Kereső toggle

Ció, áció, demonstráció

A tanévnek vége, a tiltakozások folytatódnak

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„Üzenjünk a kormánynak, hogy ők is megértsék! Tanítanék” – állt azon a molinón, amelyet múlt szombaton a tanártüntetés élén vittek a szervezők. Az országos demonstráción a fővárosban becslések szerint 15-25 ezren vettek részt. Az akciódús tanév végeztével a tiltakozó pedagógusok, szülők és diákok úgy látják, nem sikerült a kormányt jobb belátásra bírni: lényegi kérdésekben, így a központi irányítás, a szakképzés, az egyentankönyvek, az óraszám vagy az érdemi egyeztetések terén semmilyen előrelépés nem történt.

„A pedagógusok döntő többsége a párbeszédben és a közös munkában hisz, nem a politikai hergelésben, nem az utcai akciókban. Különösen felháborító, hogy azok akarják mindig utcára vinni a pedagógusokat, akik rendszeresen elutasították a párbeszéd lehetőségét és a kormány meghívását a Köznevelési Kerekasztalhoz (KK), amely a pedagógusokról és a gyermekekről szóló párbeszéd legeredményesebb fóruma” – állítja az EMMI köznevelési államtitkársága a lapunkhoz is eljuttatott közleményében, melyet szombaton, az évzáró tanártüntetéssel egyidejűleg adtak ki.

A minisztérium a KK egyik érdemeként említi a nevelést-oktatást segítő, nem pedagógus végzettségű alkalmazottak 10 százalékos béremelését (amúgy 2008 óta nem nőtt a bérük, többségük nettó 80 ezer körül keres havonta, ráadásul tankerületi fórumokon elhangzott, hogy ezt az emelést csak elbocsátásokkal lehet kigazdálkodni). Az EMMI levele kiemeli a pedagógus-béremelést is, és előrelépésnek tekinti a KLIK átszervezését, a NAT beígért egyszerűsítését, illetve a nyugdíjas pedagógusok helyzetének rendezését is.

„A kormány látszategyeztetéseket folytat, miközben végigviszi saját eredeti koncepcióját – ehhez mi nem kívánunk asszisztálni, hanem érdemi párbeszédet követelünk. A köznevelési törvény hétfőn elfogadott módosítójából továbbra is hiányzik a minisztérium bárminemű egyeztetési kötelezettségére vonatkozó passzus. Így a Köznevelési Kerekasztalnak sincs semmilyen törvényi alapja, ez egy önkényesen összeállított grémium döntési jogkör nélkül. Miként Lázár János megfogalmazta: a kerekasztal tárgyal, a kormány dönt. Törvényileg csak a sztrájkbizottsági tárgyalásokra kötelezhető a kormány, de azok megállapodásait sem veszi figyelembe” – mondta el lapunknak Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke. A PDSZ egyébként a KK tagjait is a kerekasztal bojkottjára szólította fel, tekintve, hogy a kormány a KK szakbizottsági javaslatait az intézmények vegyes fenntartásának a kérdésében sem vette figyelembe.

A hétfőn elfogadott törvényjavaslat szerint ugyanis a KLIK úgy alakul át, hogy az országos központ megmarad, és a 198 tankerületet 58 központra csökkentik szeptembertől különálló büdzsékkel. Eddig 500 önkormányzat vállalta mintegy 2800 iskolája üzemeltetését, de ezt a feladatot szeptembertől átveszi tőlük az állami fenntartóközpont, azaz a KLIK. Ezzel megvalósul az iskolák egységes állami fenntartása – holott mindenki a KLIK felszámolását várta, mivel tavaly őszre nyilvánvalóvá vált a teljes szakmai és anyagi csődje. Rétvári Bence államtitkár szerint jövőre 130 milliárddal több jut oktatásra. Ez a többlet nagyjából a KLIK eddigi éves deficitjét fedezi, az önkormányzati üzemeltetőkkel kieső 55 milliárdos forrást pedig az állam szolidaritási adóként fogja visszaszedni a helyhatóságoktól. Az elképzelés ellen gyakorlatilag a teljes önkormányzati és oktatási szféra tiltakozott.

„A KLIK átalakítása nem más, mint további központosítás: a tankerületek összevonása legfeljebb spórolásra jó, alkalmazottak elbocsátására és intézménybezárásokra. A kerekasztalnak maximum két eredménye volt: az egyik a nyugdíjas pedagógusok továbbfoglalkoztathatósága, ami a reál tárgyak oktatásának a megmentését jelenti. A másik a nyugdíjkorhatárhoz közeli tanárok  átsorolása Ped2 kategóriába, ami a pedagógusok 8-10 százalékát érinti. Ennek az engedménynek a politikai haszna nagy, a jelentősége csekély.

A kormány láthatóan patikamérlegen méri, hogy milyen intézkedés milyen politikai nyereséggel jár. Ez a mérleg most elromlott, amikor ein-standolták az iskolák önkormányzati üzemeltetését, saját fideszes polgármestereikkel és minden racionális megfontolással szembemenve” – tette hozzá a PDSZ elnöke. Szerinte minden lényeges kérdésben hasonlóan elszomorító döntések születtek, így az iskolaszerkezet átalakítását illetően is, aminek következtében a szakközépiskolai, pontosabban „szakgimnáziumi” érettségi – a közismereti tárgyak visszaszorítása miatt – még a szakirányú továbbtanuláshoz sem lesz elég.

„Szombaton ismét rengeteg ember várta ki a demonstráció végét, a mostoha időjárás ellenére is, mert egyetértenek velünk abban, hogy a jelenlegi oktatáspolitika katasztrófába sodorja az országot. A tények ugyanis ellentmondanak a sikerpropagandának: a kompetenciamérések, az OECD-statisztikák egyaránt azt mutatják, hogy 2010 óta a legrosszabb teljesítményű tanév volt az idei. És ez még nem a gödör alja, hiszen a kormány nem tanult a kudarcaiból, és továbbra sem akar változtatni az irányelveken” – összegzett Mendrey, aki szerint a tanévnek ugyan vége, de a tiltakozások szélesedni fognak.

Olvasson tovább: