Kereső toggle

Tanévkezdés feszültségekkel

Etikai kódex borzolja a kedélyeket a közoktatásban

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Nyugodt tanévkezdést ígér a szaktárca és azt, hogy a KLIK nemsokára kifizeti az adósságait. Bírálók szerint mára mindenkinek egyértelművé vált, hogy a KLIK és az általa szimbolizált központosítás kudarcot vallott, és a közoktatás színvonalának romlását idézte elő. Az aktuális slágertémákat most a szakképzés átalakítása és a pedagógusok etikai kódexének tervezete szolgáltatja.

Czunyiné Bertalan Judit köznevelési szakállamtitkár nemrég úgy nyilatkozott, hogy a KLIK augusztus végéig kifizeti az adósságát, amelynek idei összegét szakszervezetek 12-15 milliárd forintra teszik. Czunyiné azt is megígérte, hogy a tankönyvellátás zavartalan lesz az idén, utalva ezzel az eddigi kissé kaotikus helyzetre, hiszen tavaly október végén még 15 ezer tankönyv hiányzott az iskolákból a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. adatai szerint.

Mint emlékezetes, a korábban nyereséges tankönyvpiac az államosítást követően komoly veszteséget halmozott fel, nagynevű kiadók kerültek válságba, a minisztérium addigi színvonalas kiadványokat az új Nemzeti alaptantervhez (NAT) illeszkedő, kísérleti egyentankönyvekre cserélt le, és bevezette az ingyenes, pontosabban kölcsöntankönyvek rendszerét.

A szakszervezetek régóta tiltakoznak amiatt, hogy a KLIK finanszírozása átláthatatlan és rendre alultervezett, ami fokozza az amúgy is meglévő bürokratikus káoszt, és veszélyezteti az iskolák működését. Ezenfelül a júliusban az NGM fenntartásába került középfokú szakképzés büdzséjét is a KLIK költségvetéséből különítik el, ennek konkrét összege máig nem ismert, mint ahogy azt sem látni, hogy miből fedezik a KLIK által felhalmozott hiányt – hívta fel a figyelmet a Pedagógus Szakszervezet.

Az érdekvédők szerint a sok gond közül a két legégetőbb problémát jelenleg a Nemzeti Pedagóguskar (NPK) által kidolgozott etikai kódex tervezete, valamint a szakképzés átalakítása jelenti. Galló Istvánné PSZ-elnök szerint a jogszabályi hiányosságok miatt nem biztosított a szakképző intézmények napi működése. Az NGM közlése szerint azonban készen állnak a tanévkezdésre, bár a szervezeti és működési szabályzatok még hiányoznak.

„A képzési centrumok megkapták a feladatokhoz szükséges előirányzatot a KLIK-től, van költségvetésük; az átvett tanárok a bérüket augusztus elején már a centrumoktól kapták” – nyilatkozta a helyettes államtitkár. Nagyon sok kérdés, így az érintett intézmények sorsa is tisztázatlan még, nem beszélve az NGM oktatásirányítási kompetenciájáról, de a szakképzés komolyabb átalakítása várhatóan csak 2016 szeptemberétől fog megindulni.  (Bővebben erről: Minden második diákot a szakképzésbe terelnek. Hetek, 2015. július 24.)

Ami az etikai kódexet illeti, legtöbben tartalmi oldalról sérelmezik azt, különösen amiatt, hogy az a magánéletre is kiterjed. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) petíciójában illegitimnek minősíti a kormány által létrehívott NPK-t és az etikai kódexet. A PDSZ szerint a meglévő törvények lefedik a pedagógiai munka szakmai, jogi és erkölcsi kritériumait, ezért felesleges azok duplikálása. Szerintük maga a tervezet ráadásul csupa általánosságot tartalmaz („hivatásuk méltóságának megfelelő viselkedés, öltözködés”), és korlátozza a személyes szabadságjogokat is (jelentési kötelezettség). A PDSZ szerint a közoktatás problémáira nem az etikai kódex, hanem sokkal inkább egy oktatási kerekasztal felállítása hozna megoldást.

Hiller István volt oktatási miniszter a közoktatás hosszú évek óta tartó alulfinanszírozottságát, a jelentős forráskivonásokat tartja az egyik legégetőbb problémának: szerinte az elvonások hatása a KLIK újraképződő adósságaiban is megjelenik. Az iskolák működésképtelensége, az adminisztratív és irányítási káosz, a diákok teljesítményromlása, a szakképzés „kimenekítése” a KLIK fennhatósága alól az NGM-hez, ezek mind az államosítás csődjét, a közoktatás színvonalromlását jelzik Hiller István szerint.

„Alapvetően a KLIK által fémjelzett, központosított rendszerrel van a probléma, így ha betömnek egy lyukat, a probléma egy másik helyen fog felszínre törni” – mondta lapunknak a szakpolitikus, aki szerint a színvonalesés másik oka az intézményi autonómia megszüntetése, miközben a központi irányítás egyáltalán nem működik. Mi több, az egységesítő törekvésnek áldozatául eshetnek az élvonalbeli gimnáziumok is. Erre utalnak a fővárosi Fazekas Mihály gimnázium nyugdíjba vonuló igazgatónőjének nyilatkozatai is, miszerint a túlzott központosítás miatt ellehetetlenül az intézmények szakmai és gazdasági irányítása, a bürokratikus káosz tervezhetetlenséget, egyre komolyabb működésképtelenséget szül.

„Ez a KLIK-es rendszer kilenc évfolyammal sem fog jobban működni” – figyelmeztetett Hiller István, aki szerint szakmai szinten mindenkinek egyértelmű a KLIK kudarca, de ennek beismerése az egész közoktatási koncepció csődjét jelentené, egyértelmű politikai kudarc lenne. Nagy változásokra ezért nem számít 2018-ig, a nyáron belengetett államtitkárcserékből is csak annyi valósul meg, hogy Maruzsa Zoltán felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárt most áthelyezték a köznevelés területére, az Oktatási Hivatal miniszteri biztosaként. „Ez olyan, mintha egy úszó olimpikont betennének a nemzeti futballválogatottba. Itt Palkovics volt az erősebb” – mondta Hiller, utalva a belső harcokra, melyekben kiváló pártkapcsolatai dacára most Maruzsa áll vesztésre.

A Nemzeti Pedagógus Kar az etikai kódexről

Különös aktualitást ad a pedagógus etikai kódex körüli vitának egy napokban felreppent hír, mely szerint egy pesterzsébeti általános iskolai tanárnő otromba náci, rasszista és menekültellenes vicceket, illetve nézeteket népszerűsít diákjai körében a Facebookon. Iskolai felettese a 444 megkeresésére úgy reagált: szólni fog a kolleganőnek emiatt, de nem ő a munkáltató, hanem a KLIK, a pedagógusok közéleti és politikai tevékenységével kapcsolatban pedig a központi etikai szabályozás állásfoglalására vár. Kérdésünkre Horváth Péter, az NPK elnöke elmondta, hogy ezt a magatartást ő személy szerint elfogadhatatlannak tartja, de az etikai kódex tervezetében is eleve az áll, hogy a közéleti és politikai tevékenységet, netán agitációt szigorúan el kell különíteni a munkahelyi szférától. „Ilyen helyzetben mi csak annyit tudunk tenni – hiszen sem joghatóság, sem a pedagógus munkáltatója nem vagyunk –, hogy ha jelzés érkezik, megalapozott esetben az etikai bizottság vizsgálatot indít, és figyelmeztetést ad, továbbá elküldheti a vizsgálati jegyzőkönyvet az intézményfenntartónak, s az ő mérlegelésétől függően lehetnek jogi következményei egy ügynek” – reagált érdeklődésünkre az elnök. A magánéletbe avatkozással kapcsolatos bírálatokra Horváth Péter azt mondta: igyekeztek etikai szempontból olyan irányelveket is megfogalmazni, amelyek a munkahelyen, az oktatás-nevelés folyamán a pedagógus és az iskola hitelét, tekintélyét erősíthetik, és mindössze utalásokat tettek arra, hogy ezeknek a normáknak a jelentős része nehezen választható el az iskolán kívüli élettől. Egyébként október 4-ig várják a honlapjukon olvasható tervezettel kapcsolatos véleményeket, javaslatokat, és ezek függvényében készek érdemi változtatásokra is. Horváth Péter emlékeztetett arra is: a 2011-es köznevelési törvény rendelkezik arról, hogy az NPK megalkossa a Pedagógus Etikai Kódexet. Azt a kódexszel kapcsolatos régi aggályt, hogy a tanfelügyeleti rendszerben majd homályos erkölcsi kritériumok mentén fogják minősíteni a tanárokat, Horváth Péter alaptalannak minősítette, mert a tanfelügyelet kizárólag szakmai szempontokat vizsgálhat. Az elnök feljelentési hullámtól sem tart, már csak az NKP igen korlátozott hatásköre miatt sem.

Olvasson tovább: