„A kerítés felépítése után szinten teljesen megszűnt a migránsáradat. Most viszont, miután a szerb–horvát határon bekeményítettek, egyre többen próbálkoznak újra Magyarország felé” – magyarázza egy helyi polgárőr a déli határ menti Kelebián. A rend civil őrei rendszeresen együtt járőröznek az egyenruhásokkal, és első kézből származó információik vannak a migránshelyzetről. Forrásunk egyébként még a migráns kifejezést sem szívesen használja, a „bevándorló” pedig szerinte csak a budapesti Váci utcán bevett fogalom. „Ezeknek az embereknek a legtöbb esetben semmiféle iratuk nincs, és illegálisan lépnek Magyarország területére, vagyis határsértők” – rögzíti már a beszélgetés elején. Megerősíti azokat a híreket, amelyek szerint több helyen átszaggatták a határzárként szolgáló kerítést. Azonban, teszi hozzá, a legújabb módszer a vonatozás: a szerbiai Szabadkán felkapaszkodnak a tehervagonokra, és így jönnek át a határon. „Nagyon jól értesültek, kiválóan ismerik az új magyar jogszabályokat, amelyek szerint a kerítés megrongálása bűncselekmény, viszont ha potyautasként érkeznek, akkor hozzá sem kell érniük a határzárhoz, vagyis maximum szabálysértést követnek el” – mondja a polgárőr, aki szerint mindezt nem tehetnék meg a határsértők, ha a szerb rendőrség tenné a dolgát. Persze a vonattal érkező migránsok döntő többségét is elfogják – bár előfordult, hogy többen voltak, mint az intézkedő rendőrök, így könnyen kereket oldottak.
A szerb–magyar határ Csongrád megyei szakaszán is egyre élénkülő migrációval néznek szembe a határőrizeti szervek: az illegális határátlépések száma a január végi napi 5-10 főről február elejére 50 fölé emelkedett, az utóbbi egy hétben pedig elérte a 100-200 főt. A jellemzően szír, afgán, pakisztáni és iraki bevándorlók mellett észak-afrikai (algír, marokkói), valamint iráni, nepáli, srí-lankai, kubai és Haiti szigetéről származó migránsokat tartóztattak fel az elmúlt napokban a magyar hatóságok. A migránsok többnyire gyalogosan, a kerítés átvágásával igyekeznek hazánk területére lépni, kisebb részük embercsempészek segítségével, gépjárművekben megbújva igyekszik átlépni a határt – mint például az a négy marokkói férfi, akiket néhány nappal ezelőtt egy szerb kamion alvázán és a pótkerekek felnijében elrejtőzve füleltek le a magyar határőrök.
Az elszaporodó kerítésátvágások miatt a belügyminiszter néhány nappal ezelőtt bejelentette, hogy külön egységet állítottak fel a megrongált szakaszok helyreállítására, amelynek 24 órán belül meg kell szüntetnie a kerítésen keletkezett hézagokat. A műszaki határzár megépítése óta több mint ezer esetben vágták át a kerítést, a helyreállítás eddig 60 millió forintba került a szerb–magyar határszakaszon. Ennél jóval nagyobb terhet jelent a költségvetés számára a megerősített rendőri jelenléttel kapcsolatos kiadások megemelkedése: néhány száz méterenként járőrök kémlelik a határt, akik távcsővel, hőkamerákkal és drónokra szerelt kamerákkal igyekeznek bemérni és elfogni a tiltott határátlépőket. A határövezet útszakaszain fokozott rendőri ellenőrzés tapasztalható, közúti ellenőrzési pontokkal; a múlt héten egy ilyen útzárat tört át egy három gépjárműből álló embercsempész konvoj, amelyet csak 40 kilométeren át tartó, lövöldözéssel tarkított üldözés után sikerült feltartóztatni.
Eközben a bíróság is futószalagon termeli az ítéleteket: az elmúlt héten 196 esetben ítéltek el migránsokat a határzár tiltott átlépése miatt: az ítélet többnyire kitoloncolás volt, 5 esetben azonban felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki a bíróság. Eközben a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 17 menekültügyi kérelem érkezett: eddig 9 hatályon kívül helyezéssel, míg 1-1 megszüntetéssel, illetve elutasítással fejeződött be.
2016. 02. 26. (XX/08)
