„A Magyar Tudományos Akadémia egyik legfontosabb közfeladatát teljesítette akkor, amikor a Belügyminisztérium kérésére a közelmúltban kibővítette és új alapokra helyezte korábban megkezdett migrációs kutatásait” – mondta el a múlt héten sajtótájékoztatón Lovász László, az MTA elnöke abból az alkalomból, hogy bemutatták az MTA Migrációs Csoportjának elemzését az Európába irányuló migrációról. A tanulmány kormányzati megrendelésre készült, de abból a tényből, hogy sem a köztelevízió, sem a kormányzati portál nem számolt be elkészültéről, arra lehet következtetni, hogy a jelentést nem fogadta osztatlan lelkesedés. Ez nem meglepő, tekintve, hogy a rendelkezésre álló – sok esetben nagyon is töredékes – adatokból levont következtetések legalábbis árnyalják a bevándorlással kapcsolatos kormányzati állításokat.
Töredékes kép
Az Akadémia tanulmánya előrebocsátja, hogy a tavaly óta rendkívül felduzzadt migránstömegről kevés adat áll még rendelkezésre, a hazánkba érkező (és onnan a lehető legrövidebb úton Ausztria és Németország felé távozó) bevándorlók valódi száma és összetétele nem ismert. Egyrészt csak a hazánkban regisztráltakról van adat (a tanulmány a január és augusztus között regisztrált menedékkérők rendelkezésre álló adatait elemzi), másrészt a korábbi statisztikák alapján – amikor a migráció még a maitól eltérő méretű és jellegű volt – alkotnak képet arról, hogy milyen hatása lehet a bevándorlásnak Magyarországon. A szakemberek elismerik: mindezek alapján csak korlátozottan modellezhető a jelenlegi helyzet.
A kutatók a migrációval felerősödő lehetséges terrorveszélyt nem vizsgálják, mert erről nincsenek empirikus adatok, és sem a hazai félelmeket, sem a veszélyt bagatellizáló hozzáállást nem akarják kommentálni.
2015. 11. 06. (XIX/45)
