Kereső toggle

Mélyponton a magyar–román viszony

Enyhülés  helyett  fagyos nyár

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A Bálványosi Szabadegyetem után a magyar–román viszony rendre lefagy, állítja lapunknak Nagy Árpád kolozsvári politológus. Az idei nyáron sem történt ez másként, hiszen a tábor éppen csak bezárt, amikor a Bukarestbe akkreditált magyar nagykövet, Zákonyi Botond egy nyilatkozata miatt robbant ki elemi erővel a diplomáciai adok-kapok. A Heteknek nyilatkozó erdélyi elemzők szerint Zákonyi nyilatkozatával tulajdonképpen mentőövet dobott a túlélésért küzdő román miniszterelnöknek.

Az idei tusnádfürdői találkozó a jó szomszédság jegyében indult, hiszen a tábor alapítója, Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a román–magyar kormányközi kapcsolatok megújítását nevezte az egyik fontos célnak a két ország jövőbeli kapcsolatában. „Újra kell indítani a párbeszédet, mert jelenleg nincs ilyen – 2012 óta a süketek párbeszéde zajlik Magyarország és Románia között” – mondta megnyitó beszédében Németh Zsolt.

Egy nem annyira jól sikerült interjú

Az „újratervezés programja” azonban nem volt túl sikeres, hiszen a bukaresti magyar nagykövet elhibázott mondatai kihagyhatatlan ziccert kínáltak fel a túlélésért küzdő román miniszterelnöknek. Zákonyi Botond egy hete interjút adott a Romania libera nevű napilapnak, amelyben egyebek mellett egy kérdésre válaszolva azt mondta: nem az ő dolga azt állítani, hogy a román kormány elutasítja az együttműködést Magyarországgal, de a magyar félnek az a benyomása, hogy a román kormány visszafelé tesz lépéseket. A román külügyminisztérium szerint az interjú bizonyította, hogy a magyar fél nem tartja tiszteletben a magyar–román alapszerződést és a stratégiai partnerségről szóló 2002-es megállapodást.
Bukarest szerint a nagykövet Victor Pontáról tett kijelentései is elfogadhatatlanok és tiszteletlenek. Az interjúban ugyanis a nagykövet felidézte, hogy Ponta többször bírálta Orbán Viktort, akit folyamatosan nacionalistának és Európa-ellenesnek tüntetett fel. Ponta a baloldali, európai „jóságos Victor” szerepét akarta eljátszani Európában a „rossz Viktorral” szemben – magyarázta a nagykövet. A politológus szerint Victor Pontának ez a kijelentés úgy jött, mint egy falat kenyér az éhezőnek. A román miniszterelnök politikai mozgástere ugyanis teljesen beszűkült, a közvélemény-kutatások szerint bukott ember. A korrupcióellenes ügyészség komoly és megalapozott vádakkal sarokba szorította, és csak a parlament mentette meg a letartóztatástól, a közvélemény előtt ugyanolyan „tolvajnak” számít, mint a politikai elit már börtönben lévő más tagjai. Nagy Árpád szerint innen csak egy erős, nacionalista felhangokkal tűzdelt üggyel lehetett kitörni.

Ponta hengerelt

Mindenesetre Nagy szerint a román miniszterelnök a lehető legtöbbet hozta ki a helyzetből, néhány napig eljátszotta az országa tekintélyéért kulturáltan, de keményen fellépő államférfit. Aztán a hétvége felé már európai viselkedésről és politikai megoldásokról beszélt a két ország viszonyának tekintetében, vagyis miután lecsengett a médiavisszhang, Ponta a felelős miniszterelnököt alakította, aki nem felnagyítja a gondokat, hanem elsimítja, mondja a politológus.
Ferenczi Zsolt háromszéki újságíró szerint Ponta kommunikációja az ügyben nagyon is beleillik a Magyarországról alkotott nemzetközi képbe. Azokat a képeket villantotta fel a magyar kormányról, amelyek a nemzetközi sajtóban keringenek róla.
„Azt hiszem, a magyar kormány – a nagykövet ugyanis a kormány játékát űzi – erősen próbál provokálni bennünket” – mondta az ügyről a román miniszterelnök. „Őket jelenleg egész Európa és Amerika is bírálja az antiszemitizmusukért, a revizionizmusukért, az oroszbarátságukért, a bevándorlók ellen épített kerítésért, és akkor arra tesznek kísérletet, hogy Romániát is belerángassák a botrányba” – jelentette ki Victor Ponta. Hozzátette: nem kíván bekapcsolódni ebbe a játékba, és azt akarja, hogy a magyar kormány feleljen azért, amit tesz. Ponta hangsúlyozta: nem Romániával és nem az ott élő magyarsággal van probléma, hanem egy nemzetközi mércével is elfogadhatatlan politikát folytató magyar kormánnyal, aki szándékosan provokál. A vita alkalmat kínált Pontának, hogy magát fényezze, mondván: a román gazdaságot élénkítő intézkedései olyan jól sikerültek, hogy a magyarok is élvezik ennek előnyeit, így szerinte a magyar kormány irigysége áll a kirobbant konfliktus mögött. „Örvendek annak, hogy a magyarok Romániába jönnek élelmiszert vásárolni, és nyugati cégek, amelyek korábban Magyarországon működtettek gyárakat, most ezeket Romániába költöztetik. Én elégedett vagyok ezzel. Nem hagyom magam provokálni” – jelentette ki Victor Ponta.
A miniszterelnök szerint a magyarok azért járnak Romániába élelmiszert vásárolni, mert kormánya júniusban 24 százalékról 9-re csökkentette az élelmiszerek áfáját. „Magyarországon 27 százalékos az élelmiszerek áfája. Igen, hozzánk jönnek vásárolni. Ezért idegesek amiatt, hogy nem nyitunk elég utat a két ország között” – jelentette ki.
Ferenczi szerint olyan jól sikerült Ponta magyar diplomáciai offenzívára adott ellencsapása, hogy bátran odaszúrhatott politikai ellenfeleinek, így a kormányzati szerepre törő Nemzeti Liberális Pártnak (PNL). „Tisztelem Magyarországot és a magyar népet, de nem kell jóváhagyást kapnom Budapestről ahhoz, hogy véleményt nyilvánítsak az országomat érintő kérdésekről” –fogalmazott Victor Ponta. Hozzátette: a romániai politika más szereplőitől eltérően őt nem kényszerítik az Európai Néppárt (EPP) vezetői arra, hogy „behunyja a szemét”, és „alázatosan lenyelje” a diplomáciai szabályok és a két ország közötti tisztelet talajáról elrugaszkodott kijelentéseket.

Szomszédsági dinamika

Kolumbán Gábor szerint a trianoni békeszerződés óta a két nemzet egymáshoz való viszonya rendre ugyanazt a képet mutatja: hol békül, hol haragszik éppen az aktuálpolitikai trendeknek megfelelően. Az európai vagy nyugati eszmeiség ugyanúgy képtelen feloldani ezt a feszültséget, ahogyan a szocializmus nemzetközi eszméi sem voltak képesek orvosolni a sérelmeket. A két nemzet vezetőinek rá kellene jönni a megoldás kulcsára, az együtt gondolkodásra, azonban az aktuálpolitikai kérdések rendre felülírják ezt a felismerést. Trianon egyik célja éppen az volt, hogy a közép-európai nemzeteket egymással szembefordítsa, és ez által meggyengítse őket, így ne tudják gazdasági, politikai és egyéb igényeiket érvényesíteni.
A székelyudvarhelyi politológus szerint, amíg ez a felismerés nem válik elfogadottá a régióban, marad a kakaskodás eszméje a régi receptek szerint.

Olvasson tovább: