Kereső toggle

Nem a gazdák kaszálnak

Mennyi lesz a kenyér ára?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az idén már június végén megkezdődött az aratás, és lassan be is fejeződik. A mennyiséggel nincsen gond, ám kevesebb a minőségi búza, a pékeknek többet kell fizetni majd a jó termésért, ami a kenyér árának emelkedését hozhatja – mondják a szakemberek.

A termésátlagok tájegységenként igen eltérőek, hektáronként 3,8 tonnától 5,6 tonnáig terjednek. Az országos átlag hektáronként 4,674 tonna, ami megegyezik a tavalyi értékkel, az elmúlt öt év átlagát pedig 14 százalékkal haladja meg. A búzánál ugyanakkor az elmúlt időszak csapadékos időjárása miatt a mennyiségi és minőségi mutatók aránya csökkenni fog – mondta el lapunknak Balázs Tibor szeghalmi agrármérnök. A becslések alapján a betakarított őszi búza nagyrészt takarmány vagy uniós minőségű, kisebb része étkezési kategóriájú. A belföldre szükséges liszt előállításához évi 1,2 millió tonna étkezési minőségű búza azonban még így is biztosított. Ez a minőségi romlás azt jelenti, hogy a malmoknak várhatóan szelektálniuk kell a piacon lévő búzából és többet kell fizetniük a jó minőségű termésért. „Jelenleg a búzáért 38–45 ezer forintot kaphat a termelő tonnánként, ha tisztességes a vásárló. Az árpa felvásárlási ára 36–40 ezer forint tonnánként. Ha jól kiszámoljuk, még az állami támogatással sem nevezhető nyereségesnek a termelés” – értékelt Balázs gazda.
Lapunk megkereste Vancsura Józsefet, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnökét, aki szerint értékesítési gondok nem lesznek idén, viszont a felvásárlási árak az átlagot tekintve alacsonyak maradnak, vélhetően hosszú ideig. Az elnök emlékeztetett, minden évben azért emelnek szót számtalan fórumon, hogy a termelők 50 forintos kilónkénti gabonaárat kapjanak, mert a termelés csak akkor gazdaságos. Jelenleg ez még 2-3 forinttal kevesebb, és a világpiaci árak alakulása sem ígér növekedést a közeljövőben.
A gazdák a spekulánsokra is panaszkodnak. Kiss András – aki közel négyszáz hektáron termel gabonát – saját keserű tapasztalatai alapján tanulta meg, nem mindenki tisztességes, aki annak látszik. Szerinte a kormány vagy a közigazgatás feladata lenne egy regiszter létrehozása, ahol a gazdák pontosan ellenőrizhetnék a vásárló kondícióját és gazdasági potenciálját. Van olyan termelő is, aki a központi árképzés azonnali bevezetését követeli. Balázs Tibor szerint azonban ez a szabad verseny alapjait ingatná meg, és a legsötétebb időket idézné az elmúlt rendszerből. Akkor a kenyér ára hangulati kérdés volt, az egyetlen árképző adat a munkásosztály elégedettsége vagy a hangulatjelentésekben rögzített elégedetlenség volt. Hofinak egyik – Marosántól átvett – híres mondását idézi: „Elvtársak, nem a zsömle lett kisebb, hanem a pofátok lett nagyobb!”

Olvasson tovább: