Kereső toggle

Érvényes lesz-e a népszavazás?

Bakondi szerint megszűntek a tiltott határátlépések

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Stabilizálódni látszik a helyzet a magyar–szerb határon a július elején életbe léptetett intézkedések nyomán. Bakondi György belbiztonsági főtanácsadó egyenesen arról számolt be a közmédiában, hogy megszűntek a tiltott határátlépések határainkon. A közvélemény-kutatók mérései szerint egyáltalán nem kizárt, hogy érvényes és eredményes lesz az októberi népszavazás.

Bakondi György említett szavai az M1 csatorna szombat esti műsorában hangzottak el, amelyben a főtanácsadó értékelte a július 5-én életbe léptetett intézkedéseket. Mint ismeretes, egy hónappal ezelőtt jelentősen megerősítették a déli határ védelmét, újabb rendőri és katonai erőket vezényeltek a térségbe (amelyek létszáma ezzel most már megközelíti a tízezret), s javították a határőrizeti szervek technikai felszereltségét is. A határtól számított 8 kilométeres zónában elfogott illegális bevándorlókat július eleje óta visszakísérik a kerítés túloldalára, ahol útbaigazítják őket a tranzitzónák felé. Bakondi sikeresnek ítélte a határvédelem megerősítésére tett erőfeszítéseinket, s arról számolt be, hogy az intézkedésnek köszönhetően a még üzemelő befogadóállomások létszáma is folyamatosan csökken: az idegenrendészeti központokban 40 százalék, az őrzött és nyílt táborokban pedig 60 százalék körüli a telítettség.

Hermetikusan lezárt magyar határ

Bakondi szavait a rendőrségi statisztikák is alátámasztják. A rendőrség honlapján, a police.hu oldalon olvasható adatok szerint az elmúlt hétvégén, péntektől vasárnapig 211 határsértőt tartóztattak föl az ország területén, ebből 190 főt az említett 8 kilométeres zónában, s csupán 21 embert fogtak el az ország területén mélységben, illetve más külső határszakaszokon. Az elmúlt héten, hétfőtől vasárnapig a szerb–magyar határ térségében összesen 411 migránst tartóztattak föl és kísértek vissza az egyenruhások, a megelőző héten – július 18-tól 24-ig – ez a szám 414 volt. Más külső határszakaszon és mélységben csupán néhány embert fogtak el naponta – derül ki a rendőrségi összesítésből. Ez azt jelenti, hogy az illegális bevándorlók elenyésző része jut csak át a 8 kilométeres határzónán, vagyis valóban működik a „retesz”. Azok ellen, akik esetében bizonyítható, hogy megrongálták a határzárat, illetve embercsempészettel gyanúsíthatók, továbbra is büntetőeljárást kezdeményeznek a hatóságok. A bírósági gyakorlat szerint az ítélet általában kitoloncolás, amit ritkán lehet végrehajtani, mivel Szerbia csak korlátozott számú kiutasított személyt fogad vissza – az érintettek ezért nyitott táborokba kerülnek, ahonnan rövid időn belül továbbindulnak Ausztria felé.

Mért a Századvég és a Závecz Research is

Úgy tűnik, a magyar lakosság elégedett a határőrizeti szervek munkájával és határozottabb fellépésével, a Századvég felmérése legalábbis ezt mutatja. Az épp a július eleji intézkedések bevezetése előtt végzett közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy a megkérdezettek túlnyomó többsége elutasítja az Európába irányuló illegális bevándorlást. A kétezer felnőtt állampolgár részvételével készített felmérés eredményei azt mutatják, hogy minden negyedik megkérdezettnek volt saját vagy közeli hozzátartozóján keresztül személyes tapasztalata „irreguláris migránsokról”. Az erről beszámolók mintegy háromnegyede negatívan nyilatkozott, minden tizedik válaszadó zaklatásról, inzultusról számolt be. A személyes tapasztalattal rendelkezők közül tízből hatan véletlenül találkoztak migránssal, egyharmaduk személyesen is kommunikált velük, kétharmaduk a tapasztalt magatartás alapján alakította ki véleményét. A Századvég kutatta az információszerzést is: az eredmények azt mutatják, hogy a magyar társadalom alapvetően a magyar nyelvű médiumokat használja a migrációs helyzet fejleményeinek követéséhez, minden hatodik válaszadó nyilatkozott úgy, hogy külföldi hírforrásokból is tájékozódik. A válaszolók az Európai Uniótól elsősorban szigorú határvédelmet várnak el, ugyanakkor 71 százalékuk nem tartja elfogadhatónak a menedékkérők tagállamok közötti automatikus szétosztását.

A Závecz Reseach Index megbízásából készült, lapzártánkkor közzétett kutatása szerint most vasárnap a választópolgárok 54 százaléka venne részt a kvótareferendumon, tehát érvényes lenne a népszavazás, pedig a kampány nagy része még hátravan. A válaszadók között tízszer annyian vannak azok, akik elutasítják a kvótát, mint akik mellette szavaznának.

Ami a pártok szavazóbázisainak népszavazáson várható magatartását illeti, a Fidesz táborának 63 százaléka, a Jobbik táborának pedig 62 százaléka menne el és szavazna nemmel a kvótákra. A DK híveinek 69 százaléka nem megy el szavazni. Az MSZP-tábor 17 százaléka elmenne, de még nem döntött, hogyan szavaz, 37 százalékuk pedig még nem döntötte el, hogy elmenjen-e.

Szerbia: változások a migrációs krízis kezelésében

Ha Bakondi György szavai a határsértések megszűnéséről túlzásnak is tűnnek, az tény, hogy a határnál feltorlódott menedékkérők napokon át tartó éhségsztrájkja nem vezetett eredményre. A Belgrádból gyalogosan érkező, főleg pakisztániakból és afgánokból álló 130 fős csoport hat napon keresztül utasította vissza az eledelt, tiltakozásul a magyar hatóságok szigorú fellépése miatt. Az eredetileg 3-400 fős tömeg létszáma már a határra érkezés időpontjára erősen megcsappant, majd a határon is folyamatosan csökkent. Az utolsó napra sokan kimerültek, végül a határőrizeti szervek hajthatatlanságát látva az utolsó 50 fős csoport is az éhségsztrájk beszüntetése mellett döntött. A szerb hatóságok felajánlották számukra, hogy buszokkal  elszállítják őket Szabadkára, Belgrádba vagy Sidre, az erre a célra felállított menekültközpontokba, ahol élelmet és orvosi ellátást kapnak.

Döntésükben a tikkasztó nyári meleg és kimerült állapotuk mellett közrejátszhatott a szerb migrációs politikában beállt változás. A kinti hatóságok feltételül szabták ugyanis, hogy csak az adhatja be menedékkérelmét Magyarországon, aki a Szerbiában létesített befogadóállomások egyikén regisztrál, cserébe azonban az eddiginél sokkal jobb ellátást biztosítanak a bevándorlóknak (vajdasági informátorunk elmondása szerint német támogatásból).

Korábban a tranzitzónába érkezett migránsok maguk listázták sorstársaikat, felállítva a menedékkérelmek benyújtásának időbeli sorrendjét – ezt most a szerb hatóságok teszik meg, akik külön listát vezetnek az egyedülálló férfiakról, illetve a családokról. Mindez azzal a reménnyel kecsegtet, hogy megszűnnek a kerítés szerb oldalán kialakult áldatlan állapotok, s a menedékkérők rendezett körülmények között várhatják meg kérelmeik elbírálását. Információink szerint a bevándorlók az elmúlt hetekben nagy számban költöztek be a szabadkai befogadóállomásra, ahol megfelelő ellátásban részesülnek (napi háromszori étkezés és kulturált fekhely). Az is a szerb hatóságok ajánlatának elfogadására ösztönzi őket, hogy a magyar Bevándorlási Hivatal munkatársai „mérsékelt” tempóban fogadják be a kérelmeket: a röszkei és a kelebiai tranzitzónába 15-15 főt engednek be naponta, hogy benyújthassák kérelmüket. Az egyedülálló férfiak a tranzitzónában, a családosok, kiskorúak viszont magyar táborokban várhatják meg kérelmeik elbírálását (utóbbiak nyitott táborok, ahonnan szintén nagy az „elvándorlás” Nyugat-Európa felé). A határhelyzetre rálátó forrásunk szerint kétszer, háromszor ennyi kérelmet is be tudna fogadni a Bevándorlási Hivatal, politikai akarat hiányában azonban egyelőre nem várható az ügymenet „felpörgetése”.

Államtitkár a határon

A héten Röszkén járt az egészségügyért felelős államtitkár és az országos tisztifőorvos helyettese, akik értékelték a szerb–magyar határon kialakult egészségügyi helyzetet. A tranzitzónában tartott sajtótájékoztatón Ónodi Szűcs Zoltán államtitkár kijelentette, a magyar egészségügyi ellátórendszer ura a migráció okozta helyzetnek, kockázatot jelent azonban, hogy az érkezők nem együttműködőek, s nem várják meg a szűrővizsgálatok eredményét. Úgy fogalmazott, a jelenlegi szabályok alapján a magyar hatóságok „elmentek a falig”. A politikus kitért arra, hogy tavaly áprilistól több mint 350 millió forintba került az érkező migránsok egészségügyi ellátása, az orvosi kezelés, a gyógyszerek, vakcinák, szűrővizsgálatok, a mentős szállítás költsége.

Kovács Attila helyettes országos tisztifőorvos hangsúlyozta, az ellátórendszer hármas feladatot végez: a lakosság, illetve a migránsokkal közvetlenül érintkezők biztonságának garantálását, valamint az érkezők ellátását. Szerinte Magyarország teljes körű – gyakorlatilag saját állampolgáraival megegyező – egészségügyi szolgáltatást nyújt a migránsoknak. Ha egy migráns esetében valamilyen fertőző betegség gyanúja merül föl, szűrővizsgálatra utalják be. Tavaly év végétől augusztus elejéig több mint 4100 ilyen szűrővizsgálatot rendeltek el, ezek közül azonban csak 350-400 történt meg, a többiek korábban továbbutaztak Magyarország területéről – közölte a főorvos. A járványügyi kockázatot mutatja azonban, hogy ezek során is találtak HIV-, szifilisz-, valamint hepatitis A és C fertőzöttet. Az elhanyagolt higiénés állapotok miatt nagyon sokan rühesen, tetvesen érkeznek – tette hozzá a szakember.

Együttműködés a határok védelmében

Időközben a héten megérkezett északi szomszédunk felajánlása, egy 25 főből álló szlovák rendőri egység, szeptemberben osztrák rendőrök is érkeznek a szerb–magyar határra, várhatóan egészségügyi és logisztikai feladatok ellátására, Magyarország pedig Szerbiába küld rendőri erőket a határvédelem megerősítésére. Ausztria és Szlovákia láthatóan hálás a magyar határvédelem erőfeszítéseiért, amelynek eredményessége a szomszédos országok lakosainak hangulatára, közvetve pedig az osztrák és a szlovák belpolitikára is hatással lehet.

Olvasson tovább: