Kereső toggle

Az élet Vida után

Vihar az adóhatóság körül

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Vida Ildikó lemondása miatt októbertől Tállai András nemzetgazdasági miniszterhelyettesként felügyeli a Nemzeti Adó és Vámhivatal munkáját. A hivatalban elterjedt létszámleépítés hírére az adóhatósági dolgozók szakszervezete tiltakozó nyilatkozatot adott ki. Miközben Tállai cáfolta a tömeges elbocsátást, Varga Mihály szakminiszter egyik nyilatkozata a korrupcióellenes aktivistáknál verte ki a biztosítékot.

Vida Ildikó NAV-elnök viharos előzmények – az amerikai kitiltás botrány, illetve az Orbán–Simicska-háború eszkalálódása – után benyújtotta lemondását, majd júliusban távozott a hivataltól. (Azt, hogy elnöksége idején is közel állhatott Simicska Lajoshoz, igazolni látszik, hogy a nagyvállalkozó egyik cégénél kapott állást.) Utóda Tállai András lesz, aki nemzetgazdasági miniszterhelyettesként felügyeli az adóhatóságot. Tállai tavaly április óta a minisztérium államtitkáraként dolgozott, kinevezésekor Orbán Viktor azt mondta, személyében jó barátot, hűséges bajtársat és elszánt harcost kapott. Már akkor többen szóvá tették, hogy szakértelemről nem beszélt a miniszterelnök. A barátságot viszont bizonyította Tállai, például akkor, amikor tavaly februárban egy festményt ajándékozott Orbán Viktornak: a képen a focimezbe öltözött miniszterelnök látható a futball legenda Puskás Ferenc társaságában, mintha csapattársak lennének.
A Hetek információi szerint az adóhatóságon belül nem találtak megfelelő utódot Vida helyére. Tállait viszont azért nem nevezik ki elnöknek, mert ez esetben le kellene mondania képviselői mandátumáról: utódját időközi választáson választanák meg, ezt azonban a Fidesz vezetői nem akarják megkockáztatni, tekintettel a párt utóbbi két időközi választáson elszenvedett vereségére. Tállai szakmai kvalitásaival kapcsolatban egy adószakértő azt mondta lapunknak, nem igaz, hogy „lövése sincs az adózáshoz”, hiszen politikai pályája előtt saját könyvelőcéget vezetett. Ebből persze nem következik, hogy képes lesz egy 22 ezer fős szervezetet irányítani, ugyanakkor az adószakmai kérdések napi szintű ismerete nem is követelmény: az adóhatóságot más országokban is politikusok felügyelik.

Buldózer vagy ügyfélbarát NAV?

Tállai érkezésével egy időben terjedt el a NAV átalakításának híre. A Vám- és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezetének elnöke, Holecz Gábor egyenesen a NAV „buldózer típusú” átalakításáról beszélt. Többen tízszázalékos leépítést emlegetnek, ami 2200 családot érintene. Tállai András szerint a tárca a szakszervezetek bevonásával kívánja végrehajtani a változásokat, ezért érthetetlen a szakszervezet durva támadása.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azt mondta, úgy akarják átalakítani a szervezetet, hogy megszűnjön a „minden adózó potenciális bűnöző” attitűd. Varga gyorsabb adóellenőrzéseket ígért az Infórádóban, mondván: „ha fél éven belül nincs lezárva egy vizsgálat, akkor azt már el kell engedni. Ha 180 nap alatt nem sikerül egy vizsgálatot befejezni, akkor ott inkább magával a hivatallal van a gond”.
A láncolatos áfacsalásokról két éve botrányt robbantó Horváth András szerint ezzel a lépéssel intézményesülne az egyes kiemelt adózókkal szembeni kivételes bánásmód. Horváth az elhíresült zöld dossziéban is olyan eseteket tárt fel, ahol az adóhatóság tudott a milliárdos csalásokról, ám mégsem tett semmit, vagy ha tett, egyes felsővezetők menet közben megakasztották a vizsgálatot. Horváth szerint a 180 napos határidő tulajdonképpen azt üzeni, hogy ha van is vizsgálat, elegendő fél évig húzni az időt, aztán megússza az adott csaló cég.
Az NGM viszont azzal érvel, hogy „itt az ideje lefektetni az adózás új rendszerének az alapkövét, ahol a tisztességes vállalkozók, polgárok csak a NAV szolgáltató arcával találkozhatnak”. A hatóság az adózási tisztességesség alapján fogja minősíteni a cégeket. Már 2016. első félévében lesznek „megbízható, jó” adózók, és csak ezeket illeti meg az a kedvezmény, hogy ellenőrzésüket 180 napon be kell fejeznie a NAV-nak. Abban az esetben azonban, ha a vállalkozás akadályozza a revizorok munkáját, a cég elveszíti az ellenőrzés féléves lezárásának lehetőségét, jó adózói besorolásának is búcsút mondhat, amivel elúszhat például az automatikus részletfizetés lehetősége is. Másrészt, érvel az NMG, a NAV már a vizsgálat hivatalos megkezdése előtt beszerezhet egy sor a cégen kívül is fellelhető adatot, így nem a nulla pontról indul a revízió.

A pult két oldala

A lapunknak nyilatkozó – NAV-kritikus – szakemberek ugyanakkor azt is felrótták, hogy a jellemzően nagy multicégeket képviselő tanácsadó és könyvvizsgáló cégek, illetve az adóhatóság között nagy az átjárás: számos korábbi adótanácsadóból lett NAV-vezető, vagy fordítva. Forrásaink véleménye szerint ezzel az a probléma, hogy a kapcsolati hálón keresztül a legnagyobb adózók képesek befolyásolni az adótörvényeket és az adóellenőrzéseket is.
„Átjárás mindig volt a könyvvizsgáló, illetve tanácsadó cégek és az adóhatóság vagy az adóhatóságot felügyelő minisztériumok között, ebből azonban nem következik, de legalábbis nem bizonyítható, hogy a nagyvállalati lobbi befolyásolná az adótörvényeket vagy a végrehajtást” – mondta a Heteknek Vadász Iván adószakértő, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének alelnöke.
Vadász szerint a Fidesz-kormány meghirdette a gazdasági elitváltást, és legalább 2011 óta ennek szellemében alkotnak törvényeket, nem pedig egy-egy cégre szabva. Más kérdés, hogy a kormány tudatosan és nem titkoltan sérti az adósemlegesség elvét: a különadók rendszerével vállaltan diszkriminatív adózási szabályokat hozott. (Példa erre a sávosan kialakított élelmiszerfelügyeleti díj, ami a gyakorlatban a multikat érinti, vagy a reklámadó eredeti formája, amit egyértelműen az RTL Klubra szabtak.) Vadász szerint Európában és a fejlett világban nem vitatják az adósemlegesség elvét, nálunk ez nem így van: a kérdés itt csak az, hogy a társadalom elfogadja-e az elv megsértésére felhozott indokokat.

Így adózunk

A GDP-arányos adóterhelés itthon 40 százalék, akárcsak az uniós átlag. Régiós összevetésben nagyon magas az itthoni adóelvonás, hiszen Szlovákiában és Romániában 28, a balti államokban 27, Lengyelországban 34 százalék a GDP-arányos adóterhelés. Az áfacsalásban szintén rosszul állunk: az uniós átlag 16 százalék, miközben Magyarország 24 százalékon áll: ez az adat azt jelzi, hogy a befizetendő áfa mekkora részét csalják el az adózók (Olaszországban 30, Romániában 40 százalékos ez az adat.) Nem jobb az újraelosztási arány sem: nálunk a teljes GDP 50 százalékát költi az állam magára, miközben az európai átlag 40 százalék. Magyarországon nincs adókutatás: a társadalmat tíz decilisre osztják, de az utóbbi három évben nincs adat arról, hogy az egyes rétegek hogyan veszik ki a részüket az adózásból. Az utolsó kimutatás szerint a leggazdagabb egytized fizette az összes adó felét, az alsó négytized pedig az összes adó 3 százalékát. Friss kutatások és szakmai viták híján azonban nehéz megállapítani, hogy mennyire igazságos, illetve igazságtalan a magyar adórendszer.

Olvasson tovább: