Határzár és feszültség Csongrádban

Augusztus 3-án megkezdődött a déli határzár építése, a munkálatokkal a miniszterelnök tusványosi beszéde szerint e hó végéig el kell készülniük a kivitelezőknek. A kerítésépítés hírére minden korábbinál erősebb menekülthullám érte el a déli országrészt, ahol leginkább az foglalkoztatja a helybélieket, hogy meddig tart, illetve a határzár elkészülte után enyhül-e majd a térségre nehezedő migrációs nyomás.

Az elmúlt időszakban napi ezerötszáz-ezerhétszáz között ingadozott a déli határon elfogott migránsok száma, ezzel augusztus első napjai-ra az illegális bevándorlók száma éves szinten elérte a százezret. A magyar kormány szerint ez a szám az év végére meghaladhatja akár a kétszázezret is, ezért is vált szükségessé a kerítésépítés eredetileg november 30-ai határidejének augusztus 31-ére történő módosítása.

A tekintetben, hogy a határidő tartható-e, megoszlanak a vélemények. Ennél azonban sokkal fontosabb kérdés, hogy meghozza-e a remélt sikert a sokmilliárdos beruházás, azaz érzékelhetően csökken-e majd a déli országrészre zúduló menekültáradat.

A kormány mindenesetre eltökéltnek tűnik, és nagy reményeket fűz a megépülő határzárhoz. A miniszterelnök a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen egy kérdésre válaszolva bizakodásának adott hangot: mint mondta, az eddigi tapasztalatok alapján az ilyen mesterséges akadályok kialakításával azonnal egyhatodára, egyhetedére csökken az illegális határátlépők száma.

A kormányzati intézkedések sorába tartozik, hogy augusztus elsejével életbe lépett a menedékjogról szóló törvény szigorítása. A módosítás lényege, hogy a kormány meghatározta a biztonságosnak tartott országok listáját (a környékbeli országok közül felkerült a listára Szerbia, Macedónia, Albánia, Montenegró, Bosznia és Koszovó), s aki ezekből az országokból érkezik, annak menedékjogi kérelméről gyorsított eljárásban döntenek a hatóságok.

Az új intézkedés bárkire alkalmazható, függetlenül attól, hogy az illető milyen okból szeretne élni a menedékkérelemmel. Az Amnesty International (AI) nemzetközi emberi jogi szervezet szerint könnyen előállhat egy olyan helyzet, hogy Magyarország tömegesen toloncol majd vissza Szerbiába menekülteket, ahonnan „továbbtoloncolják” őket Macedóniába, majd Görögországba. Az AI szerint jogi tekintetben a módosítás azért problémás, mert ezzel a lépéssel Magyarország megtagadja a menedékkérőknek a kérelmeik egyéni elbírálásához való jogát (melyhez a polgárháborús övezetekből érkező menekülteknek nemzetközi egyezményekben rögzített joguk van). A magyar kormány ezzel a lépéssel lényegében lehetőséget teremt magának arra, hogy bárkit indoklás nélkül kiutasítson az országból, ezért az AI azt kéri a magyar Alkotmánybíróságtól, hogy sürgősen vizsgálja meg a törvénymódosítás alkotmányosságát.

Ezzel együtt tény, hogy a határzóna településein, különösen a tanyavilágban végigmasírozó napi másfélezer, heti 8-9 ezer illegális határátlépő folyamatos jelenléte számos feszültségforrást hordoz magában. Mutatják ezt a bevándorlók kifosztásáról, átveréséről, az őket ért balesetekről, sőt, halálesetekről (és a határ túloldalán történt gyilkosságról) szóló hírek.

Ráadásul fennáll a veszély, hogy egyes szélsőséges csoportok önbíráskodásba kezdenek, utat engedve agresszív, idegengyűlölő hajlamaiknak, nem mellesleg politikai tőkét igyekezvén kovácsolni akcióikból. A hvg.hu nemrégiben arról írt, hogy a Facebookon megalakult a Hunyadi Önkéntes Határvadász Egység, amelynek célja, hogy a határszakaszon szolgálatot teljesítsen. Egyes hozzászólók értelmezésében: a migránsokkal „megismertessék a magyarok istenét”. Az érdeklődőknek vasárnap reggel 8 órára eligazítást, toborzót hirdettek meg a kiskundorozsmai templom előtti téren. A cikk megjelenését követően az eseményt azonnal „lefújták”, a vezetőjükként megnevezett Szegedi Attila pedig saját oldalán határolódott el a „félkatonai” akciótól. Azért azt hozzátette, hogy „Magyarország a magyaroké, nem engedhető meg, hogy ellepjék bizonytalan »származású« migránsok, ez ellen hatékony védelemre lenne szükség”.

A megyei napilap munkatársa arról számolt be, hogy a meghirdetett toborzáson néhány jelentkező azért megjelent, de az erős rendőri jelenlétet látva ők is elhagyták a helyszínt. A Facebookon ezt követően hétvégén létrehozták a megszűnt határvadász egység helyett a Hunyadi Önkéntes, Készenléti Határvadász Zászlóaljat. Itt arról írnak, hogy „egyelőre erősödjünk, s a lehetőségekhez alkalmazkodva, szükség szerint megkezdjük vállalt feladatunk végrehajtását. Annak szervezése már nem nyilvánosan történik majd.” A rendőrségtől kapott tájékoztatás szerint a szegedi kapitányság a Facebookon szerveződő csoport miatt „közbiztonsági tevékenység jogellenes szervezése vétségének gyanúja miatt” eljárást folytat.

Közben ismét vihart kavart Toroczkai László egyik Facebook-bejegyzése, amelyben arról írt, hogy „most, hogy végre elkezdődött itt Ásotthalomnál (is) a fizikai határzár építése, íme egy kiváló eszköz, amellyel meghátrálásra késztethetjük majd az éppen a kerítést megrongálni készülő törvénytelen bevándorlót” – ajánlott olvasói figyelmébe egy gumilövedéket kilövő fegyvert az ásotthalmi polgármester. Az ügyben a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) gyűlölet-bűncselekmény előkészülete miatt feljelentést tett, mert szerinte a Facebookon menekültek elleni „vadászat” szerveződik. Közben Tóth Péter, a Jobbik szegedi elnöke múlt heti sajtótájékoztatóján a Nagyállomáson arról beszélt, ideje lenne megszüntetni az ott kialakult „menekülttábort” – ha nem így történik, a Jobbik az erődemonstrációtól sem riad vissza.

Arról, hogy a készülő kerítés megállítja-e a menekültáradatot, megoszlanak a vélemények; mindenesetre a határon élők többsége úgy tűnik, támogatja az építkezést. Kérdés, hogy az embercsempészek által instruált menekültek milyen „válaszlépésre” szánják el magukat a határzár megépülte után. Kübekháza határában, a magyar–szerb–román hármas határon mindenesetre a helyiek rémálmaiban szerepel egy „lépés”, pontosabban kettő: a szerb–román, majd a román–magyar határ átlépése – a megépült kerítés megkerülésével.