Kereső toggle

Tiltakozás a infótörvény változásai miatt

Pofon az információszabadságnak?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Ezentúl sokkal nehezebb lesz kideríteni, hogy egy miniszter mennyiért és milyen céllal járt külföldön a mi pénzünkből. A jövőben ugyanis fizetőssé válhat a közérdekű adatigénylés, méghozzá úgy, hogy az adatgazda tetszőlegesen dönti el, hogy mely információkért milyen felárat fizessen az adatigénylő. Az új szabályozás megkönnyíti az adatkiadás elodázását vagy akár a megtagadását is.

Még nem tudni, hogy összejön-e ötven ellenzéki képviselő aláírása ahhoz, hogy az infótörvény módosítása utólagos normakontroll céljával az Alkotmánybíróság elé kerülhessen. A fő ok a közérdekű adatigénylés fizetőssé tétele. A lépést az Együtt szorgalmazta.

Mi változik?

Trócsányi László igazságügy-miniszter törvénymódosító javaslatát a héten fogadta el a Parlament, és ha a köztársasági elnök is aláírja, az adatszolgáltatás költségei a jövőben a közérdekű adatigénylést benyújtó szerkesztőségeket és állampolgárokat terhelik. Ez azt jelenti, hogy az adatkérőnek előre ki kell fizetnie az adatszolgáltatásnak nemcsak a dologi, hanem a munkaerő-ráfordítás költségét is, amennyiben a kérés teljesítése az adatkezelő szerv „alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár”. A törvény nem tisztázza sem a kiróható összeget, sem az aránytalanság mibenlétét.
Megszűnik az anonim adatigénylés lehetősége, és változik a titkosítás felülvizsgálatának eljárása is. Az adatszolgáltatás megtagadásához pedig többféle indok közül is lehet választani: például lehet a szerzői jogra hivatkozni, igaz, ilyenkor legalább a betekintést biztosítani kell. Továbbá egy döntéselőkészítő adat igénylése a döntés után is elutasítható lesz, ha az adat egy jövőbeli döntés háttéranyaga is egyben. Ez úgymond bármelyik dokumentumra „ráhúzható”. Elutasítható az információkérés akkor is, ha egy éven belül másodszor kéri ki ugyanazt az adatot az illető – függetlenül attól, hogy az előző igénylésére kapott-e (megfelelő) választ.
A törvény elfogadása előtt nagy felzúdulást keltett mind hazai, mind nemzetközi berkekben. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) állásfoglalást adott ki róla, amelyben hangsúlyozta, hogy „biztosítani kell az állampolgárok számára az információhoz való szabad hozzáférést, ami a közélet átláthatóságának és elszámoltathatóságának alapfeltétele, és nem utolsósorban nélkülözhetetlen eszköze az újságírók munkájának”.
Nyilatkozatában Majtényi László volt adatvédelmi biztos Magyarország szégyenének nevezte a törvénymódosítást. Kiemelte az anonimitás eltörlését, ami szerinte a közérdekű adatokhoz való korlátlan hozzáférést, így alkotmányos jogot sért, és egyértelmű célja a megfélemlítés. Az adatszolgáltatás fizetőssé tételével kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a nyilvánosság tájékoztatása minden közhivatalnak alapfeladata, aminek „túlzott igénybevételét” önkényes módon díjazáshoz kötni merőben aggályos lépés. Majtényi szerint a szigorítás célja az emberek kiszolgáltatottságának a növelése az információktól való elzárásuk révén, ami a véleménynyilvánítás szabadságát is korlátozza, ami pedig alapvető emberi jog.
A törvény szigorítása ellen nyílt levélben tiltakozott a Transparency International, az Átlátszó, az Energiaklub és a K-Monitor is, mire a szaktárca válaszában Répássy Róbert tételesen cáfolta, hogy a rendelkezések jogsértők, illetve Alaptörvény-ellenesek lennének. Hivatkozott arra is, hogy a tervezet májusi társadalmi egyeztetése során a jogvédők nem nyilvánítottak véleményt. Répássy hangsúlyozta, hogy az adatszolgáltatás elutasítása vagy fizetőssé tétele miatt pert is indíthat az igénylő, melynek során az adatkezelőt terheli a bizonyítási kötelezettség.

Érdemes-e az Ab-hez fordulni?

Az ellenzéki politikusokkal ellentétben a jogvédők nincsenek meggyőződve arról, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) helyt adna egy esetleges képviselői indítványnak. Tordai Csaba, az Átlátszó jogi szakértője szerint az adatszolgáltatás fizetőssé tétele elvileg nem, és a többi rendelkezés is csupán „lehetőséget ad” az információszabadság korlátozására. Tordai szerint adatigénylésekkel és konkrét közadat-perekkel kell szisztematikusan próbára tenni majd az új szabályokat, és csak legvégső esetben érdemes az Ab-hoz fordulni, hogy konkrét ügyek kapcsán ítélje meg az adatkiadás megtagadását. Egy mostani elvi szintű Ab-állásfoglalás viszont csak hátráltatná a későbbi perek kimenetelét. Mellesleg az összes jogvédő szervezet stratégiai perek sokaságát helyezte kilátásba a törvény elfogadása esetén.
Ligeti Miklós, a Transparency International magyarországi igazgatója szerint komoly aggályokat vet fel a minősített adatokkal kapcsolatos rendelkezés is, mert a titkosítás felülvizsgálatának új szabályozása nem felel meg egy korábbi Ab-döntés előírásainak, amely a kormánynak cselekvési kötelezettséget ír elő. A legaggályosabb pontnak Ligeti is az adatigénylés fizetőssé tételét látja, a minisztérium által hiányolt egyeztetéssel kapcsolatban pedig a Heteknek elmondta: a májusban a kormany.hu honlapra társadalmi egyeztetés céljából kitett tervezet nem abban a formában tartalmazta a fizetési kötelezettségre vonatkozó szabályokat, ahogyan az a Parlament elé terjesztett változatban olvasható.
„Dologi költségeket eddig is fel lehetett számolni, csakhogy az erre vonatkozó kormányrendelet máig nem született meg, ezért ebben egyfajta szokásjog alakult ki. Például a bíróságok 300 forintos oldalankénti fénymásolási, de egy irat esetében legfeljebb 5000 forintos okirat-előállítási díjat számoltak fel” – magyarázta Ligeti Miklós. Ez a fajta díjszabás amúgy külföldön is bevett gyakorlat, és a tervezetben is csak annyi volt, hogy ezt a díjat az adatkezelő előre igényelheti. Ligeti szerint nem maga a fizetési kötelezettség, hanem a kiterjesztésének a módja Alaptörvény-ellenes, hiszen nincs meghatározva, hogy mikor és mekkora összeget kell fizetni az adatigénylésért. A gumiparagrafusok szerinte is az önkényes adatközlésnek adnak teret.
Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke a Heteknek azt mondta: még egyeztetnek az Ab-indítványról, és arra kérik Áder Jánost, hogy ne írja alá a törvényt. Szerinte az elmúlt két évtizedben a törvényileg biztosított információhoz jutási szabadságot ez a módosítás alapjaiban rendíti meg, és biztosra vehető, hogy a szigorítás miatt hosszabb és drágább folyamat lesz az adatigénylés. Eddig egyszerűbb volt eldönteni, hogy papírforma szerint melyik adat adható ki, és melyik nem, mert a törvény világosan fogalmazott. A várható perek következtében az eddigi 15 napos határidő pedig rendkívüli módon kitágulhat majd.

Bodoky a bíróságokban bízik

„Az ügymenetet bonyolították, de az adatigénylést nem lehetetlenítették el” – vélekedett megkeresésünkre Bodoky Tamás, az Átlátszó főszerkesztője. Hozzátette: a társadalmi részvétel nyilván csökkenni fog attól, ha bonyolultabbá és drágábbá válik az eljárás, miközben a cél az lenne, hogy minél több adat kerüljön nyilvánosságra. Adatközlés megtagadása esetén a bíróság függetlenségében bízva továbbra is lehet perelni. Hozzátette: amíg az alkotmány úgy rendelkezik, hogy a közpénzekkel kapcsolatos adatok közérdekűek, addig végső soron ez a szempont lesz a döntő.  Ők úgy vették észre, hogy a legtöbb állami intézmény nem utasítja vissza az adatkiadást, és a bírósági tapasztalataik is nagyon jók ebben a témában, hiszen a perek kétharmadát eddig megnyerték.
Huth Gergely, a Pestisrácok.hu főszerkesztője szerint az infótörvény legnagyobb hibája, hogy nem tesz különbséget a hétköznapi adatigénylők és az újságírók között. „Az egyszerű adatigénylő, adott esetben rögeszmés érdeklődő milliónyi adatigénylést küld, és ezzel valóban leterheli a hivatalokat, ezért egyet lehet érteni azzal, hogy az ilyenfajta adatigénylést valamiféle eljárási díjjal sújtsák, de ennek összegét világosan meg kellene határozni” – magyarázta lapunknak Huth, aki szerint hiányzik a törvényből, hogy a díjszabás a valós ráfordítási, azaz a dologi költségeket nem haladhatja meg, és hogy ez az újságírókra nem vonatkozhat.
Huth hangsúlyozta, hogy az újságírói munka szerves része az adatigénylés, amit a sajtómunkásokkal kifizettetni különösen méltánytalan. „Magyarországon a nyugati világ legszigorúbb sajtószabályozása működik. Gondolok itt a médiatörvénytől kezdve a személyiségi jogi és büntetőjogi rendelkezéseken át egy csomó kötöttségre, amik óriási plusz költségeket jelentenek” – mondta a főszerkesztő, példaként említve, hogy a Pestisrácok.hu-nak nyolcszázezer forint kártérítést kell fizetnie egy egyszerű MTI-fotó hibás felhasználása miatt Szilvásy Györgynek. Ilyen körülmények között plusz költségeket kiróni az újságírókra egyszerű adatigénylések miatt elfogadhatatlan. „Ha a munkánk ennyi plusz kötelezettséggel jár, ami akár milliós kártérítéseket is jelenthet, akkor a másik oldalon senki ne számlázzon ki nekünk fénymásolási és egyéb díjat” – fakadt ki Huth Gergely, megjegyezve, hogy ő emiatt tartja a sajtószabadsággal szemben brutális támadásnak az elfogadott infótörvényt.

Olvasson tovább: