Kereső toggle

Elbukik az EU-Törökország-paktum?

Aktualitását vesztette

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Akár sorsdöntőnek is bizonyulhat az e hét csütörtökön és pénteken rendezett újabb EU-csúcs, amelynek második napján Davutoglu török miniszterelnök is csatlakozik az európai állam- és kormányfőkhöz. Mint arról múlt heti, Megalázó alku című írásunkban beszámoltunk, az unió és Törökország vezetőinek paktuma beláthatatlan következményekkel járhat a kontinensre, hiszen egyebek mellett 75 millió török állampolgár vízummentes beutazását biztosítaná az unió területére, továbbá belengetné a török EU-csatlakozási tárgyalások egyes fejezeteinek újranyitását.

Márpedig – mint arra az Independent a napokban felhívta a figyelmet – a jelenlegi európai mainstreammel szemben például Giscard D’Estaing volt francia államfő már 2002-ben nyilvánvalóvá tette: Törökországnak nincs helye az Európai Unióban – egyszerűen azért, mert nem európai ország, nem európai hagyományokkal és nem európai kultúrával. A helyzet pedig azóta – mint azt Törökország iszlamizálódása és a kiújult török–kurd polgárháború mutatja – csak rosszabb lett.

***

Az Angela Merkel német kancellár és Mark Rutte holland miniszterelnök által a többi uniós kormányfő és Brüsszel megkerülésével Davutogluval megkötött paktum a fentieken kívül a következőket tartalmazta:
– Törökország a területéről egy adott időpont után az unió területére érkezett minden bevándorlót visszavesz;
– az unió hatmilliárd euróval száll be a török területen élő menekültek ellátásába;
– minden egyes, Ankara által visszafogadott szír állampolgár helyett egy, szintén szír állampolgárságú, Törökországban élő menedékkérőt közvetlenül az unió területére szállítanak.

A kizárólag a német és a török kormány pillanatnyi érdekeit tükröző paktummal kapcsolatos problémákat a Hetek múlt heti számában részletesen bemutattuk. A török vízummentességgel kapcsolatos félelmekhez és az Erdogan-rezsimnek a kurd kisebbség és a törökországi szólásszabadság elleni hadjáratához időközben újabb kifogások társultak, amelyeket az Amnesty International fogalmazott meg, arra kérve az európai állam- és kormányfőket, így Orbán Viktort is, hogy utasítsák el az EU és Törökország tervezett megállapodását (az Amnestynek a Merkel–Davutoglu-féle paktummal kapcsolatos kifogásaival részletesen a 13. oldalon foglalkozunk).

***

Mire a Hetek jelen száma eljut az olvasóhoz, eldőlhet, hogy a paktumból rövid távon lesz-e valami vagy sem. Lapzártánkkor úgy tűnik, hogy komoly esély van rá, hogy a terv elbukjon. A jelek szerint az európai országok egy része számára a nyugat-balkáni migrációs útvonal lezárásával már egyáltalán nem sürgős a megállapodás az Erdogan-rezsimmel.

A tárgyalási pozíciók változásáról beszélt Szijjártó Péter is, amikor az uniós országok külügyminisztereinek hétfői találkozója előtt azt mondta: új helyzet jött létre azzal, hogy az érintett országok „úgy döntöttek, hogy megvédik a saját határaikat”, ezért az Ankarával kötendő általános egyezmény elvesztette aktualitását.

A magyar külügyminiszter szerint a Törökországgal kötendő paktum helyett a balkáni határzárrendszerre, Görögország támogatására, továbbá a szíriai menekülteket befogadó országok, Törökország, Jordánia, Libanon és az iraki Kurdisztán megsegítésére épülő megoldásra van szükség, mivel „nekünk nem az a felelősségünk, hogy az Európába útnak induló bevándorlóknak európai életet biztosítsunk, hanem az, hogy segítsük őket abban, hogy minél előbb visszakapják a régi életüket”.

***

Orbán Viktor március 15-ei, meglehetősen harcias beszéde után meglepő lenne, ha a magyar kormány belemenne a múlt héten megismert feltételekkel tető alá hozott EU–Törökország-paktum elfogadásába, de a jelek szerint még az sem biztos, hogy egy esetleges magyar vétóra szükség lesz.

Szerdán Martin Schulz, az Európai Parlament német szociáldemokrata elnöke a Berliner Morgenpostnak adott interjúban kiemelte, hogy valószínűleg nem sikerül végleges áttörést elérni a brüsszeli csúcstalálkozón, és ezért részben az unió külső határainak elégtelen védelmét, részben viszont Orbán Viktort és kormányát tette felelőssé, emlékeztetve rá, hogy Orbán Viktor népszavazást kezdeményezett a kötelező kvótarendszer ellen. „Ameddig ilyen viták zajlanak és az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőit összefogó Európai Tanácsban csak egyhangú döntést lehet hozni, nehezen tudok derűlátóbb lenni” – mondta Martin Schulz.

***

Annyi biztos: motivációjuktól függetlenül óriási szívességet tesznek Európának azok az állam- és kormányfők, akik elutasítják az EU és Törökország körvonalazódó paktumát. Nincs olyan szempont ugyanis (legyen szó az európai identitás védelméről vagy éppen az emberi jogok törökországi helyzete miatti aggodalomról), amelyből nézve ez a paktum elfogadható lenne. Európa vezetői történelmet írhatnak, ha ellenállnak a berlini és brüsszeli nyomásnak, és elutasítják az Erdogan-rezsimmel kötött paktumot.

Olvasson tovább: