat-európai orvosok helyét átveszik a Kelet-Európából, illetve Európán kívülről érkező szakemberek.
Az említett tanulmány megállapította, hogy Magyarországon az egészségügyi ellátórendszerből hiányzó orvosok száma a KSH 2011-es statisztikái szerint 1634 fő, a hiányzó szakdolgozók száma 3433 fő volt, s a szakemberhiány várhatóan egyre növekedni fog. A távozó orvosokon belül tartósan 40 százalék azoknak az aránya, akik szakvizsga nélkül mennek ki, ők főleg Németországba veszik az utat, míg a szakorvosokat elsősorban az Egyesült Királyság, másodsorban például Svédország vonzza.
Az elvándorlás által leginkább sújtott területek az aneszteziológia és intenzív terápia, belgyógyászat, háziorvostan, sebészet, csecsemő- és gyermekgyógyászat és szülészet-nőgyógyászat. Ezen területek nagy része hiányszakmának tekinthető mind hazánkban, mind Európában – áll a tanulmányban. Magyarországon egyébként az alapellátásban részt vevő fogorvosokból is egyre nagyobb hiány van – közel 300 fő, különösen a gyermek- és iskolafogászat terén –, tekintve, hogy ők még a háziorvos kollegáknál is mostohább anyagi és szakmai feltételek között dolgoznak. Az orvoshiány egyelőre különösen a kistelepüléseket sújtja.
„Minél több magyar egészségügyi szakember dolgozik külföldön, annál könnyebb információt, kapcsolatokat és konkrétan munkát szerezni, így tehát egyre könnyebb útnak indulni” – figyelmeztetnek a szerzők. Konklúziójuk szerint a megoldás a teljes életpályamodell kidolgozása és alkalmazása lenne, amely magában foglalja a jövedelmi és szakmai előmenetelt. Azonban ennek olyan forrásigénye van, amely csak akkor szerezhető meg, ha ez a téma kormányzati prioritást élvez – teszik hozzá.
Életpályamodell nincs a láthatáron, viszont júniusban a kormány megegyezett a hivatalos érdekképviseletekkel az egészségügyben dolgozók – 136 ezerből közel 100 ezer személyt érintő – alapbérének emeléséről, amelyről nemrég jelent meg a kormányrendelet. Eszerint az orvosok és szakdolgozók bérét két lépcsőben, de igen eltérő mértékben emelnék, már idén szeptembertől kezdve. Ennek következtében a szakorvosok bére szeptember 1-től 107 ezer forinttal nő, amellyel a szakgyógyszerészek besorolása megegyezik. Az egészségügyi szakdolgozók 6660 forinttól 61 670 forintig terjedő, átlagosan 26,5 százalékos emelést kapnak (az adatok bruttó értékekre vonatkoznak).
2017. november 1-jétől további bruttó 100 ezer forinttal nő a szakorvosok és kórházi szakgyógyszerészek alapbére. A szakdolgozók átlagosan 12 százalékos béremelésre számíthatnak. 2018-ban és 2019-ben a szakdolgozók esetében további 8-8 százalékos emelés várható.
Az idei költségvetés utólagos megnyitásával megvalósított bérrendezést a szakmai kamarák és az EDDSZ közös sikerükként propagálták, míg a Magyar Egészségügyért Civil Társaság vagy a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (RESZASZ) egyaránt bírálta azt, mondván: ez nem fogja megállítani az elvándorlást. Véleményük szerint a bérmegállapodás erősen megosztó a szakmára nézve, mert a szakdolgozók bérnövekedése jóval jelentéktelenebb, mint az orvosoké, és nem szabadna egyes szakdolgozókat – például a védőnőket – és a háttérdolgozókat teljesen kihagyni belőle.Ráadásul még ezzel a béremeléssel sem érjük el a visegrádi országok orvosi átlagbérét, és nem oldjuk meg az elégtelen munkakörülmények, a betegbiztonság problémáját sem – figyelmeztetett közleményében a RESZASZ. Álláspontjukat illusztrálja a minapi hír, miszerint lélegeztető gépre gyűjt a budapesti Heim Pál Gyermekkórház, ami az EKK szerint „bevett gyakorlat”. A RESZASZ szerint a GDP 6 százalékát kellene az ágazatra fordítani a jelenlegi 3 százalék helyett.
A béremelés továbbá nem oldja meg a kórházeladósodás problémáját sem, márpedig júniusig 52 milliárdos tartozást halmoztak fel a hazai kórházak, s ha nem lesz segítség, év végéig ismét 70 milliárdra nő az összeg. A hírek szerint idén is lesz konszolidáció, mindazonáltal a kormányzat a kancelláriarendszer bevezetésétől is sokat remél, és Rétvári Bence államtitkár ígérete szerint az év második felében el fog készülni az egészségügyi intézmények gazdálkodására vonatkozó új szabályozás. (M.M.R.)
2016. 08. 26. (XX/34)
