Kereső toggle

Megoldás helyett - Eljárás Sándor Mária ellen

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Sándor Mária és társai ellen szabálysértési eljárás indult, miután szeptember elején rövid időre lezárták az Erzsébet hidat. Tiltakozásuk oka, az egészségügyi dolgozók megalázóan alacsony fizetése és kivándorlása továbbra is megoldatlan, ehelyett 20 ezer forintos pénzbírság sújtja a tüntetőket, akik átlagosan 80-85 ezer forintot visznek haza. A szakmabeliek többsége inkább a lábával tiltakozik, azaz lelép: az idei első félévben 529 orvos és 259 ápoló jelezte külföldi munkavállalási szándékát.

Legutóbb szeptember elején, az Erzsébet híd villámfoglalásával hívta fel a figyelmet az egészségügy tarthatatlan helyzetére Sándor Mária szakápoló, akinek a nevéhez kötődik a fekete pólós ápolónő-mozgalom elindítása. Kollegáival együtt reggel fél hétkor 18 percre leállították a forgalmat a híd belső négy sávján, de a két szélső sávon hamarosan ment tovább a forgalom. Molinókat feszítettek ki „Ne engedjétek külföldre a nővéreinket!” felirattal, majd elvonultak.
„Mások mellett a készenléti rendőrség furgonját is feltartóztattuk az akciónkkal, s ha már így alakult, igazoltam magam feléjük mint az akció szervezője. Ők hivatalból bejelentést is tettek, majd a flashmob után csaknem másfél órával kiszállt az V. kerületi rendőrkapitányság a helyszínre, és találtak még ott néhány beszélgető járókelőt, akik fekete pólóban voltak, ezért igazoltatták őket. Így velem együtt nyolc ember ellen indítottak szabálysértési eljárást, s rekordsebességgel, két héten belül meg is jött a végzés. Eszerint a társaimra közlekedési forgalom akadályozása miatt 20 ezer forint, rám gyülekezési jog megsértése miatt is halmozottan 50 ezer forint pénzbírságot róttak ki. A rendőrség szerint ez demonstráció volt, amit előre be kellett volna jelenteni, szerintem csak flashmob, amit nem” – vélekedett lapunknak Sándor Mária. Ellenben Hegyi Szabolcs, a TASZ szakértője az ATV-nek azt mondta, hogy a vonatkozó jogszabályok nem ismerik a flashmob fogalmát, és elvileg minden köztéri rendezvényt be kellene jelenteni és rendőrileg biztosítani.
„Akár a bíróságig is elmegyek, hogy a társaimat hagyják ki ebből az ügyből, viszont ami engem illet, maximálisan vállalom a felelősséget az akciónkért, de fizetni továbbra sem vagyok hajlandó a kormánynak, inkább vállalom az alternatívát, a 60 órányi közhasznú munkavégzést” – tette hozzá az érdekvédő. A TASZ jogászának javaslatára a tüntetők most meghallgatást kérnek a rendőrségtől, mert aránytalanul magas összegnek tartják a bírságot, tekintve, hogy az átlagfizetésük 80-85 ezer forint.    
Sándor Mária szerint ez nem mellesleg elég barátságtalan válasz egy olyan megmozdulásra, amit épp az éhbérek és az elvándorlás miatt szerveztek. „A rendőrség egyértelműen valami gyors és elrettentő hatású reakciót akart adni, a levelükben figyelmeztettek is, hogy ismételt szabálysértés esetén szigorúbb elbírálásban fogunk részesülni” – mosolyog a nővér, aki már megszokta, hogy mindig valami azonnali és elég esetlen visszacsatolást kapnak a megmozdulásaikért.
Márpedig tüntetni továbbra is lesz okuk, mivel a pénzbírság hírével egyidejűleg Balog Zoltán úgy nyilatkozott az ATV Szabad szemmel című műsorában, hogy a hazai és a nyugati, akár tízszeres fizetésbeli különbségek eltűnése „még odébb van”. A leendő államtitkártól, akinek kilétét nem árulta el, Balog azt várja, hogy az alapellátás és az egészségügy finanszírozásának rendbetételére helyezze a hangsúlyt, mivel a magyarok túl sok időt töltenek kórházban. A „kórházakkal nagyon sokat foglalkoztunk az elmúlt időszakban”, az intézmények pedig 4-500 milliárd forintos uniós fejlesztési pénzekhez is hozzájutottak. Balog örvendetesnek tartja, hogy legalább a rezidenseket sikerül itt tartani azáltal, hogy öt éven át megemelt fizetést biztosítanak nekik, s ebben a 2010 óta tartó kormányprogramban már több mint 400 szakorvosjelölt vesz részt.
Sándor Mária szerint a kórházak helyzete, finanszírozása korántsem lett rendezve, és hiába voltak intézményi fejlesztések, ha eltűnnek a kórházi dolgozók. „Teljes apátia, fásultság jellemző az egészségügyben, az emberek ma azzal tüntetnek, hogy elmennek az országból: több ápolónőt is ismerek, aki éppen németül tanul, mert pár hónap múlva Ausztriába megy dolgozni, ingázni fog, de amint lehet, viszi ki magával a családját is” – meséli az ápolónő.  
Szavait alátámasztják az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ friss adatai is, melyek szerint az idei első félévben, azaz június végéig 912 külföldi munkavégzéshez szükséges hatósági bizonyítványt állítottak ki egészségügyi dolgozóknak, ami azt jelenti, hogy naponta átlag 5 szakember – 3 orvos és 2 szakdolgozó – hagyhatja el az országot. 77 százalékuk 25-49 éves, de még a 60–69 évesek, azaz a nyugdíjasok is a kint munkát vállalók 15 százalékát teszik ki. Leggyakrabban valamelyik hiányszakma – azaz belgyógyászat, sebészet, aneszteziológia, háziorvostan, gyermekorvostan, radiológia – képviselői mennek ki. A nemek aránya az orvosok körében hasonló, míg a többi szakdolgozó, különösen az ápolónők esetében a nők aránya kimagasló. Tavaly egy év alatt 1182 orvos és 493 ápoló hagyta el az országot, míg idén fél év alatt 529, illetve 259, s ebbe nem számítanak bele a szülésznők vagy a gyógyszerészek. A legfőbb célországok az Egyesült Királyság, Németország és Ausztria. Pozitív fejlemény, hogy míg tavaly összesen 135 személy külföldön szerzett egészségügyi szakképesítését ismerte el a hivatal, addig idén fél év alatt 148-ét, akiknek a többsége 25–29 éves, magyar állampolgárságú, orvos végzettségű fiatal.

Olvasson tovább: