Kereső toggle

Botrány a jegybank százmilliárdjai körül

Az elvesző közvagyoni jelleg

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A gyengülő forint miatti árfolyamnyereségen az elmúlt években több százmilliárd forintnyi nyereséget realizált a Magyar Nemzeti Bank. Ezt az extraprofitot – amiből az egészségügyet vagy az oktatást simán rendbe lehetne tenni – azonban az MNB nem fizette és fizeti be az államkasszába, hanem saját maga által gründolt alapítványokba fektette. Civil szervezetek és ellenzéki pártok évek óta küzdöttek, hogy nagyobb mértékben beleláthassanak ezen alapítványok működésébe, de amint olyan bírósági ítélet született, hogy ezt megtehetnék, az Országgyűlés fideszes többsége ezt gátló szabályokat hozott. A történet még a Fideszben is komoly hullámokat vert.

Nyolc éve, a 2008-as világgazdasági válság során kritikus helyzetbe került az MNB, mert az úgynevezett jegybanki devizatartalék kevésnek bizonyult ahhoz, hogy a forint árfolyamát stabilizálják vele. Az eladósodott és emiatt legyengült magyar állam állapotát kihasználva spekulánsok „megtámadták” a forintot, amely ennek következtében drámai értékvesztésnek indult, majd a magyar bankok, például az OTP részvényeinek árfolyama is meredeken zuhanni kezdtek. Az MNB nem rendelkezett annyi devizával, hogy ennek a nyomásnak ellenálljon. Magyarország rövid lejáratú adósságállománya ugyanis körülbelül 26 milliárd euró volt, míg az MNB devizatartaléka csupán 17 milliárd euróra rúgott. Az államcsődtől, illetve az azt követő bankcsődöktől,  és ezáltal minden magyar ember vagyonának egy részének elvesztésétől az IMF, a Világbank és az EU közös 20 milliárd eurós mentőöve mentette meg Magyarországot.

Honnan van a temérdek pénz?

Ezt követően a Simor András vezette jegybank arra törekedett, hogy legyen annyi devizatömeg az MNB-ben, hogy még egyszer ilyen helyzet ne forduljon elő. A biztonság miatt a Simor-érában a korábbi időszak kétszeresére, jóval 30 milliárd euró fölé emelték a jegybank devizatartalékait.

Matolcsy György 2013-ban egy teli kasszával rendelkező jegybankot örökölt, amely a devizatartaléka és a forint gyengülése miatt százmillárdokban mérhető árfolyamnyereségre tett szert az utóbbi években. Az MNB ezt nem az államkasszába fizette be, hanem alapítványokat (Pallas Athéné Alapítványok) hozott létre és tőkésített fel, műkincsek és ingatlanok vásárlásába kezdett. Ezt a pénzköltést ellenzéki pártok, illetve civil szervezetek is támadták.

A Transparency International közel másfél éve próbálja kideríteni, hogy megalapozott előkészítés után költ-e el ennyi pénzt az MNB, illetve az alapítványai, de általában csupán közhelyes válaszokat kapnak, a sajtó érdeklődésére pedig az MNB nem egyszer azt a választ adta, hogy az MNB alapítói jogosítványai nem terjednek ki a Pallas Athéné Alapítványok konkrét tevékenységeinek ellenőrzésére, a szervezetek szakmai felügyeletét a kuratóriumok látják el, a törvényességi felügyeletre pedig az ügyészség jogosult, így alapítványainak szakmai tevékenységéről a jegybank nem tud nyilatkozni.  

Tóth Bertalan szocialista képviselő azonban az egyik MNB-s alapítvány, a Pallas Athéné Domus Animae estében a Fővárosi Törvényszékkel ki tudta mondatni, hogy az alapítvány vagyona közvagyonnak számít, ezért a szerződéseit, pénzköltését nyilvánosságra kell és lehet hozni. A bíróság érvelése szerint mivel az MNB vagyona nemzeti vagyon, ezért a Magyar Nemzeti Bank közpénzből gazdálkodik, ráadásul az alapítványt a kuratórium vezeti és képviseli, a kuratórium tagjait az alapító MNB nevezi ki, és a kuratórium elnöke személyében megegyezik a Magyar Nemzeti Bank elnökével. Vagyis nem igaz, hogy a kihelyezett vagyon felett az alapító közfeladatot ellátó szerv rendelkezési joga teljes mértékben megszűnt. Tehát közérdekű adatnak minősül az olyan vagyonra vonatkozó adat, amely az állam bármely szervének akár közvetett tulajdonában áll, vagy amelyre valamely állami szerv rendelkezési joga kiterjed.

A „csodák” két napja

Bánki Erik, az Országgyűlés Gazdasági bizottságának fideszes elnöke hétfőn rendkívüli eljárásban előterjesztést nyújtott be, amelyet már kedden megszavazott a kormánypárti többség. A javaslat kivette a százmilliárdos vagyon felett diszponáló MNB-s alapítványokat az infotörvény hatálya alól, tehát a jövőben – ha a köztársasági elnök aláírja a módosítást – az MNB-s alapítványok nagyon sok szerződést eltitkolhatnak az ellenzék, a sajtó vagy a civil szervezetek elől. Az érvelés szerint amikor az MNB odaadja a közpénzt az alapítványainak, akkor az alapító által juttatott vagyon elveszti közvagyon jellegét. Ezt a magyarázatot a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vezetője  elfogadhatatlannak tartotta. Dr. Péterfalvi Attila szerint az előterjesztés sérti az Alaptörvényt, ellentmond az alkotmánybírósági, bírósági és hatósági gyakorlatnak, súlyos alkotmányossági aggályokat vet fel. Emellett az összes ellenzéki párt, a Jobbiktól az MSZP-ig, a DK-tól a LMP-ig gyalázatosnak minősítette Bánki Erik előterjesztését. 

A Hetek kormánypárti politikusoktól és felelős beosztású kormányzati szereplőktől úgy értesült, hogy a Fidesz országgyűlési képviselői körében is megütközést okozott az előterjesztés. Több forrásunk is tart attól, hogy ez az ügy is – a pedagóguslázadás, a korrupciógyanús történetek és a választási bizottságnál történt incidens mellett – hozzájárulhat ahhoz, hogy a Fidesz akár el is veszítse a 2018-ig biztosnak tűnő előnyét az ellenzéki pártok előtt.

A módosítás hátterében több forrásunk szerint az áll, hogy Matolcsy György kivételezett helyzetben van Orbán Viktornál. A miniszterelnök a mainstream közgazdászok között vitatott Matolcsyt egész egyszerűen zseninek tartja, és a jegybankelnök informálisan az egyik legnagyobb befolyással rendelkező személy a kormány gazdaságpolitikájára. A kormánypárti padsorokban többen abban reménykednek azonban, hogy – ha Áder János államfő nem írja alá a törvényt, hanem visszaküldi a parlamentnek, akkor – lehet még puhítani a szerintük is jogosan óriási közéleti botrányt okozó törvényen.   

A Transparency International is arra kérte Áder Jánost, hogy ne írja alá ezt – és a Magyar Postára vonatkozó, részben hasonló tartalmú – törvényt. Érvelésük szerint a Magyar Postáról és a Nemzeti Bankról szóló törvény lényege ugyanaz: ezek az állami tulajdonban álló társaságok és az általuk irányított vállalatok mentesülnek az adataik közzétételére vonatkozó kötelezettségek alól.

 „Ezek a törvények korlátozzák az adófizetők pénzét használó szervezetek által nyilvánosságra hozandó adatok körét és megnehezítik azt, hogy a polgárok, élve a jogaikkal, ellenőrizzék a hatalom működését és a közpénzek elköltését. Emiatt ezek a törvények nem szolgálják a magyar polgárok javát, és nincsen keresnivalójuk a magyar jogrendszerben” – érvelt a korrupcióellenes szervezet.

Olvasson tovább: