Ha a populista szót halljuk, szinte automatikusan jobboldali politikusok és pártok jutnak az eszünkbe. Sokkal kevesebb szó esik egy másfajta populizmusról, amely kihasználva, hogy a populizmusvita...
Augusztus 3-án megkezdődött a déli határzár építése, a munkálatokkal a miniszterelnök tusványosi beszéde szerint e hó végéig el kell készülniük a kivitelezőknek. A kerítésépítés hírére minden korábbinál erősebb menekülthullám érte el a déli országrészt, ahol leginkább az foglalkoztatja a helybélieket, hogy meddig tart, illetve a határzár elkészülte után enyhül-e majd a térségre nehezedő migrációs nyomás.
Az elmúlt időszakban napi ezerötszáz-ezerhétszáz között ingadozott a déli határon elfogott migránsok száma, ezzel augusztus első napjai-ra az illegális bevándorlók száma éves szinten elérte a százezret. A magyar kormány szerint ez a szám az év végére meghaladhatja akár a kétszázezret is, ezért is vált szükségessé a kerítésépítés eredetileg november 30-ai határidejének augusztus 31-ére történő módosítása.
A tekintetben, hogy a határidő tartható-e, megoszlanak a vélemények. Ennél azonban sokkal fontosabb kérdés, hogy meghozza-e a remélt sikert a sokmilliárdos beruházás, azaz érzékelhetően csökken-e majd a déli országrészre zúduló menekültáradat.
A kormány mindenesetre eltökéltnek tűnik, és nagy reményeket fűz a megépülő határzárhoz. A miniszterelnök a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen egy kérdésre válaszolva bizakodásának adott hangot: mint mondta, az eddigi tapasztalatok alapján az ilyen mesterséges akadályok kialakításával azonnal egyhatodára, egyhetedére csökken az illegális határátlépők száma.
A kormányzati intézkedések sorába tartozik, hogy augusztus elsejével életbe lépett a menedékjogról szóló törvény szigorítása. A módosítás lényege, hogy a kormány meghatározta a biztonságosnak tartott országok listáját (a környékbeli országok közül felkerült a listára Szerbia, Macedónia, Albánia, Montenegró, Bosznia és Koszovó), s aki ezekből az országokból érkezik, annak menedékjogi kérelméről gyorsított eljárásban döntenek a hatóságok.
Az új intézkedés bárkire alkalmazható, függetlenül attól, hogy az illető milyen okból szeretne élni a menedékkérelemmel. Az Amnesty International (AI) nemzetközi emberi jogi szervezet szerint könnyen előállhat egy olyan helyzet, hogy Magyarország tömegesen toloncol majd vissza Szerbiába menekülteket, ahonnan „továbbtoloncolják” őket Macedóniába, majd Görögországba. Az AI szerint jogi tekintetben a módosítás azért problémás, mert ezzel a lépéssel Magyarország megtagadja a menedékkérőknek a kérelmeik egyéni elbírálásához való jogát (melyhez a polgárháborús övezetekből érkező menekülteknek nemzetközi egyezményekben rögzített joguk van). A magyar kormány ezzel a lépéssel lényegében lehetőséget teremt magának arra, hogy bárkit indoklás nélkül kiutasítson az országból, ezért az AI azt kéri a magyar Alkotmánybíróságtól, hogy sürgősen vizsgálja meg a törvénymódosítás alkotmányosságát.
Ezzel együtt tény, hogy a határzóna településein, különösen a tanyavilágban végigmasírozó napi másfélezer, heti 8-9 ezer illegális határátlépő folyamatos jelenléte számos feszültségforrást hordoz magában. Mutatják ezt a bevándorlók kifosztásáról, átveréséről, az őket ért balesetekről, sőt, halálesetekről (és a határ túloldalán történt gyilkosságról) szóló hírek.
Ráadásul fennáll a veszély, hogy egyes szélsőséges csoportok önbíráskodásba kezdenek, utat engedve agresszív, idegengyűlölő hajlamaiknak, nem mellesleg politikai tőkét igyekezvén kovácsolni akcióikból. A hvg.hu nemrégiben arról írt, hogy a Facebookon megalakult a Hunyadi Önkéntes Határvadász Egység, amelynek célja, hogy a határszakaszon szolgálatot teljesítsen. Egyes hozzászólók értelmezésében: a migránsokkal „megismertessék a magyarok istenét”. Az érdeklődőknek vasárnap reggel 8 órára eligazítást, toborzót hirdettek meg a kiskundorozsmai templom előtti téren. A cikk megjelenését követően az eseményt azonnal „lefújták”, a vezetőjükként megnevezett Szegedi Attila pedig saját oldalán határolódott el a „félkatonai” akciótól. Azért azt hozzátette, hogy „Magyarország a magyaroké, nem engedhető meg, hogy ellepjék bizonytalan »származású« migránsok, ez ellen hatékony védelemre lenne szükség”.
A megyei napilap munkatársa arról számolt be, hogy a meghirdetett toborzáson néhány jelentkező azért megjelent, de az erős rendőri jelenlétet látva ők is elhagyták a helyszínt. A Facebookon ezt követően hétvégén létrehozták a megszűnt határvadász egység helyett a Hunyadi Önkéntes, Készenléti Határvadász Zászlóaljat. Itt arról írnak, hogy „egyelőre erősödjünk, s a lehetőségekhez alkalmazkodva, szükség szerint megkezdjük vállalt feladatunk végrehajtását. Annak szervezése már nem nyilvánosan történik majd.” A rendőrségtől kapott tájékoztatás szerint a szegedi kapitányság a Facebookon szerveződő csoport miatt „közbiztonsági tevékenység jogellenes szervezése vétségének gyanúja miatt” eljárást folytat.
Közben ismét vihart kavart Toroczkai László egyik Facebook-bejegyzése, amelyben arról írt, hogy „most, hogy végre elkezdődött itt Ásotthalomnál (is) a fizikai határzár építése, íme egy kiváló eszköz, amellyel meghátrálásra késztethetjük majd az éppen a kerítést megrongálni készülő törvénytelen bevándorlót” – ajánlott olvasói figyelmébe egy gumilövedéket kilövő fegyvert az ásotthalmi polgármester. Az ügyben a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) gyűlölet-bűncselekmény előkészülete miatt feljelentést tett, mert szerinte a Facebookon menekültek elleni „vadászat” szerveződik. Közben Tóth Péter, a Jobbik szegedi elnöke múlt heti sajtótájékoztatóján a Nagyállomáson arról beszélt, ideje lenne megszüntetni az ott kialakult „menekülttábort” – ha nem így történik, a Jobbik az erődemonstrációtól sem riad vissza.
Arról, hogy a készülő kerítés megállítja-e a menekültáradatot, megoszlanak a vélemények; mindenesetre a határon élők többsége úgy tűnik, támogatja az építkezést. Kérdés, hogy az embercsempészek által instruált menekültek milyen „válaszlépésre” szánják el magukat a határzár megépülte után. Kübekháza határában, a magyar–szerb–román hármas határon mindenesetre a helyiek rémálmaiban szerepel egy „lépés”, pontosabban kettő: a szerb–román, majd a román–magyar határ átlépése – a megépült kerítés megkerülésével.
Ha a populista szót halljuk, szinte automatikusan jobboldali politikusok és pártok jutnak az eszünkbe. Sokkal kevesebb szó esik egy másfajta populizmusról, amely kihasználva, hogy a populizmusvita...
Sosem volt párttag, nincsenek politikusi ambíciói, a brit döntéshozók egy jelentős része pszichopatának tartja. Még nincs ötvenéves, de már átírta az Egyesült Királyság történelmét. Kétszer is....
Az ókori világban – csakúgy, mint napjainkban – a művi terhességmegszakítás megítélése hatalmas vitákat gerjesztett az orvosok, jogászok és teológusok körében. A közismert nevén abortusznak...
Mitől volt sikeres a győri Audi dolgozóinak sztrájkja? Miért ítélték el a győri akciót a kormánypártok holdudvarából és a balliberális táborból is? Hogyan próbálják az ellenzéki pártok lenyúlni a...
Nincs olyan ember, aki ne szeretne jó anyagi körülmények között élni. De mit tehet ezért az egyén, az állam vagy a piac? Mit jelent a jobb- és baloldal gazdasági értelemben?
Ő az első magyar, aki az Antarktisz partjáról indulva érte el a Déli-sarkot. Rakonczay Gábor 44 nap és 4 óra alatt teljesítette a 917 kilométeres távot egy 94 kilós szánt húzva maga után....
Radikális muzulmán szervezetek évtizedek óta rejtett kulturális dzsihádot vívnak az Egyesült Államokban. Ennek egyik eszköze a közgondolkodás olyan mértékű átalakítása, hogy a folyamat...
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!