Kereső toggle

Orbán két kormánya

Simicska könyvétől rettegnek a Fideszben

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Véget ért a ciklus első nagyszabású kormányátalakítása, ami valószínűleg nem a Rogán–Lázár meccs végét jelenti, hanem csak egy állomását. A Fideszben úgy látják, Orbán Viktor végre – állítólag Kövér László határozott unszolására – rendet rakott a kormányban és a pártban, a korábbi külső kritikusok, különösen az Egyesült Államok pedig visszafogottabbak lettek. Ugyanakkor Simicska Lajos bosszújától továbbra is tartanak a pártban, ahol kifejezetten félnek attól, hogy az egykori pénztárnok könyvet ír a Fidesz történetéről, vagy éppen kellő időpontban kiteregeti egynémely potentát szennyesét.

Az év elején drámai hangulat uralkodott a Fideszben. A netadós tüntetés, az amerikai kitiltási botrány, az RTL-háború, a Simicska-konfliktus, valamint a vezető politikusok és családtagjaik vagyonosodási ügyei és a máig feltáratlan Quaestor-botrány miatt tömegek fordultak el a Fidesztől,  kormányzás gyakorlatilag mintha nem is lett volna, ehelyett a sajtóban egymásnak üzengettek a Fidesz vezetői. A helyzet odáig fajult, hogy az egyes Fidesz-vezetőkről szóló lejárató cikkek mögött a párttársak nem az ellenzéket, hanem belső konkurenseket véltek felfedezni.

A Fideszen belüli rendrakás élére Kövér László, a párt választmányának elnöke állt, aki e tisztében állandó meghívottja a Fidesz elnökségi üléseinek. Egy ilyen ülésen állítólag a sajátos kendőzetlen stílusában gyakorlatilag mindenkit kiosztott Habony Árpádtól Rogán Antalon át Lázár Jánosig, de egyes elbeszélések szerint még a miniszterelnököt sem kímélte.

A Kövér Lászlót ismerő politikusok szerint a házelnök úgy vélte: a Fidesz vezető politikusai és a jelentős informális hatalommal rendelkező háttéremberei történelmi felelőssége, ha belső harcaikkal és vitatható vagyonosodási ügyeikkel szétverik a Fideszt, mert sem a baloldal, sem a Jobbik nincs abban az állapotban, hogy képes lenne a jelenlegi geopolitikai helyzetben az országot úgy kormányozni, hogy megmaradjon Magyarország viszonylagos függetlensége.

Kövér azt követelte, hogy a Fidesz-vezetők „vegyenek vissza a luxusozásból”, és kezdjenek el újra rendesen politizálni (például tartalmas elnökségi üléseket tartani) és rendesen kormányozni, mert a 2014-es választási győzelem mámora után mindkét területen szétestek. Egy fideszes vezető politikus szerint óriási szerencséje volt a kormánypártnak, hogy a januárban kibontakozó menekültügy olyan témát adott a Fidesz kezébe, amely újra megerősítette a Fidesz ideológiai identitását, lehetetlen helyzetbe hozta a baloldalt, és végül a kormánypárt támogatottsági mutatóin javított. Másrészt az időben észrevett, reális migrációs problémára adott kormányzati válasz a kormányzati munka valós hibáiról és hiányosságairól is elterelte a figyelmet.

Tavasszal a Fidesznek sikerült rendeznie néhány, korábban saját maga által megnyitott fronton a helyzetet. A miniszterelnök családtagjai kikerültek a sajtó célkeresztjéből, miután Orbán Viktor veje eladta a takarékos közvilágítással foglalkozó, a médiában gyakran támadott cégét. A Fidesz-vezetők ügyei is ritkábban borzolták a kedélyeket, a kormány pedig fegyverszünetet kötött az RTL-lel.

Politikai és informális kormányzás

A menekültkérdéssel eltöltött hónapok ugyanakkor nem oldották meg azokat a strukturális problémákat, amelyekből a kormány működési zavarai eredtek. Egy kormányzati szereplő úgy vázolta a Heteknek az Orbán-kormány működési modelljét, mint az informális és formális vezetők sajátos interakcióját. Vannak olyan vélemények, amelyek szerint az elmúlt egy évben a kormány működésére minden korábbinál nagyobb befolyással bírtak olyan, a Fidesz holdudvarához tartozó, a kormánytól formálisan független szereplők, mint Matolcsy György, Habony Árpád, Andy Vajna vagy éppen Pálinkás József, illetve az eddig frakcióvezetőként tevékenykedő, tehát sokáig nem kormánytag Rogán Antal. Az idézett vélekedések szerint sok esetben erősebb politikai mandátumuk volt ezeknek a személyeknek a kormányzati részpolitikák kivitelezésére, mint a formális szereplőknek, például minisztereknek.

Az idézett kormányzati vélemények szerint a rendszer problémája, hogy a politikai és jogi felelősség a formális kormányzati szereplőké, a minisztereké és államtitkároké, akik – finoman szólva – nem érdekeltek abban, hogy tevékenységükkel felhívják magukra a figyelmet. Egy, a vázolt modellel szemben kritikus kormányzati szereplő szerint miniszterként és államtitkárként a túlélés titka az az Orbán-kormányban, hogy az ember próbáljon minél kevesebb konfliktust generálni, valójában minél kevesebbet dolgozni. Forrásunk szerint ha kollégái elkezdenének innovatívan dolgozni, akkor azonnal annyi érdeket sértenének, hogy könnyen belebuknának. Éppen ezért igyekeznek olyan tanácsadókat alkalmazni, akiknek az a feladata, hogy begyűjtsék az éppen aktuális információkat, politikai pletykákat a Fideszen belülről és a médiapiacon, amelyekből kiderül, hogy éppen melyik fideszes csoport kivel áll össze vagy kivel háborúzik. A túlélés záloga eszerint a vélemény szerint az, hogy így kerüljék el a konfliktusos helyzeteket. A harcban ugyanis könnyen el lehet vérezni, ezért azt inkább kerülik. Ez azonban bénítóan hat a kormányzati munkára, több területen ezért nincs érdemi teljesítmény, hanem csak ügyes túlélés, a kötelező minimum „legyártása”.

„Tele vannak olyan szereplőkkel a minisztériumok, akik valójában igazából soha nem dolgoztak egy percet sem piaci környezetben, viszont jól ismerik a politikai szubkultúrát, jártasak az intrikában és a szivárogtatás művészetében, ezért tulajdonképpen érdemi munka nélkül fenn tudják magukat és főnökeiket tartani. Nem a munkában, hanem a munka látványának a legyártásában jártasak” – fogalmazott a forrásunk, aki szerint éppen emiatt nem a szakmai teljesítményt becsülik meg a kormányzati apparátusban, hanem inkább a politikai túlélőképességet.  

Lázár harcai

Az előbb idézett informátorunk szerint Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter azon kevesek közé tartozott, aki úgy dolgozott, mintha egy piaci körülmények között működő üzleti szereplőt vezetne. Lázár eszerint „nehéz dossziékat” vitt, ezért számos konfliktusba keveredett. Igaz, a hódmezővásárhelyi politikus a maga krakéler stílusával ettől függetlenül is gyűjtötte az ellenségeket Csányi Sándortól Schmidt Máriáig, Kövér Lászlótól Pokorni Zoltánig. Másrészt az elmúlt években komoly kapcsolatokat épített ki német politikai, médiapiaci és ipari szereplőkkel, illetve olykor a kormányzatot, áttételesen Orbán Viktort is (például a foci állami támogatásának szükségtelenségén keresztül) cinkelő nyilatkozatokkal a pártelnökétől látványosan elütő autonóm politikai karaktert kezdett építeni. Mindezt úgy, hogy formálisan is ő volt a második ember a kormányban.  

Lázár párton belüli bírálói (szép számban találkoztunk ilyennel) viszont éppen a miniszterelnök-helyettest hibáztatták azért, mert nem működött rendesen a kormány politikai és  szakmai koordinációja. Például hiába dolgozik napi 12-14 órát Lázár, ha kontrollmániája és kézi vezérlős irányítási gyakorlata miatt elakadnak ügyek a Miniszterelnökségen.

A kormányátalakítás legélesebb küzdelmét az előbbiek miatt Lázár János és Rogán Antal csatája hozta. Lázár ugyanis a Fideszben szokatlan módon a nyilvánosságot felhasználva üzent Orbán Viktornak, hogy milyen kormányzati szerepet tudna elképzelni Rogán számára. Gyakorlatilag azt várta el, hogy a frakcióvezető informális befolyása formális felelősséggel, aláírási jogkörrel és parlamenti interpellálhatósággal párosuljon; közvetve világossá téve, hogy a maga részéről nem hajlandó politikai és jogi felelősséget vállalni Rogán döntéseiért. Lázár végül sikerrel járt, Rogán formálisan is kormánytag lesz, önálló, a Miniszterelnökségtől különálló minisztérium élére kerülve mint a kormány politikai koordinációjáért és a kormányzati kommunikációért felelős miniszter.

Az elmúlt heteket a „lázárista” fideszesek úgy értékelik, hogy Lázár bátorságról és szilárdságról tett tanúbizonyságot azzal, hogy Rogán ügyében szembe mert menni Orbán Viktorral, míg Lázár párton belüli ellenfelei szerint politikai értelemben a szakadék szélére lavírozta magát a miniszter, mert Orbán sokáig nem fogja tűrni, hogy saját politikai arcélt épít. Abban a két tábor egyetért, hogy a színfalak mögött a Rogán–Lázár-ügyben azért izzik a levegő.

Elégedettség hangjai, némi rettegéssel

Egy, a párt mainstreamjéhez tartozó politikus szerint talán az új szereposztás elvezet ahhoz, hogy az érdemi kormányzás területén előrébb lépjen a kabinet. A Fideszben úgy látják, hogy sem a Jobbik, sem az MSZP nem jelent veszélyt a kormánypártra. Szerintük a szocialisták gyengesége az oka, hogy az Egyesült Államok is csökkentette a kormánnyal szembeni nyomást, mert nem akarták, hogy az Egyesült Államoknak legrosszabb opció, az „oroszbérenc”Jobbik erősödjön meg a Fidesz gyengülése nyomán. 

Egy dologtól azonban kifejezetten tartanak a Fideszben: Simicska Lajostól. Általános vélemény, hogy Orbán Viktor egykori harcostársa csak az alkalomra vár, hogy keresztbe tegyen a Fidesznek. Forrásaink azt is el tudják képzelni, hogy Simicska könyvet ír vagy írat, márpedig ettől a műfajtól Kende Péter 2002-es könyve óta nagyon tartanak a Fideszben. A másik „horrorforgatókönyv” a Fidesz szempontjából az lenne, ha a milliárdos médiavállalkozó a Jobbik és az MSZP szekerét tolva, a Fidesz szempontjából legfájóbb időpontban kiteregeti egynémely Fidesz-vezető szennyesét.

Olvasson tovább: