Kereső toggle

Marhaság, hogy a nők csupán „utánfutók” lennének

Ákos, Kövér László, szingliadó és a világnézeti együttható

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Ha a gyerekvállalás csak anyagi kérdés lenne, akkor Németországban vagy a Rózsadombon nagyon sok gyereknek kellene születnie. De ez nincs így. Ez értékrendszer kérdése is – magyarázta lapunknak Révész Máriusz, Ákos és Kövér László vitatott nyilatkozatait védve. Az országgyűlés népesedéspolitikai albizottságának tagja a CSOK (Családok Otthonteremtési Kedvezménye) kapcsán hangsúlyozta: az úgynevezett szocpol kibővítése már évek óta a Fidesz tervei között volt.

Azért szükséges az új CSOK, mert az Ön által, családpolitikai miniszterelnöki tanácsadóként vezetett munkacsoport népesedéspolitikai intézkedéscsomagja nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket?  

– A munkacsoportunk egy komplex népesedéspolitikai javaslatcsomagot fogalmazott meg, amiből 2014-ben elsősorban azok az elemek léptek életbe, amelyek a nők munkaerő-piaci esélyeit javítják. Így például a gyed extra: a gyesről, gyedről visszatérő édesanyák járulékmentes és járulékkedvezményes időszakának meghosszabbítása, vagy az egyetemistáknak biztosított gyed. Mindez jótékony hatással volt a születések számára is, de legnagyobb hatása a nők foglalkoztatásbővülésére volt. A rendszerváltás óta nem dolgoztak a nők olyan arányban, mint most. Különösen a kisgyermekes édesanyák foglalkoztatottsága növekedett. Decemberben fogadtuk el azt a törvényt, ami a böl­csődei ellátást szélesíti ki, ami szintén fontos feltétele a gyermekvállalás és munkavállalás összeegyeztethetőségének.

A munkacsoportunk anyagában hangsúlyosan szerepelt, hogy a gyermekvállalás akadálya gyakran a lakhatás megoldatlansága, ezért javasoltuk az akkori szocpol kiterjesztését.

Annak idején többen meg is fogalmazták, hogy kimondottan liberális családpolitikát valósít meg a Fidesz. Mit szól ehhez?

Kovács Ákos és családja. Ha elhagyta volna őket, kritikusai akkor is felháborodnának? 
– Annyi negatív fogalom tapad mostanában a liberális szóhoz, a politikailag korrekt hazudozástól az abszurd bevándorláspolitikáig, hogy semmiképpen nem használnám ezt a szót, ráadásul a liberális családpolitika fókuszában már régóta nem a többgyerekes családok állnak. Ez a program a józan ész és a nemzetközi tapasztalatok alapján készült, és talán ennek is köszönhető, hogy az ebből következő döntéseket 90 százalék feletti többséggel fogadta el az Országgyűlés. Ezek a törvények európai összehasonlításban is kiemelkedően széles döntési lehetőségeket biztosítanak a nőknek, illetve a családoknak. Ha egy édesanya akar, hamar visszamegy dolgozni, ha akar, sokáig otthon maradhat a gyerekkel. Ha férjével/barátjával úgy döntenek, egyetem alatt vagy után vállalják az első gyereket, akkor is jár nekik gyed. Ha úgy döntenek, gyorsan szülessenek a testvérek, akkor sem vesztik el az idősebb gyerekre a gyedet, amit akár az apa is igénybe vehet. Az államra bármely választásuk esetén számíthatnak. A járulékkedvezmény miatt pedig jelentős előnyt biztosítunk a gyerekes anyák számára a munkaerőpiacon.

A Fidesz a menekültügyi helyzetet ügyesen lovagolta meg, ezért egy év alatt visszaszerezte a 2014 végén elvesztett támogatását. Miért van szükségük most, a választások előtt két évvel egy ilyen „ígérgetős-osztogatós”, milliárdokba kerülő programra? Félnek attól, hogy elolvad a népszerűségük? 

– A demográfia területén elképesztően nagy bajban van Magyarország és Európa. Mindenkinek elemi érdeke, hogy sokkal több gyerek szülessen.  Ha nem születik elég gyerek, akkor nemcsak a nemzet tűnik el fokozatosan, hanem az ország gazdasági, jóléti, szociális, illetve nyugdíjrendszere is fenntarthatatlan lesz. 1975-ben született a legtöbb gyermek Magyarországon, 194 ezer, ez azóta sajnos évi 90 ezer körülire zuhant vissza. Könnyű belátni, hogy ha 35 évente megfeleződik a születések száma, akkor 2050-ben már csak 45 ezer, a századfordulóra pedig 20 ezer gyerek születése lenne várható. Ezen a helyzeten kétféle módon lehet változtatni: vagy lényegesen több gyerek születik, vagy jelentősen növeljük a Magyarországra irányuló migrációt. A kormányunk egyértelműen azt szeretné, hogy növekedjen a születések száma. A feladat nem egyszerű, mert jelenleg a reprodukcióhoz, ahhoz, hogy a gyerekek száma megegyezzen szüleik kor­-osztályának létszámával, másfélszer annyi gyermeknek kellene megszületni, mint amennyi most világra jön. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy az elkövetkező években a szülőképes korban lévő nők száma erőteljes csökkenésnek indul. Nagyon gyorsan szükséges a fordulat. Bízom benne, hogy a CSOK kiterjesztése sok családban segít megteremteni a gyermekvállalás lakhatási feltételeit. És titkon abban is reménykedem, hogy sok olyan fiatal is vissza fog térni Magyarországra, akik éppen a lakáshelyzetük kilátástalansága miatt mentek külföldre dolgozni.

A költségvetés számára mennyire lesz megterhelő a CSOK?

– A költségvetési hiány mindössze 2 százalékos, ha a csúszásba került uniós támogatási kifizetéseket is figyelembe vesszük, sokkal kedvezőbb. Az elmúlt napokban megszólaló szakértők szinte mindegyike kiemelte, hogy bár a mértéket nem látják, bőven van mozgástere a kormánynak.  Ráadásul a CSOK-nak gazdaság­élénkítő hatása is lesz; ha sok lakás épül, az beindítja az építő­ipart, amely egyre több munkást tud majd „felszívni”, ami csökkenti a munkanélküliséget és a közmunkások számát is, valamint növeli az adóbevételeket.  

Ennek az alacsony költségvetési hiánynak az a súlyos ára, hogy az elmúlt években megkurtították az egészségügyre, az oktatásra és a szociális területre fordított költéseket. Az OECD szerint a kelet-európai országokhoz képest arányaiban kevesebbet költünk ezeken a területeken.

– Egyetlen környező országban sem áll 75 százalék környékén a GDP-arányos államadósság. Ennek a terhei hatalmasak: ha nálunk is csak annyit kellene adósságtörlesztésre fordítani, mint a környező országoknak, akkor kisebb adóterhelés mellett is több jutna az oktatásra, egészségügyre. Az oktatásban az elmúlt években már jelentős bérfejlesztés történt. Mivel jó állapotban van a gazdaság és a költségvetés, az elkövetkező években több jut majd az egészségügyre és a szociális területen dolgozók számára is.      

Nem gondolja, hogy egy kicsit olyan ez a mostani rendszer, mint a kádárizmus, mert nem a fizetések emel­kednek, hanem az állam nyújt mindig különféle támogatási formákat a családoknak. Nem lenne jobb, ha az emberek annyit keresnének, hogy simán tudjanak lakást vásárolni, nem az „atyáskodó” állami újraelosztással kellene mindig segíteni a „népet”?

– A kádárizmus hitelekből adott mindenféle támogatást az embereknek, és ez így volt az MSZP–SZDSZ kormány idején is. Most erről szó nincs. 2006-ban, a Gyurcsány-éra közepén 9,3 százalék volt a költségvetési hiány, most 2 százalék. A bérek reálértéke az elmúlt két évben 4-5 százalék közötti mértékben nőtt, és ez hasonlóan fog alakulni az elkövetkező években is.  A demográfiai fordulatra ráadásul most van szükség: reményeim szerint az eddigi döntéseknek és a CSOK-nak már érezhető hatása lesz a születendő gyerekek számára is.   

Nincs-e ellentmondás aközött, hogy Ön előbb sikerként sorolta fel azokat az intézkedéseket, amelyek a nők munkaerő-piaci esélyeit javítják, eközben a kormány teljes erejével megvédte Ákost, aki azt magyarázta, hogy a nőknek nem az a dolguk, hogy ugyanannyit keressenek, mint a férfiak, és a munkaerőpiacon ver­se­nyez­zenek, hanem inkább szüljenek?

Szeretném, ha a fiaim olyan leányt találnának majd, akik a gyermek­vállalásban nem az önmeg­valósításuk akadályát látják.
– Nekem négy fiam van. Szeretném, ha olyan leányt találnának maguknak, akiknek nem az a legfontosabb célkitűzésük az életben, hogy ugyanannyit keressenek, mint a férfiak, és a gyermekvállalásban sem az önmegvalósításuk akadályát látják majd. Ezzel együtt szeretném, hogy a közösen vállalt gyermekek mellett tudnának előremenni a szakmájukban, és tudnának karriert építeni. Emellett igyekszünk arra nevelni a fiainkat, hogy felelősség­teljesen vegyék ki a részüket a családi munkamegosztásból. Azokról a dolgokról, amiket Ákos nem mondott, de belemagyaráztak a szavaiba, értelmetlen vitatkozni. Társadalmi értékrendszerünk deformáltságára jellemző, hogy ha egy sztár otthagyja a feleségét néhány gyerekkel, akkor szinte senki nem háborodik fel. Ön szerint, ha Ákos elhagyta volna a feleségét és a négy gyermekét, akkor is szerződést bont vele a T-csoport?

Vélhetően nem. A válás szabadságáról társadalmi konszenzus alakult ki már Magyarországon, de a nők szerepéről élő és élénk vita zajlik.  

– Eszembe sincs vitatni a válás szabadságát, de egy asszonyt egyedül hagyni egy vagy több kisgyerekkel, az rendkívül nehéz helyzetet jelent az érintett nő számára. Magyarországon ezt természetesnek vesszük, pedig nagyon sok nőnek ezzel válik kétségbeejtően nehézzé a helyzete.      

Ákos szerint nem az a feladata a nőknek, hogy ugyanannyit keressenek, mint a férfiak. Tehát egyenlő mun­káért nem jár egyenlő bér?

– Ez a következtetés egy jókora csúsztatás, jellemző, hogy a külföldi sajtó is így interpretálta Ákos szavait. Természetesen egyenlő munkáért egyenlő bér jár. Ugyanakkor, ha egy családban már kettő vagy annál több gyermeket vállalnak, akkor az édesanya általában lemond arról, hogy ugyanannyit keressen, mint a férje (bár ismerek én is kivételeket). Ez egyébként még a példaként emlegetett skandináv országokban is így van, hiszen ott a legelterjedtebb a részmunkaidős foglalkoztatás. Ezekben a családokban nem az a cél, hogy a szülők versenyezzenek: ki tud többet keresni. A női érdek­védő szervezetek figyelmébe egyébként szívesen ajánlanám azt a problémát is, hogy egy több gyermeket nevelő édesanya egész életében nehezebb helyzetben van a munkaerőpiacon, nehezebb karriert építenie, emiatt kevesebbet keres, és amikor elérkeznek a nyugdíjas évei, akkor a gyermekei befizetéséből működő nyugdíjrendszer sokkal kevesebbet biztosít számára, mint a gyerekneveléssel nem bajlódó, hasonló végzettségű kortársainak.

Ezért kell a szingliadó?

– Sem a Fideszben, sem a KDNP-ben nem fogalmazódott meg soha ilyen elképzelés. Kizárólag pozitív támogatásokban gondolkodunk. A több gyermek megszületése az egész társadalomnak érdeke. Meg kell becsülnünk azokat a családokat, édesanyákat, akik az ezzel járó nehézségeket vállalják.

A Fidesz kongresszusán Kövér László is arról beszélt, hogy azt szeretnék, ha a lányaik az önmegvalósítás csúcsának azt tartanák, ha unokákat szülnének nekik. Ez a két nyilatkozat „összeért”, úgy tűnt, hogy a Fideszhez közel álló rockzenész és a párt egyik vezetője úgy gondolkodik a nőkről, hogy ők a férfiak „utánfutói”, az elsődleges feladatuk, hogy szüljenek. 

– De ez egy marhaság. Épp az interjú elején vettük számba, hogy mi mindent tett a Fidesz azért, hogy a nők esetében a munkavállalás és a gyermekvállalás összhangba tudjon kerülni. Éppen hogy kiemelten fontosnak tartjuk a gyerekvállalás szempontjából a szakmai előmenetellel való összeegyeztethetőséget. Ugyanakkor én is veszélyesnek tartom azt a gondolatvilágot, ami a gyermekvállalásban kizárólag a női önmegvalósítás akadályát látja. Az is nyilvánvaló, hogy a gyerekvállalás nem csak anyagi kérdés. Ha így lenne, akkor Németországban vagy a Rózsadombon nagyon sok gyereknek kellene születnie. De ez nincs így. Ez értékrendszer kérdése is. Kövér László erről az értékrendszerről beszélt.

Azt is megkérdőjelezték a kritikusaik, hogy megfogalmazhat-e véleményt, elvárásokat egy ilyen kérdésben egy politikus.

– Egy politikusnak mindig felelősséget kell éreznie közössége, nemzete jövőjéért. Ha ezt nem teszi, akkor nem alkalmas politikusnak. Ha értékrendszerünk, szemléletünk nem változik, akkor nagy baj lesz, és ez nem vízió, hanem demográfusok által előre jelzett, kiszámolható veszély.

Számomra viszont úgy tűnik, hogy mind Ákos, mind Kövér László csak részigazságokat fogalmazott meg. Sok nő számára sértőnek tűnhet, hogy mindig arról beszélnek, hogy nekik mit kell tenniük, miközben a férfitársadalom is súlyosan felelős a jelenlegi demográfiai helyzetért.  Nem mellesleg – gondolhatják ők – nehogy már egy, a durván sarkos kijelentéseiről ismert politikus „ossza az észt” számukra. Philip Zimbardo, a világ leghíresebb szociálpszichológusa nemrégiben arra hívta fel a figyelmet, hogy a fiúk mennyire felelőtlenek, pornófüggők és megbízhatatlanok. A feminista kritikai érvelésnek az egyik forrása talán az lehet, hogy nagyon sok nő nem akar kiszolgáltatott lenni egy értékrend nélküli, tisztességtelen férfinak.       

– Minden normális ember szerint a gyermekvállalás egy férfi és egy nő közös felelőssége, de ezzel ellentétes állítást nem fogalmazott meg senki. Az is igaz, hogy a férfiak jelentős részének nem igazán család- és gyerekcentrikus az értékrendje. Itt is próbáltunk lépni. Példaként csak a házassági adókedvezményt hoznám fel, vagy a most futó „apának lenni jó” reklámprogramot. Csak érdekességképpen említem meg, hogy Kopp Mária kutatásai szerint, Magyarországon egy családban élő férfinak hét évvel magasabb a várható élettartama, mint egy családtalan férfitársának.

Mi lenne, ha Kövér László – ha már világmagyarázásba és életmód-tanácsadásba fog – a férfitársadalmat is megintené? Nem kapnák meg azt a kritikát, hogy hímsoviniszták.           

– Ezt a vádat azért elég nehéz megfogalmazni a kormányunkkal szemben, hiszen a rendszerváltozás óta senki sem tett ennyit a nők munkahelyi lehetőségeinek a bővítéséért, illetve a döntési szabadságuk növeléséért. Itt azonban nemcsak erről van szó, hanem egy világnézeti, értékrendi vitáról is. A napokban jelent meg egy valaha mértékadó lapban egy interjú arról, hogy „az nem lehet a siker receptje, hogy bevándorlás helyett inkább vállaljunk több gyereket, mert ezek nem jövőbe mutató elgondolások. Európának szüksége van bevándorlásra, kell a fiatal munkaerő, amely eltartja az előbb említett fehér keresztényeket, ha azok nyugdíjas korba lépnek”. Vannak, akik ideológiai okokból esnek neki azoknak, akik bevándorlás helyett a születések növelésével kezelnék a demográfiai problémákat. Látszólag szavakon, hangsúlyokon vitatkozunk, de a viták jelentős része erre a világnézeti nézetkülönbségre vezethető vissza.

A bevándorlás tényleg nem segíthet a demográfiai gondjainkon?

– Azt, hogy 30 vagy 50 órás tanfolyammal át lehet formálni a bevándorlók nőkhöz való viszonyát, vagy hogy az írni-olvasni nem tudó tömegekből precíz német szakmunkás lesz, vagy hogy az ellenőrizetlen bevándorlók százezrei nem jelentenek nemzetbiztonsági kockázatot, már csak a háromdiplomás liberális értelmiségiek gondolják. Mindenki más világosan látja, hogy az ilyen számban érkező, kontrollálatlan tömeget Európa nem fogja tudni integrálni. Ha azt akarjuk, hogy idős korunkban nyugodtan, anyagi biztonságban éljünk, ha azt akarjuk, hogy Magyarországon még a dédunokáink is magyarok legyenek, magyarul beszéljenek, akkor ahhoz több gyermekre van szükség. A kormány a jövőben is mindent meg fog tenni, hogy megteremtse a családok számára a gyermekek vállalásához szükséges pozitív döntés feltételeit.

Olvasson tovább:

  • Kilépek a Magyar Helsinki Bizottságból

    A Magyar Helsinki Bizottság a kvótanépszavazás meghekkelésére hívta fel a választókat: érvénytelen szavazatok leadásáért kampányol. Ezt az akciót több szempontból is súlyosan aggályosnak, hitelrontónak és elfogadhatatlannak tartom.
  • Pukli szakít a Tanítanékkal

    A kormánynak eddig nem sikerült megosztania a Tanítanék Mozgalmat, de most úgy tűnik, a kvótakampány viharában eljutnak a kenyértörésig.
  • Robbantás Budapesten - Homályos indíték

    A közel száz magyarországi robbantás elkövetőinek többsége nem került kézre. A feltárt indítékok között jellemző a politikai, a rasszista, a maffiatípusú, illetve a terrorista szál, és egyértelműen behatárolható a robbantások korszaka.