Kereső toggle

Mi olyan sürgős?

2017-ig megpályáztatná az összes uniós pénzt a kormány

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Izgalmat okozott a szabadságáról visszatérő Lázár János, aki a múlt csütörtöki Kormányinfón bejelentette: a következő kormányülésen javaslatot tesz a kabinetnek az uniós pályázati források kiírásának felgyorsítására. Az ellenzék attól tart, hogy egy esetleges 2018-as kormányváltás után a Fidesz üres kasszát hagy hátra. A tét: ki használhatja fel a 2014–2020-as uniós fejlesztési ciklusban Magyarország számára lehívható 12 ezer milliárd forintot?

„A sírból kellett visszahozni az uniós kasszát” – így értékelte a 2007–14 közötti uniós fejlesztési ciklust a legutóbbi Kormányinfón Lázár János, aki szerint az Európai Bizottság úgy látja: Magyarország nem veszít el egy forintot sem a neki járó 8200 milliárdból. A Miniszterelnökséget vezető miniszter ezután egy hirtelen fordulattal kijelentette: azt javasolja a kormánynak, hogy 2017. június 30-ig írják ki a 2014–2020 közötti uniós költségvetési ciklus minden magyar pályázatát.

Ez az előző hétéves fejlesztési ciklusban rendelkezésre álló keretösszeg másfélszeresének,

12 ezer milliárd forintnak a megpályáztatását jelenti (viszonyításképpen: a jövő évi költségvetés 15 790 milliárd forint bevételi főösszeggel számol). Mindez a tervek szerint a következő, 2018-as választások előtt történne, a fejlesztési ciklus felénél így el is osztanák a hét év alatt befolyó pénzt.

Csepreghy: a vállalkozások érdeke

Csepreghy Nándor, fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár ezt azzal magyarázta munkatársunknak, hogy a vállalkozások érdeke a forrásokhoz való mihamarabbi hozzájutás. Ez ugyanis érvelése szerint felgyorsítja a gazdasági növekedést, ami további fejlődést, munkahelyeket generál a gazdaságban.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által létrehozott KAVOSZ egyetért a kezdeményezéssel. Ahogy a szervezet vezetője a bejelentés után elmondta: ők már korábban is javasolták a minél korábbi kiírásokat – így elkerülhető lenne a jelenlegi helyzet, amikor az utolsó percekben, erőltetett ütemben zajlottak le a pályáztatások –, Magyarország jól legyen képes lehívni az előző uniós időszak támogatásait, és ne veszítsen uniós forrást – mondta Krisán László. Pályázatírói körökben is megerősítették lapunknak: jó lehet a kiírások felgyorsítása, ugyanis a jelenlegi, év végén lezáruló ciklusban sincs még 5-6000 projekt lezárva.

Az ellenzék azonban közel sem ilyen optimista, sokkal inkább megijedt a bejelentéstől. Az Együtt – a Korszakváltók Pártja véleménye szerint a kormány alkalmatlan arra, hogy 2017 júniusáig kiírja az uniós költségvetési ciklus összes pályázatát. Szigetvári Viktor gyorsan egyértelművé is tette a probléma lényegét: ha kiírják az összes pályázatot, akkor azzal antidemokratikus módon használják fel a következő kormányok számára biztosított fejlesztési forrásokat.

Mitől tart az ellenzék?

Az ellenzéki kritikákból és a válaszokból is viszonylag könnyen kiderül, hogy miért ez a nagy versenyfutás az uniós pénzek kiírásáért. Az LMP nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy a Lázár által bejelentett lépés célja, hogy a Fidesz 2018-ban már EU-s pénzeket is a kampánycéljaira használjon fel. Szigetvári Viktor pedig arra emlékeztetett, az elmúlt években csak elvétve akadtak olyan fejlesztések, amelyek ellenzéki polgármesterekhez vagy településekhez kerültek volna. A bejelentés mögött egy tisztességtelen, politikai kampánycélokat szolgáló szándék áll, mert ezekből a pályázatokból „nyilván fideszes képviselők tudnak politizálni” – jelentette ki az ellenzéki pártvezető.

Erre a helyettes államtitkár úgy kontrázott: Gyurcsány Ferenc korábbi szárnysegédje elismerte, hogy saját meggazdagodásuk lehetőségét látja az uniós forrásokban, és nem a magyar gazdasági szereplők lehetőségeit. Az európai uniós források nem pártok finanszírozására érkeznek Magyarországra, hiába próbál ebből a Gyurcsány–Szigetvári-féle politikai kör gyakorlatot építeni – jelentette ki Csepreghy Nándor. Az idézett pengeváltásból egyértelműen látszik: mindkét politikai oldal azzal vádolja a másikat, hogy pártpolitikai célokra használják fel az uniós forrásokat.

Az ellenzék szerint éppen azért alakította át a kormány az uniós forráselosztási rendszert, hogy az kevésbé legyen átlátható. Piaci forrásaink szerint ugyanakkor a pályázati rendszer a forrásokat kezelő Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megszüntetésével és a feladatai minisztériumok alá szervezésével – az EMMI-hez tartozó területeken legalábbis – gyorsabb lett, de sokan erősen kétlik, hogy két év alatt ki lehetne írni egy egész hétéves ciklus pályázatait.

Hogy a pályázatokkal kapcsolatos ügyeskedésre vonatkozó gyanakvás nem feltétlenül alaptalan, az abból az interjúból is kiderül, amelyet Illés Zoltán, az előző ciklus fideszes környezetvédelmi államtitkára a Népszavának adott tavaly októberben. Illés egyenesen úgy nyilatkozott: „uniós pénz 2020-tól már nincs, a kohéziós alapból többé nem kapunk. Ha most nem gazdagszol meg közösségi pénzből, akkor soha. Mint a földalapú támogatásoknál” – mondta a korábbi államtitkár.

Ha nem is ennyire drámai a helyzet, annyi biztos, hogy a Kohéziós alapokból a 2020 utáni uniós ciklusban jóval kevesebbre számíthatunk. Erre utalt Lázár János is a vasarhely24 online portálnak szintén 2014 októberében adott interjújában: „Nincs garancia arra, hogy 2020 után az Európai Unió visszaosztási rendszereket működtet. Az uniós források ma jelentősek Magyarország fejlesztésében. Ha kivonnánk a magyar gazdaságból azokat a pénzeket, amelyeket az elmúlt hét évben kaptunk, egészen kritikus lenne a helyzet. (...) Ez a rendszer feltehetően 2020 után már nem lesz fenntartható” – nyilatkozta az uniós források elosztásáért is felelős miniszter. Nem mindegy tehát, hogy hová kerülnek a 2020-ig rendelkezésre álló források, és ki jár jól ezekből.

 

Nyertesek 2010 előtt és most

Az uniós pénzek lenyúlásának gyanúja végigkísérte a beérkező források történetét. A Gyurcsány- és a Bajnai-kormányok idején a Heti Válasz a Strabag osztrák építőipari cég megbízásait firtatta, azzal vádolva a vállalatot, hogy egy hazai cégen keresztül több 100 millió forintot csorgatott vissza az MSZP és az SZDSZ kasszájába, míg 2010 és 2014 között az ellenzék az Orbán-kormány által favorizált „nemzeti vállalkozások” gyarapodását feszegette. Tény, hogy 2010 és 2014 között az időszak mintacége, a Közgép megsokszorozta árbevételét: a beszámolók szerint a 2008-as 23 milliárd forintról 2010-re 49,9 milliárd, 2012-re 85 milliárd, 2014-ben csaknem 113 milliárd forintos árbevételt produkált az általa és konzorciumi partnerei által elnyert csaknem 500 milliárdnyi állami megrendelés eredményeként (amelynek nagy része uniós forrásokból származott). A 2010 óta eltelt időszak további közbeszerzésnyertes sikercégei a Videoton-tulajdonos Garancsi István érdekeltségi körében lévő Market Építő Zrt., a Duna Aszfalt Kft. vagy a felcsúti polgármester Mészáros Lőrinc cége, a Mészáros és Mészáros Kft.

Olvasson tovább: