hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Itt már senki nem akar dolgozni?
Kereslet és kínálat viszonya a hazai munkaerőpiacon

2015. 07. 02.
Nem csak a balatoni vendéglátósok vannak nehéz helyzetben, ha munkaerőt kell találniuk. Más országrészekben és szakterületeken sem könnyű olyan vállalkozóval, munkaadóval beszélgetni, aki ne panaszkodna arra, hogy „itt már senki nem akar dolgozni” – pedig hivatalosan csaknem négyszázezer az „álláskeresők” száma. Ugyanakkor más beszámolók és kutatások arról tanúskodnak, hogy a munkáltatók sem tesznek meg minden tőlük telhetőt, és nem becsülik meg eléggé a munkavállalókat – ami alatt nem csak a néha tényleg valószerűtlenül kevés fizetést kell érteni.

Vidéki kisváros, munkaügyi kirendeltség, az előtérben két faliújság, rajtuk állásajánlatok. Legalább harminc lehetőség közül lehet választani a baromfigondozótól a cukrászon keresztül az ügyvédjelöltig. A hirdetmények között hiába keresünk bruttó 130 ezer forintnál magasabb ajánlatot, bár az is igaz, hogy több helyen „megegyezés szerint” fizetnek, vagyis elvileg kialkudható akár ennél nagyobb összeg is. Találomra felhívtunk néhányat a megadott telefonszámok közül, hogy érdeklődjünk arról, mennyire könnyű vagy nehéz ma jó munkaerőt találni. Azt is megkérdeztük a munkaadóktól, hogy szerintük a munkakedv mennyire függ az anyagiaktól, vagyis, ha mondjuk kétszer ekkora fizetést tudnának adni, hamarabb találná­nak-e embert. 

„Múltkor jelentkezett nálunk egy fiatalasszony, mert kiközvetítették. Két hónapra írta alá a szerződést, de egy hónap után bejelentette, hogy holnap már nem jön, mert ennyi munkaviszony után vissza tud menni álláskeresőnek” – panaszolta az egyik vállalkozó, aki szalagmunkára keres embert. Többet is fel tudna venni, de rossz tapasztalatai vannak: a jelentkezők több pénzt szeretnének és/vagy nem bírják a monoton munkát. Igaz, hogy először többnyire minimálbért fizet (ami most nettó 69 ezer forint), de azt mondja, ha valakin látja, hogy megbízható munkaerő, az 110-120 ezer forintot is hazavihet. „Sokan szeretnék a bruttó bérüket zsebre rakni, és szinte senki nem foglalkozik azzal, hogy a vállalkozónak majdnem ugyanennyit ki kell fizetni, mint amit a dolgozó hazavisz” – tette hozzá a cégvezető, akinek az a benyomása, hogy legtöbbször a dolgozni akarás nem a fizetés nagyságával áll összefüggésben: van, aki ugyanazért a fizetésért simán teljesíti a normát, van, aki a felét sem éri el.

A hirdetőfalon egy gazda mezőgazdasági segédmunkást keres, a várható bér meglepően kevésnek tűnik, mindössze 57 500 forint. Kérdésünkre azonban elmondta: ez négyórás bér, ám nyolc órában is meg tudnak egyezni a jelentkezőkkel, sőt, adnak szállást és napi egy meleg ételt is, az alkuba pedig a reggeli is beleférhet. Teljes munkaidőben koszt és kvártély mellé körülbelül 80 ezer forintot kézhez kaphat a munkavállaló, és ha családja van, az is vele lakhat, sőt, ők is kapnak ebédet. A munka nem túl nehéz, a marhákat és a disznókat kellene ellátni, viszont mindennap – a szabadság megbeszélés kérdése. A gazda azt mondta: voltak már érdeklődők, mégsem tudtak senkivel megegyezni, többnyire a pénzt kevesellték a jelentkezők. „A párommal így ketten vagyunk kénytelenek vinni a gazdaságot, a 24-ből 20 órát dolgozva” – jegyezte meg.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!