Kereső toggle

Tüntetés után, sztrájk előtt

Éleződő feszültség a közoktatásban

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Kompetens tárgyalópartnereket, valamint a miniszterelnök és köztársasági elnök bocsánatkérését követelte a közoktatás állapota miatt március 15-én Pukli István gimnáziumigazgató, a pedagógustüntetés egyik szónoka. Rendőrségi becslések szerint 30 ezren, mások szerint kétszer ennyien mentek el a Tanítanék Mozgalom által meghirdetett keddi nagygyűlésre, mintegy a kormányzati ünnepség alternatívájaként.

150 ezer diák és szülő vett részt azon a február 29-ei országos akción, amelyen a gyerekek egy részét felmenőik otthon tartották, hogy így tiltakozzanak a közoktatás állapota – a tanulók és pedagógusok túlterheltsége, valamint az állami fenntartás csődje – miatt. Ezután több tankerület jogellenes módon névsort kért az iskoláktól a hiányzó diákokról, s az igazgatók legfeljebb a hiányzók létszámát adták meg. Többek között ez derült ki a március 15-ei pedagógustüntetésen felszólaló szülő, valamint Sándor Mária ápolónő szavaiból – a demonstrációt a tanítás szabadságáért hirdette meg a Tanítanék Mozgalom. L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány vezetője beszédében a fokozódó szegregáció ellen, a leginkább kirekesztettek nevében emelte fel a hangját.

A március 15-ei nagygyűlésen ha lehet, még cudarabb idő volt, és még többen voltak, mint az egy hónappal korábbi megatüntetésen, melyet akkor a Pedagógus Szakszervezet hirdetett meg. Most a több tízezres, esernyős tömeg megtöltötte a Kossuth teret és a környező utcák egy részét is. Az eseményen a kezdeményezést érzékelhetően a pedagógus mozgalmárok vették a kezükbe, a szakszervezetek háttérbe húzódtak.

Korábban az volt a felállás, hogy mivel a kormánynak csak a szakszervezetekkel van tárgyalási kötelezettsége, az országossá terebélyesedett tiltakozó mozgalom kezdetben beállt a két nagy szakszervezet mögé, de azóta – Pukli István, a Teleki Blanka Gimnázium igazgatója nyilatkozata szerint – megfordult a helyzet. „Ebben nyilvánvalóan közrejátszik, hogy a szakszervezetek sztrájkbizottsági tárgyalásai hosszú évek óta eredménytelenek, a kormány csak packázik velük, a módosított sztrájktörvénnyel pedig ellehetetlenítette a sztrájkot. Az van, amit Pukli István a tüntetésen is elmondott: a törvények a kormányt védik, az állampolgárokat pedig akadályozzák a demokratikus jogaik gyakorlásában, amibe bizony az is beletartozik, hogy ez ellen különféle módon tiltakoznak” – mondta el lapunknak Ercse Krisztina, a Tanítanék Mozgalom koordinátora.

Ha a miniszterelnök és a köztársasági elnök 2016. március 23-ig nem kér bocsánatot az elmúlt hat esztendőben megfélemlített, megalázott emberektől, azoktól, akik Magyarország jövőjéért vagy a saját jogaikért szólaltak fel, akkor 2016. március 30-ra egyórás országos munkabeszüntetésre szólítjuk fel a 70 támogató szervezetet – mondta el szónoklatában Pukli István, aki szerint, ha ez nem hat, akkor hetente növelni fogják az utcán töltendő akció időtartamát. A problémás sztrájkjog miatt ez egy polgári engedetlenségi akció lesz, amire nemcsak az oktatásügy dolgozóit, hanem mindenkit bátorítanak, hogy a kormányt végre a tárgyalóasztalukhoz kényszerítsék. Pukli egyúttal felszólította a kormányt, hogy humánus, döntésképes és kompetens személyekkel képviseltesse magát a tárgyalásokon, mert szerinte Balog Zoltán és Palkovics László nem tekinthetők annak.

Orbán Viktor másnap a nol.hu-nak úgy reagált: nem kér bocsánatot, mivel ő viccnek vette Pukli felszólítását.

A keddi tüntetésen Pilz Olivér, a mozgalom egyik vezetője jóváhagyatta az egybegyűltekkel azt a 12 pontot, melyről korábban külön tárgyalást kezdeményeztek az EMMI-vel. Az államtitkárság válaszul a köznevelési kerekasztalhoz invitálta őket, melyet viszont a mozgalom nem tart legitimnek. 12 pontjuk egyfajta metszete az eddig megjelent különböző követeléseknek: tartalmazza az érettségire vonatkozó módosítások eltörlését, a középfokú szakképzés átalakításának számos ponton való visszavonását, a tanulók és a pedagógusok terheinek csökkentését, a rászoruló gyerekek különleges bánásmódjának biztosítását, a szegregáció visszaszorítását, a tankönyvválasztás szabadságának visszaállítását, a pedagógus-minősítésirendszer felfüggesztését, a nyugdíjasok további foglalkoztathatóságát, és a megfelelő oktatásfinanszírozást, azaz GDP-arányosan a mostani 3,7 százalék helyett 6 százalékot.

„A 12 pontunkról egy csomagban akarunk tárgyalni, mert ezek azok az azonnali intézkedések, amiket legkésőbb szeptemberig meg kell lépni, és csak a politikai szándékon múlnak. Egyidejűleg viszont egy rendszerkorrekciót tartalmazó követeléscsomagot is kidolgozunk” – mondta el lapunknak Ercse Krisztina, aki szerint a mozgalom továbbra is a szakszervezetekkel való együttműködésben gondolkodik. Hozzátette: a jelenlegi helyzet annak köszönhető, hogy 2010 óta az érdemi egyeztetések megszűntek, a kormány nem szakmai, hanem politikai prioritások mentén irányít egy olyan oktatáspolitikát, ami mellett egyetlen szakértő sem áll ki. A legnagyobb problémát és a minőségromlást Ercse szerint az intézményi autonómia teljes hiánya idézte elő. „A mozgalmunk az oktatás teljes megújításáért harcol, minden érintett bevonásával, ebből a szempontból mellékes a pártszimpátia” – tette hozzá a koordinátor, utalva arra is, hogy felmérések szerint a társadalom háromnegyede, illetve a Fidesz-szavazók kétharmada mellettük áll.

Pukliék nem egyeztették munkabeszüntető akciójukat a szakszervezetekkel, amit azok elég visszafogottan fogadtak, ami azzal is magyarázható, hogy a szakszervezetek nem mozgósíthatják tagságukat törvénysértő és állásukat esetleg veszélyeztető akciókra. „A jogászainkkal azon dolgozunk, hogy a tegnapi bejelentést biztonságos mederbe tudjuk terelni, s erről megegyezzünk a mozgalom vezetőivel. Ha 30-án nem lesz elkerülhető a sztrájk, annak mindenképp az iskolán belül kell lezajlania, mert sztrájkolni csak a munkahelyen belül lehet. Ha kiállnak az utcára, az már távollét, ami már fegyelmi vétség. Ezt jó lenne elkerülni” – fogalmazott kérdésünkre Mendrey László, a PDSZ vezetője. Elmondta: a sztrájkoló tanárok névsorát kikérheti a KLIK, de elvileg csak azért, mert nekik annyival alacsonyabb fizetés jár. Mendrey a 12 ponttal egyetért, de azt is elismerte, hogy a párhuzamosan futó folyamatokat közös pályára kell terelni.

„A kormány most kénytelen először szembesülni saját politikájának következményeivel, mert a jelenlegi közoktatási rendszer teljességgel az ő műve, amit nem tud a szocialista érára hárítani. A kudarc beismerése lényegében az önfeladást is jelentené a részéről, hiszen az oktatásügyben jelentkező alapproblémák rendszerszintű problémák is egyben, melyek nem korlátozódnak csupán erre az ágazatra” – fejtette ki érdeklődésünkre Szabó Andrea ifjúságszociológus. A látszategyeztetésekre épülő, központosító akarat minden szférában jelen van, aminek a feladása az egész kormányzati politika kudarcát is jelenti, tehát nehezíti a helyzetet, hogy ha a kormány a pedagógusokkal tárgyalóasztalhoz kényszerül, az a közpolitika egészére hatással lesz.

Olvasson tovább: