Kereső toggle

Fidesz-offenzíva Amerikában

Új barátok közt

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A republikánusok között szerezne támogatókat az Orbán-kormány a vele nem különösebben baráti Obama-adminisztrációval szemben. Irdatlan sok közpénzért és valószínűleg feleslegesen lobbizik az Orbán–kormány mellett Amerikában egy levitézlett képviselő, mondták a Heteknek korábbi baloldali külügyminiszterek.

Amint arról a Hetek is beszámolt, Colleen Bell budapesti amerikai nagykövet október végén kritikus beszédet tartott a Corvinus Egyetemen. Bell többek között azt mondta, hogy a magyarországi korrupció súlyos aggodalmakra ad okot, a kormány kemény kézzel bánik a civil szervezetekkel, korlátozza az igazságszolgáltatást és a médiaszabadságot, továbbá egyesek intoleráns módon szólnak a menekültekről.

Bell beszéde nem maradt válasz nélkül: egy republikánus szenátor, Jeff Duncan november 4-én az amerikai kongresszus külügyi bizottságában kérdőre vonta Victoria Nuland helyettes külügyi államtitkárt azt tudakolva, hogy az Egyesült Államok be kíván-e avatkozni Magyarország belügyeibe.

Az európai és eurázsiai ügyekért felelős Nulandet Oroszország fokozódó szíriai beavatkozásával kapcsolatban, illetve az arra adandó amerikai politikáról hallgatták meg, ezért némiképp váratlan volt, hogy Duncan szóba hozta Magyarországot.

A republikánus képviselő szerint Magyarország nagyon értékes NATO-szövetséges, ezért azt kérdezte, miért indított támadást hazánk ellen az USA nagykövete, főleg, hogy az elmúlt hónapokban úgy tűnt, javulni kezdett a két ország fagyos viszonya.

Nuland válaszában megerősítette Bell kritikáját: azt mondta, Washingtonnak aggályai vannak azzal kapcsolatban, ahogy a magyar kormány a korrupció és a média ügyében lép fel.

Mint kiderült, nem csupán Duncan állt ki Magyarország mellett: az Index megírta, hogy egy másik, hasonló kongresszusi meghallgatáson, ahol az európai menekültválság volt a téma, egy texasi republikánus szenátor támadta meg Colleen Bellt a budapesti beszéde miatt, majd pedig Dana Rohrabacher kaliforniai republikánus képviselő, Vlagyimir Putyin orosz elnök feltétlen híve állt ki Magyarország mellett. A lap azt is kiderítette, hogy a három republikánus képviselő Connie Mack, a magyar kormány szószólója lobbizásának köszönhetően lépett fel az USA kormánya ellen.

De vajon kicsoda Connie Mack? Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője szeptember közepén jelentette be, hogy Magyarország amerikai szószólójává nevezték ki, és az ország érdekeinek egyesült államokbeli képviseletében való részvételre kérték fel Connie Macket, az amerikai kongresszus korábbi republikánus tagját.

„Megtisztelő, hogy az Egyesült Államok egyik legfontosabb európai szövetségesének az érdekeit képviselem. Azok a kemény gazdasági és védelempolitikai döntések, amelyeket Magyarország meghozott – és továbbra is nap mint nap meghoz – a szabadság és függetlenség világítótornyává tették Magyarországot abban a térségben, amely jelenleg számos külső fenyegetéssel néz szembe” – jelentette ki Mack.

Azóta kiderült, hogy a Miniszterelnökségnek és a kormánynak stratégiai tanácsokat adó Századvég 1,4 milliárd forintos szerződést kötött Mack cégeivel a lobbizásra. Mindebből úgy tűnik, hogy a magyar kormány – áttételesen – az adófizetők pénzéből finanszírozta a három amerikai képviselő hazánk melletti felszólalását a saját kormányával szemben. Ez azért is figyelemre méltó, mert a magyar kormány többször bírált külföldi kormányokat amiatt, hogy illetéktelenül beavatkoznak magyar belügyekbe.

Az eset kapcsán a Hetek két korábbi szocialista külügyminisztert, Kovács Lászlót és Balázs Pétert kérdezte.

Kovács László először is azt mondta, nem tud olyan országról, amelynek kormánya saját érdekeinek más országban történő képviseletére fizetett szószólóként ottani politikust alkalmaz – bár nem elképzelhetetlen, hogy máshol is van ilyen. „A volt republikánus képviselő, Connie Mack lobbicégével az a baj, hogy miközben hivatalos célja a magyar kultúra és a magyar örökség népszerűsítése lenne az USA gazdasági és kulturális szférájában, a valóságban nem ezt teszi” – mondta Kovács, aki szerint a képviselőház külügyi bizottságában Nulandet bíráló három republikánus képviselő közös jellemzője, hogy mindeddig egyáltalán nem foglalkoztak Magyarországgal.

Kovács szerint Victoria Nulandot pártalapon nehéz lenne támadni, hiszen nem politikai kinevezett, hanem karrierdiplomata: dolgozott a Bush-kormánynak is, többek között ő volt az Egyesült Államok NATO-nagykövete is. „Ilyen értelemben Nuland nem kikezdhető”. Másrészt Colleen Bell nem önállóan írta a Corvinuson elmondott beszédét, hanem a budapesti amerikai nagykövetség Magyarországot jól ismerő diplomatáival együtt, a szöveg végső formáját pedig Washingtonban hagyták jóvá, vagyis Bell az amerikai kormány álláspontját közvetítette, amire beszéde elején utalt is, tette hozzá Kovács László. „Ezt a beszédet megtámadni a kongresszusban egy felbérelt lobbicég közvetítésével olyan képtelen ötlet, hogy ha Orbán Viktorban több politikai bölcsesség lenne, most felelősségre vonná azokat, akik erre rábeszélték” – vélekedett a korábbi külügyminiszter.

Bár nem tudni, hogy a három republikánus képviselő saját meggyőződésből szólalt-e fel Bell ellen, de nehéz elképzelni – mondta Kovács kérdésünkre –, hogy pénzért emeltek-e szót hazánk mellett az amerikai képviselők.

Kovács emlékeztetett rá, hogy Bell beszéde egy hosszú kritikasorozat legújabb része volt: Hillary Clinton külügyminiszter 2011-ben a Tom Lantos Intézet avatásakor Budapesten fogalmazott meg először bírálatot a magyar kormánnyal szemben. Erre válaszul Orbán Viktor az év őszén egy hónapig váratta az akkori amerikai nagykövetet, Eleni Kounalakist, aki egy jegyzéket akart átadni a magyar kormánynak. „Ilyen húzásra legfeljebb a brezsnyevi Szovjetunióban került sor, egy NATO-tagország részéről ez példátlan válasz volt Hillary Clinton bírálatára” – mondta Kovács László.

2014 őszén Barack Obama és Bill Clinton bírálta a magyar kormányt a jogállamiság és a demokrácia korlátozása miatt, John McCain republikánus szenátor pedig igen durva szavakkal utalt Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin barátságára, majd következett az úgynevezett kitiltási ügy, melynek részleteiről azóta is keveset tudni. Súlyos hiba azt gondolni, hogy egy ilyen sorozatot ellensúlyozni lehet három képviselő nyilatkozatával: „ez egy durva akció volt, haszna nem, de kára annál több lesz” – vélte Kovács László.

„Nagyon drága pénzért lobbizik az Orbán-kormány mellett Connie Mack, de most csak harmadrangú képviselőket talált. A lobbizás Amerikában szokványos, ott mindenki azt mond, amit akar, és sokszor azon múlik egy-egy ilyen megszólalás, hogy ki kit tud megvenni” – értékelte a történteket lapunknak Balázs Péter. A korábbi külügyminiszter szerint Bell beszédének kritikája nem volt nagy jelentőségű, az USA-ban talán fel sem tűnt. „Valószínűleg inkább a magyar közvéleménynek szólt az akció, megpróbáltak egy olyan eseményt kreálni, amit itthon nagydobra lehet verni, és aminek kapcsán azt lehetett kommunikálni, hogy Colleen Bell kritikái miatt még Victoria Nuland külügyi helyettes államtitkárt is felelősségre lehetett vonni” – mondta lapunknak Balázs Péter, és ő is leszögezte: Bell budapesti beszéde az amerikai kormány álláspontját tükrözte.

Egy országot a cselekedetei minősítenek, ha már magyarázni kell valamit, vagy cáfolni kell valamilyen kritikus véleményt, az régen rossz – összegezte véleményét Balázs, aki szerint „egy jól működő kormánynak nincs szüksége lobbistákra”.

Mivel egyes lapokban felröppent, hogy az Orbán-kormány attól reméli a megromlott magyar–amerikai kapcsolat javulását, hogy jövőre republikánus elnök válthatja Obamát az elnöki székben, ezt is megkérdeztük a két korábbi külügyminisztertől. Mindketten hangsúlyozták, hogy ma nincs ember, aki meg tudná mondani, ki nyeri a következő elnökválasztást az USA-ban.

(Úgy tűnik, a magyar kormány azzal is mellélőtt, hogy a közelmúltban Zágrábba látogató Szijjártó Péter csak az ellenzéki jobboldali HDZ vezetőivel tárgyalt, a kormánypárti szociáldemokratákkal nem, Orbán Viktor pedig kormányváltásra utalva nyilatkozott: a vasárnapi választás után nagyobb az esélye a horvát szociáldemokraták kormányon maradásának, mint a HDZ hatalomba kerülésének.) 

Másrészt – mondták forrásaink – az államközi kapcsolatok mindig magasan a belföldi pártpolitika fölött „röpülnek”. Jó példa erre hazánk és Németország viszonya, ami akkor volt a csúcson, amikor Németországot a kereszténydemokrata Helmut Kohl, míg hazánkat a volt kommunista Horn Gyula vezette.

Olvasson tovább: