Kereső toggle

Országossá vált a tiltakozás a közoktatásban

Miskolc, Budapest, Kecskemét

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Köznevelési kerekasztal összehívását, a pedagógusok adminisztrációs terheinek radikális csökkentését és a túlközpontosított fenntartói rendszer átszervezését ígérte Balog Zoltán miniszter és Czunyiné Bertalan Judit szakállamtitkár, válaszul az országos pedagógustiltakozásra. A miniszter szó- használatával élve „kicsit túltolták” a központosítást, de most visszavesznek. Sokan időhúzásként és megosztó taktikaként értékelik az EMMI ígéreteit, különösen, hogy csak 2017-től tervezi azokat megvalósítani.

A miskolci Herman Ottó Gimnázium január eleji nyílt levele óta országossá terebélyesedett tiltakozáshoz lapzártánkig közel 23 ezer pedagógus, szülő, szakmai szervezet, illetve 250 intézmény – Orbán Viktor egykori gimnáziuma is – csatlakozott. Az évek óta növekvő felháborodást a túlközpontosított oktatás, az etikai kódex és különösen a külső-belső minőségellenőrzési rendszer bevezetése váltotta ki. Figyelemreméltó, hogy a diákság is kiáll a tiltakozó tanárok mellett, nem egy esetben nyíltan csatlakozva hozzájuk, miként ez történt a Herman Ottó Gimnáziumban, és megfogalmazódott nemrég a Teleki Blanka Gimnázium diákjainak 12 pontos nyílt levelében is. A hírek szerint az országos tiltakozásnak óriási a támogatottsága a nevüket felvállalni nem merő pedagógusok vagy intézmények körében is, sőt, még a Nemzeti Pedagóguskar (NPK) is kifejezte egyetértését a hermanosokkal.

Ebben a közhangulatban történhetett csak meg, hogy a kecskeméti Bányai Júlia Gimnáziumban – a KLIK jelöltjének visszalépése folytán – mégis posztján maradhat az intézményt huszonkét éve igazgató Lukács Lajos, aki mellett egyöntetűen kiálltak a szülők és a kollegák. Számos más intézmény, például a Budai Nagy Antal Gimnázium nem volt ilyen szerencsés. Lapunk információi szerint a KLIK „ejtőernyős” igazgatóinak iskoláiban különösen nem népszerű az, aki csatlakozik a tiltakozáshoz.

A közfelháborodás hatására az EMMI is lépéskényszerbe került. Az NPK-val, a Pedagógus Szakszervezettel és a KÖSZOE-vel folytatott múlt heti egyeztetés után Balog Zoltán miniszter sajtótájékoztatón jelentette be: felállítják a köznevelési kerekasztalt „a felsőoktatási kerekasztal mintájára, amelyen a köznevelés aktuális kérdéseit tekintik majd át”. Kiderült: az egyeztetés eredményeként „egyharmadára csökkenhetnek” a pedagógusok adminisztrációs terhei.

Balog Zoltán szerint most írnak alá egy, az iskolafenntartó szervek (KLIK, OH) átszervezéséről és a bürokráciacsökkentésről szóló miniszteri rendeletmódosítást is, bár ennek részletei nem ismertek. A pedagógusok munkaterhelésével kapcsolatban a béremelést hozta szóba, miközben az ATLAS nemzetközi adatbázis friss kimutatása szerint a fejlett világban még mindig Magyarországon a legkevesebb a tanárok fizetése.

Az NPK elnöke, Horváth Péter úgy nyilatkozott: szükséges a KLIK működésének átalakítása, valamint a tananyagtartalom felülvizsgálata, különösen a kompetenciafejlesztés és a munkaerőpiaci elvárások szempontjából, s ez alapján lehet a diákok óraszámát csökkenteni. Jelenleg a középiskolásoknak napi hét vagy még több órájuk van.

Az élgimnáziumok igazgatóit tömörítő ÉGIG, amely szintén csatlakozott a tiltakozókhoz, és részt vett a minisztériumi megbeszéléseken is, közleményében azt kifogásolja, hogy az EMMI érdemi változtatásokat csak 2017-től vezetne be, javaslatokat tesz a tanfelügyeleti és önellenőrzési rendszer radikális észszerűsítésére, és hangsúlyozza az adatvédelmi aggályokat.

A tiltakozók szerint a túlközpontosítás minden iskolában jelen lévő, rendszerszintű problémáiról van szó, amit részproblémák kezelésével nem lehet megoldani. Az RTL Klub Házon kívül című műsorában viszont Balog Zoltán arra a kérdésre, hogy maga a rendszer rossz-e, úgy reagált: a változtatások terén „túltoltuk ezt a biciklit kicsit, és vissza kell jönni”. A KLIK megszüntetéséről továbbra sincs szó, de a döntési szinteket lejjebb vinnék, azaz bizonyos dologi kiadásokról, „krétaszámról” ezentúl nem a központok, hanem az iskolák dönthetnének. Balog szerdán Miskolcra is ellátogatott, ahol sajtótájékoztatón közölte: 2016-tól három évig nem esnek tanfelügyelet hatálya alá a már minősített pedagógusok.

Arról, hogy pontosan mikor, milyen résztvevőkkel és milyen kérdésekről fog tárgyalni a köznevelési kerekasztal, nem sokat lehet tudni, erről a miniszter dönt – mondta el lapunknak Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke. Kérdésünkre elismerte: sok múlik az egységes fellépésen, mivel a „felsőoktatási kerekasztal mintájának” emlegetése nem sok jót ígér annyiból, hogy annak idején az országos felsőoktatási tüntetések hatására létrehozott kerekasztal összetételét és eredményeit tekintve egyaránt formálisnak bizonyult, és igazából a minisztérium időhúzó és megosztó taktikáját szolgálta.

A PDSZ mindenesetre kedden levelet juttatott el a szakminiszternek, melyben sürgetik a köznevelési kerekasztal összehívását, és indítványozzák, hogy abban valamennyi, közoktatásban érdekelt szervezet helyet kapjon. A PDSZ tárgyalna a tankönyvválasztás szabadságának visszaállításáról, a diákok terhelésének jelentős csökkentéséről, a nemzeti alaptanterv és a kerettantervek felülvizsgálatáról, a pedagógusok kötött munkaidejének megszüntetéséről és a kötelező órák 22 órában való rögzítéséről. Megkerülhetetlennek tartják a strukturális átalakítások, a fenntartás és a működtetés kérdését is.

Sipos Imre helyettes államtitkár a megkeresésre úgy reagált, hogy „ahogy eddig”, úgy a jövőben is folytatják a szakmai párbeszédet a köznevelés fejlesztéséről. A problémákat tematizálni szeretnék, és a kerekasztal mellett munkacsoportok is működnek majd. Biztosan napirendre kerül a köznevelés tartalmi szabályozása, a módszertani megújítás, és szerepelni fognak foglalkoztatási kérdések. Legsürgetőbb pedig a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) helyzete – jelezte Sipos.

Olvasson tovább: