Kereső toggle

Riadókészültség, kérdőjelekkel

Újra előkerült a terrorveszélyhelyzet ötlete

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A keddi robbantások célpontja nem Belgium volt, hanem Európa, ezért úgy kell tekinteni, hogy a támadás Magyarország ellen is irányult – fogalmazott a brüsszeli terrortámadások kapcsán Orbán Viktor miniszterelnök, aki újra előhúzta a terrorveszélyhelyzet alaptörvény-módosítást igénylő ötletét.

Minden biztonsági intézkedést fenntart vagy egy fokozattal megemel Magyarország a határokon – jelentette be Orbán Viktor az M1 aktuális csatornán az operatív törzs ülése után szerda reggel. A miniszterelnök elmondta: fenntartják a kettes terrorfokozatot és a Terrorelhárítási Központ (TEK) teljes riadóját, fokozott rendőri készültséget rendeltek el Magyarország egész területére, valamint továbbra is érvényben tartják a migrációs válsághelyzetet. A kormányfő arról is beszélt, hogy Magyarországnak technológiai fejlesztéseket kell végrehajtania, fel kell zárkóznia azokhoz az országokhoz, amelyek a legjobb technikai felkészültségű titkosszolgálattal rendelkeznek. „Technológiákat fogunk vásárolni, képzéseket, oktatásokat fogunk tartani” – mondta. Hozzátette: a lakosság mindebből azt tapasztalja majd, hogy sok rendőrt fog látni, valamint bizonyos helyeken – különösen a repülőtéren – páncélozott eszközöket is. Az utcákon járőröző katonai rendészekkel lehet majd találkozni, és a hatóságok figyelik „az információ továbbítására használatos eszközöket”.

Orbán Viktor egyúttal utasította Pintér Sándor belügyminisztert, hogy minden olyan, a terrorizmussal kapcsolatos tervezetet készítsen elő, amely korábban politikai viták miatt megrekedt. Ezek közé tartozik az év elején egyszer már nagy politikai vitát kavart terrorveszélyhelyzet alaptörvénybe illesztése. Ennek alapján az Országgyűlés előzetes jóváhagyása nélkül a kormány olyan rendeletet alkothatna, amellyel az alkotmány rendelkezéseit nem érinthetné ugyan, de egyes törvények alkalmazását – a sarkalatos törvényben rögzített szabályok szerint – felfüggeszthetné, azoktól eltérhetne. Kirendelhetnék például a honvédséget az ország védelmét és a közszolgáltatásokat szolgáló infrastruktúra védelmére; korlátozhatják, sőt zárolhatják az ország biztonságát veszélyeztető államok, természetes és jogi személyek, szervezetek érdekeltségeit és vagyonát; korlátozhatják a rádiók és televíziók működését; betilthatják a közterületen tartandó tömegrendezvényeket, nyilvános gyűléseket; vagy éppen elrendelhetik az internet-, levél-, csomag- és postaforgalom fokozott ellenőrzését. E rendeletek az eredeti elképzelések szerint 60 napig maradnának hatályban.

Úgy tűnik azonban, hogy a brüsszeli események ebben a kérdésben nem hozzák közös nevezőre a kormányt és az ellenzéket. Az MSZP például továbbra is elutasítja a terrorveszélyhelyzet bevezetését, legalábbis azt, „amit és ahogyan a kormány bevezetett volna” – hangsúlyozta Harangozó Tamás a Heteknek. Az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának szocialista alelnöke szerint ugyanis az eredeti javaslat – amellyel kapcsolatban a Fidesz nem volt nyitott a kompromisszumra – öncélú, nem szolgál mást, mint a parlament kormány feletti ellenőrzésének kiiktatását. Harangozó szerint valódi fenyegetettség esetén a parlament többsége a jelenlegi jogszabályi keretek között is jóváhagyná a szükséges intézkedéseket. Ha viszont a kormány „elnémítaná” az egyes médiumokat, korlátozná az internetet és tömegesen a magyar állampolgárok egyéb alapvető jogait, akkor nem árt az országgyűlési kontroll.

A bizottsági alelnök a brüsszeli terrortámadások kapcsán hozott magyar kormányzati intézkedéseket is kritizálta. „Az emberek biztonsága nem attól függ, hogy áll-e két páncélozott BTR60-as a Liszt Ferenc repülőtéren, hanem attól, hogy a repülőtér nemzetbiztonsági védelme egyébként rendben van-e. Az emberek biztonságérzetével és félelmével ugyanis politikai érdekből játszani nem lehet” – fogalmazott Harangozó Tamás, aki szerint Orbán Viktornak „Brüsszel kellett”, hogy felismerje, a kormány nincs felkészülve egy magyarországi terrortámadásra.

Hányszor járt Abdeslam magyarországon?

Két hónapja Sopronban láthatták Salah Abdeslamot, a tavaly novemberi párizsi terrorakciók egyik főszervezőjét – közölte a Kronen Zeitung című osztrák lap internetes oldala szerdán egy burgenlandi olvasóra hivatkozva. Az újság írása szerint a szemtanú azt mondta, hogy Salah Abdeslamot egy soproni kávézóban látta még januárban, és ezt egy nappal később a kismartoni (Eisenstadt) illetékes hatóságnak jelentette.  A nő indoklása szerint novemberben aggódva követte figyelemmel a párizsi eseményeket és ismerős volt neki fotók alapján a férfi. A nő elmondása szerint Abdeslam egy másik „arabnak kinéző férfival volt, és végig az okostelefonjával telefonált”.  Egy nap múlva a szemtanú a kismartoni (Eisenstadt) alkotmányvédelmi hivatalban tett feljelentést, amelyet elmondása szerint a belügyminisztériumnak továbbítottak.  A lap értesülését hivatalos források nem erősítették meg.  A párizsi merényletek egyik főszervezőjének tekintett Salah Abdeslamot pénteken fogták el a brüsszeli Molenbeek negyedben. A korábbi közlések szerint a férfi az ősszel kétszer is megfordult Ausztriában. A terrorelhárítási hivatal vezetőjének tájékoztatása szerint az osztrák hatóságok a szokásos ügyrendnek megfelelően jártak el, és értesítették erről a belga hatóságokat, azonban nem terrorizmus gyanúja, hanem kisebb bűncselekmény miatt. A hivatal vezetője hangsúlyozta: Abdeslam nem toborzott híveket Ausztriában. Korábbi beszámolók arról is szóltak, hogy Salah Abdeslam kétszer is elutazott Belgiumból Magyarországra szeptemberben. Szeptember 9-én parkolt le a budapesti Keleti pályaudvar közelében, majd háromnegyed órányi időzés után autójával visszaindult Belgiumba. Szeptember 17-én tért vissza Budapestre, szintén Németországon és Ausztrián át. Két órát parkolt ugyancsak a Keleti pályaudvar közelében, ahová szíriai migránsok ezrei érkeztek. Abdeslam hírek szerint a második alkalommal mások mellett azt a Najim Laachraouit is elvitte kocsival Budapestről Belgiumba, aki a tavalyi menekülthullámmal érkezett vissza az EU-ba Szíriából. Ő lehetett a párizsi vérfürdő bombagyárosa, és a legfrissebb, szerdai sajtóhírek szerint ő a keddi brüsszeli terrorcselekmények egyik öngyilkos merénylője. (MTI/Hetek)

Megjegyezte: a miniszterelnök most éppen olyan intézkedéseket jelentett be, amelyeket az MSZP által korábban kidolgozott terrorellenes javaslatcsomag már tartalmazott – vagyis annak leszavazása nem szakmai, hanem pártpolitikai alapon történt. Hozzátette: szorgalmazták például a terrorelhárító szervek költségvetési forrásainak emelését, a Btk. szigorítását, vagy éppen a honvédség 5500 fős létszámhiányának azonnali feltöltését – ezeket azonban sorban leszavazták. Harangozó Tamás megjegyezte: a látszatintézkedések helyett a kormánynak olyan területekre is koncentrálnia kellene, mint a pedagógusok és a középiskolások alapfokú képzése a terrorhelyzetekre vonatkozóan, illetve az egyébként is túlterhelt egészségügyi ellátórendszer felkészítése ilyen nem várt eseményekre. 

Szerdán Facebook-oldalán Schiffer András, az LMP társelnöke is reagált a miniszterelnök terveire. Schiffer szerint „az utóbbi bő évben ellenzéki oldalról is szép számmal voltak a belbiztonság javítását célzó javaslatok”. Példaként hozta fel, hogy a Charlie Hebdo elleni merénylet, azaz tavaly január óta az LMP kétszer is benyújtott egy olyan Btk.-módosítást, amely alapján hatékonyabban lehetett volna lefülelni a Magyarországon áthaladó terroristákat.

Schiffer ezt írta: a Fidesz ezeket a javaslatokat minden alkalommal indokolás nélkül lesöpörte az asztalról, majd januárban feltálalt egy alaptörvény-módosítást, amely az LMP társelnöke szerint „egyetlen értelmezhető újdonságot tartalmazott a hatályos szabályozáshoz képest: Orbán Viktor szabadon eldöntheti, mikor óhajt hatvan napig azt csinálni az országban, amit akar”.

Az LMP társelnöke szerint „teljesen nyilvánvaló volt, hogy épeszű ellenzéki képviselő egy ilyen javaslatot nem szavazhat meg”, de úgy látja: a Fidesznek valójában esze ágában sem volt elfogadtatni az ellenzékkel a javaslatot. „Rendeztek egy ötpárti egyeztetést a honvédelmi tárcánál, ahol egyetlen kompetens kormányzati személy nem volt, aki érdemben válaszolt volna a felvetéseinkre” – írta Schiffer, hozzátéve: a Fidesz „hat héttel ezelőtt elsüllyesztette saját alaptörvény-módosítási javaslatát. Hat hétre elhallgattak a habonyi tirádák a „magyar emberek biztonságáról”. Aztán bekövetkezett a brüsszeli tragédia, és most újratöltik a habonyi dobtárat.”

Fidesz: az MSZP „megint nem állt a magyar emberek oldalára”

Az MSZP kritikáit a Fidesz-frakció és a kormány is felháborítónak nevezte. A Fidesz-frakció szerint az ellenzéki párt az elmúlt hónapokban végig a bevándorlás mellett állt, és minden eszközt megmozgatott, hogy megakadályozza a kormány intézkedéseit.

Közölték továbbá: a szocialisták nem támogatták sem a határzárat, sem a bevándorlási szabályok szigorítását. Nem támogatták azt sem, hogy katonákkal és rendőrökkel védjék meg az országot, és nem támogatták azt az alkotmánymódosítást sem, amely a terrorveszélyben gyorsabb intézkedéseket tenne lehetővé, sőt a bevándorlók betelepítését támogatják.

A Fidesz hangsúlyozta: a brüsszeli terrortámadások figyelmeztetnek, hogy egész Európa támadás alatt áll, a veszélyt nem szabad lebecsülni, a szocialistáknak most ismét lenne alkalmuk, hogy a magyar emberek oldalára álljanak, de úgy tűnik, hogy még most sem fontos számukra a magyar emberek biztonsága.

A Kormányzati Tájékoztatási Központ közleményében, amelyet Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár jegyez, az áll: ha a szocialistákon múlna, Magyarország tele lenne potenciális terroristával, mert az MSZP végig bevándorláspárti volt, nem támogatta a bevándorlási szabályok szigorítását, a kerítés megépítését, és azt sem, hogy a honvédséget bevethessék a határokon. Hozzátették: szerintük a szocialisták és az ellenzék felelőssége az, hogy Magyarországon ma nem vethető be a honvédség a terroristák elleni harcban, mert nem támogatják az ehhez szükséges alaptörvény-módosítást.

Olvasson tovább: