Kereső toggle

Miért volt fontos a Fidesznek a Donáth-szobor?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Miközben izraeli kormányzati körökben népszerű az Orbán-kormány, különösen azóta, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter bejelentette, hogy Magyarország nem csatlakozik a „megszállt területeken” gyártott izraeli termékek megbélyegzéséhez, addig magyar kormánypárti politikusok egy antiszemita politikus szobrának felavatási kísérletével zavart okoztak a magyar–izraeli kapcsolatokban.

A közéletben elterjedt egyik olvasat szerint a Fidesz kettős játékot űz; noha névleg az antiszemitizmus ellen küzd, addig a vitatott múlttal rendelkező politikusnak emléket állítva a szélsőjobbtól igyekszik „elszívni a levegőt”. Donáth ugyanis 1938-tól az Imrédy Béla által indított Magyar Élet Mozgalom egyik vezetője, és mint ilyen, az antiszemita törvények bevezetésének egyik szószólója volt. Igaz, Donáth sem náci, sem hungarista nem volt, hanem a Horthy-korszak sajátos magyar fajvédő mozgalmának volt a politikusa. E fajvédők a „magyar faj” védelmét kívánták elérni a zsidókkal, a svábokkal, a szlovákokkal és a románokkal szemben. Emellett értelemszerűen antikommunisták is voltak, nemcsak a náci Német Birodalomtól, hanem a kommunista Szovjetuniótól is féltették Magyarországot. Donáthot nem fajvédő múltja és a zsidótörvények elfogadásában játszott gyalázatos szerepe miatt végezték ki, hanem mert 1945 után részt vett az antikommunista Magyar Testvéri Közösség tevékenységében, amiért letartóztatták több társával együtt.

A korszakkal foglalkozó történészek egy része éppen ezért provokációnak tartja, hogy egy ennyire vitatott politikusnak szobrot állítanak. Az eset kapcsán kormánypárti körökből azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a szoborállítás motorja az ’56-os forradalmárok, a málenkij robotra hurcoltak, a kitelepítettek, a katonai munkaszolgálatosok, a szovjet bíróságok által börtönbüntetésre és gulágra ítéltek képviseletét ellátó Magyar Politikai Foglyok Szövetsége (POFOSZ) volt.

A rendezvény a kommunizmus áldozatainak emléknapjára volt időzítve, ezért elsősorban antikommunista szimbolikát tulajdonítottak, vagy szerettek volna tulajdonítani az avatásnak. Gulyás Gergely, aki végül nem mondta el az avatóbeszédét, a közösségi oldalán nyilvánosságra hozta ezt a szöveget, melyben azt emelte ki, hogy a politikust „a köztársaság-ellenes összeesküvési per elsőrendű vádlottjaként koncepciós perben a szovjet megszállás ellen hazánk szabadságáért és a magyar demokráciáért folytatott küzdelméért ítélték halálra és végezték ki”. Mint fogalmaz: a Magyar Testvéri Közösségnek olyan tagjai voltak, mint Göncz Árpád, idősebb Antall József és Kosáry Domokos. És Donáth György a bitófa árnyékában – tudatosan vállalva a halált – védelmezte hazánk szuverenitását, a magyar demokráciát és vádlott bajtársait. „Ma a szabad világ számtalan olyan államférfi nagyságát ismeri el joggal, akiknek bizonyos nézetei kibékíthetetlen ellentétben állnak azzal, amelyet a jelen jogegyenlőségen és emberi jogokon nyugvó gondolkodása helyesen korunk megkérdőjelezhetetlen alapelvének tekint” – írta Gulyás, aki erre Nagy Imrét és Bajcsy- Zsilinszky Endrét hozta példának. (Donáth György életéről, a zsidótörvények elfogadtatásában játszott szerepéről, peréről és kivégzéséről lapunk 22-24. oldalán olvashatnak.)

Olvasson tovább: