Kereső toggle

Kerítésen innen, kvótán túl

Migrációs helyzet délen a balkáni útvonal lezárása után

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Nem született döntés a múlt heti kormányülésen a nagyfai ideiglenes befogadóállomás megszüntetéséről, a kormány a belügyminisztert kérte fel, hogy vizsgálja meg a tábor bezárásának lehetőségét. Közben a balkáni határzár miatt Szerbiában rekedt migránscsoportok gyengülő intenzitással ugyan, de folyamatosan érkeznek a magyar határra. A telítődő tranzitzónák és befogadóállomások láttán egyre többeket foglalkoztat, hogy mennyire készült fel hazánk egy újabb menekülthullám kezelésére, illetve hogy mi is történik tulajdonképpen a bíróságon kitoloncolásra ítélt határsértőkkel?

Egy ideig biztosan együtt kell élniük az algyőieknek és a környékbeli települések lakóinak a nagyfai befogadóállomással. Az önkormányzatok összehangolt fellépése és a térség országgyűlési képviselője, Lázár János támogatása ellenére sem született döntés a múlt heti kormányülésen a nagyfai ideiglenes tábor megszüntetéséről. Amint azt Lázár János a csütörtöki kormányinfón elmondta, a kormány a belügyminisztert kérte fel, hogy vizsgálja meg a tábor bezárásának lehetőségét, s amennyiben a biztonsági helyzet alakulásának függvényében úgy látja, hogy a nagyfai befogadóállomás fenntartására nincs szükség, felhatalmazása van annak bezárására. Érdekes módon a kormányülést követő napokban meglepően nehéz volt tájékozódni az ügyben, hivatalos tájékoztatás hiányában maguk az érintettek sem tudtak érdemi információval szolgálni. Mind az országos, mind pedig a helyi médiában meglepő csend vette körül az ügyet, ami a korábbi médiaérdeklődés miatt kissé furcsának tűnt. Minden-esetre az algyőiek – mint azt a polgármester a Hír TV hétfő esti híradójában elmondta – arra számítanak, hogy a belügyminiszter figyelembe veszi majd kérésüket.
A nagyfai menekülttábor bezárásáról szóló döntés elmaradása kormányzati kommunikációs szempontból logikus: a válsághelyzetet az ország egész területére kiterjesztő múlt heti kormánydöntés komolyságát és megalapozottságát erőteljesen aláásta volna az épp a migrációs válság legforróbb pontján, a szerb–magyar határövezet közelében elhelyezkedő befogadóállomás megszüntetéséről szóló hír, hiszen ha a válsághelyzet kiterjesztésének van alapja, akkor erre az adekvát és ésszerű válasz nem annyira a táborok bezárása, mint inkább újabbak megnyitása (nem véletlenül döntött a kormány két, több száz fős befogadóképességű tábor megnyitásáról Körmenden és Szentgotthárdon).
A migráció helyi vonatkozásaira rálátó forrásaink közül többen is értetlenkedésüknek adtak hangot a négy önkormányzat fellépésének időzítése miatt. Algyő, Maroslele, Hódmezővásárhely és Makó aktivizálódásának időpontjában ugyanis már javában zajlott a déli határon a migrációs válság újabb hulláma, így szerintük mind a településvezetők, mind pedig Lázár János részéről nagyon bátor – egyesek szerint komoly politikai kockázatokat rejtő – lépés volt a nagyfai tábor bezárásának szorgalmazása.
Közben a térség polgármesterei az ünnepi hosszú hétvége első napján Budapesten jártak, ahol a Kocsis Máté (képünkön) által néhány nappal korábban bejelentett önkormányzati fórumon, „A magyar önkormányzatok a betelepítési kvóta ellen” című konferencián vettek részt. A rendezvényen a résztvevők a kvótarendszert elutasító nyilatkozatot fogadtak el. Amint azt Szita Károly, Kaposvár polgármestere záróbeszédében elmondta, elfogadhatatlan, hogy az EU által erőltetett kötelező betelepítési kvóta alapján „Magyarországra százezres nagyságrendben telepítenének bevándorlókat” a magyar parlament, az önkormányzatok és a helyi lakosok megkérdezése, jóváhagyása nélkül. Szita Károly szerint az országban már több mint 900 önkormányzat döntött arról, hogy „minden eszközzel fellépnek a kötelező betelepítési kvóta ellen, és támogatják a kormány ezt célzó intézkedéseit, így a kvótaellenes népszavazást is”. Mindenesetre Makó polgármestere, Farkas Éva beszédében nem mulasztotta el ismét felhívni az egybegyűltek figyelmét a nagyfai tábor bezárásának fontosságára.
Kérdés, mi történik a szavakon túl, kvótarendszert elutasító nyilatkozatok ide, válsághelyzet oda, az országba érkező migránstömeggel valamit kezdeni kell. Bár még mindig jóval kevesebben érkeznek, mint tavaly nyáron és ősz elején, de a menekültkérelmek elbírálásának, illetve a határzár tiltott átlépése miatti bírósági eljárások lefolytatásának idejére itt rekednek a bevándorlók, akiknek számát naponta száz, havonta háromezer főt meghaladó tömeg gyarapítja. Még abban az esetben is gondot jelenthet ez a tömeg, ha – amint arról néhány nappal ezelőtt az Index írt – „szivárog” a rendszer, vagyis a hazánkban regisztrált migránsok közül sokan nem várják meg kérelmük elbírálását, illetve a bírósági ítéletek megszületését, hanem a táborok nyitottságát kihasználva inkább kereket oldanak, s megpróbálnak illegálisan eljutni Nyugat-Európába.
Kérdéses ugyanakkor, hogy mi lesz a tiltott határátlépés miatt kitoloncolásra ítélt határsértőkkel. Az Index cikke ugyanis arra hívja fel a figyelmet, hogy hiába az ítéletdömping, ha Szerbia nem veszi át a kitoloncoltakat. Márpedig déli szomszédunk az ORFK adatai szerint a március tizedikéig elfogott több mint 3500 határsértő közül idén összesen 50 főt fogadott vissza, akik között egyetlen szír, pakisztáni és iraki sem volt.

Olvasson tovább: