Kereső toggle

Megalázó és abszurd okirathamisítási ügy

Tankönyvi eset

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Közokirat-hamisítás miatt jogerősen elítéltek egy férfit, mert úgy szállt ki az autójából, hogy egy percre a szélvédő mögött hagyta a gyermeke nevére szóló mozgássérült kártyát, a gyermek viszont nem volt az autóban. A férfi végig tagadta, hogy parkolni akart volna, a nyomozás után azonban vádat emeltek ellene. A rendőrségi bánásmód, a meztelenre vetkőztetés, illetve a testüregvizsgálat miatti panaszát viszont elutasították, ugyanis minden a törvényeknek megfelelően történt. Az ATV Tetthely című műsorában bemutatott eset jogi háttere is eléggé abszurd.

2014. augusztus 25-én délelőtt Zsolt a belvárosi lakásuk felé tartott a családi Suzukival. Reggel szervizben volt az autóval, majd a tervek szerint felvette volna feleségét, hogy együtt menjenek munkába. Amikor 10 óra 13 perckor szabályosan megállt a házuk előtt, eszébe jutott, hogy terhes felesége két csomaggal jön. Segítő szándékkal kiszállt az autóból, átsietett az úttesten, elvette a liftből éppen kiszálló Zsuzsától a csomagokat, és mindketten visszamentek az autóhoz. A felesége beszállt, a férfi még az autó mellett állt, amikor megjelent három rendőr. Igazoltatták a férfit. A házaspárnak van egy tizenöt éves sérült gyermeke is, aki jogosult a mozgássérült parkolókártya használatára. A gyermek nem volt az autóban, már kora reggel elvitték az iskolába. A parkolásra jogosító kártyát az apa a szélvédő mögött felejtette arra az egy perce, amikor kiszállt és a felesége elé sietett. Ezt a jelenetet azonban nem láthatták a rendőrök. Ők a kártya miatt igazoltatták a férfit, aki maga mondta el, hogy rövid időre elhagyta az autót.

A gyanú

Tulajdonképpen ebből lett a baj, mivel a rendőrök úgy ítélték meg, hogy visszaélt a parkolókártyával, már csak azért is, mert nem vett parkolójegyet. Azt mondták, menjenek be a kerületi kapitányságra, hogy a térfigyelő kamera felvételével tisztázzák, mi történt pontosan. A férfi beleegyezett, a rendőrök bevitték. Felesége a saját autójukkal követte, de mire a kapitányságra ért, megváltozott a hangulat: közölték vele, hogy nem lesz semmiféle megbeszélés, a férjét kihallgatják. Azt is közölték, hogy a férfi közokirat-hamisítást követett el, amiért akár három év börtönt is kaphat. Az asszonyt sokkolták az információk, hiszen végigfutott az agyán, mihez kezd majd egyedül egy újszülöttel és két kamasz gyerekkel, akik közül az egyik halmozottan hátrányos helyzetű. A rendőröket nem nagyon hatotta meg a szituáció, még széket sem adtak az öt hónapos terhes nőnek.   

A férfit eközben – jegyzőkönyvbe mondott vallomása szerint – a vizsgáló helyiségben meztelenre vetkőztették, ruházatát, haját és testüregeit átvizsgálták. Cipőjéből kivetették a cipőfűzőket. Később kihallgatták, felvették a jegyzőkönyvet, majd délután négy óra körül elengedték. Összességében közel hat órát töltött a kapitányságon, az idő jelentős részét egy cellában.    

A kihallgatás

A férfi határozottan tagadta a terhére rótt cselekményt, a felhasználással elkövetett közokirat-hamisítást és azzal érvelt, hogy nem parkolt, csupán megállt az autóval. A szerinte megalázó bánásmód miatt pedig panaszt tett, és panasszal élt a meggyanúsítás miatt is. A bánásmód miatti panasz több pontból áll, ennek részteteire még visszatérünk.

A gyanúsítás elleni panaszt a rendőrség elutasította, és vádemelési javaslattal fordult az ügyészséghez. Az ügyészség megalapozottnak találta a gyanút, ám úgy döntött, két évre elhalasztja a vádemelést. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a férfi két évig nem követ el semmilyen törvénybe ütköző cselekedetet, közokirat-hamisítási ügye jogkövetkezmény nélkül lezárul. Csakhogy Zsolt fellebbezett a döntés ellen, mert egyrészt meg volt győződve az ártatlanságáról (mindeddig nem került összeütközésbe a törvénnyel), másrészt nem akart két évig bizonytalanságban élni azzal a tudattal, hogy bármilyen vétség esetén előveszik ezt az ügyet is. Mivel fellebbezett, az ügyészség „ejtette” a halasztást, és vádat emelt.

A tárgyalás

A bírósági tárgyalásra június 5-én került sor. Az ügyész azzal kezdte beszédét, hogy megérti a vádlott családi helyzetéből fakadó nehézségeket, ám a törvény mindenkire vonatkozik. Ráadásul, emlékeztetett rá, amikor ismert emberek, például színésznők éltek vissza más nevére szóló mozgássérült parkolókártyával, a társadalmi elvárás a példás büntetés kiszabása volt. Az ügyész a férfi bűnösségének megállapítását kérte, ugyanakkor a lehető legenyhébb ítéletet, megrovást indítványozott.

Zsolt a bíróságon is elmondta a tavaly augusztusban történteket, és azt is, hogy nem akart parkolni és ezért nem is élhetett vissza a fia nevére kiállított kártyával. Ugyanakkor azzal is érvelt, hogy ha parkolásnak minősül az egyperces megállás, az autósokat öt perc türelmi idő illeti meg, ami alatt parkolócédulát vehetnek. A férfi azt is elmondta, hogy felesége kilenc héttel hamarabb szült a vártnál, és mindketten úgy gondolják, ez egyértelműen összefügg a rendőrségi eljárás okozta stresszel. A kisbaba ma már jól van, ám a koraszülés miatt több hétig életveszélyben volt. 

A kirendelt védő azt kérdezte, hol érhető tetten a közokirat-hamisítás célja, vagyis hogy milyen előnyre akart volna szert tenni a férfi a parkolókártya kint hagyásával.

Az ítélet

A tanúként beidézett rendőr végül nem jelent meg a bíróságon, ám ennek okairól nem esett szó a tárgyaláson. A bíró rövid szünet után kihirdette az ítéletet: a férfi bűnös közokirat-hamisítás bűntettében, amiért a bíróság megrovásban részesíti. A szóbeli indoklásban a bíró kifejtette – és ezzel választ is adott a kirendelt védő kérdésére –, hogy a közokirat-hamisítás már azzal megvalósult, hogy a vádlott jogosulatlanul használta a szabályos parkolókártyát. A bíró szerint nem kellett vizsgálni az elkövető célját, így teljesen mindegy, hogy az autót – amint a térfigyelő kamerák felvételén is látszik – valóban egy percre hagyta el a férfi.  

A Büntető Törvénykönyvben az áll, hogy az is „közokirat-hamisítást követ el, aki más nevére szóló valódi közokiratot felhasznál. A felhasználás aktív magatartást – felmutatást, iratokhoz csatolást stb. – jelent. A közokirat-hamisítás csak szándékosan valósítható meg”. A vádlott – védője tanácsára – tudomásul vette az ítéletet, és mivel az ügyész sem fellebbezett, az ítélet jogerőre emelkedett. (A Btk.-t olvasva joggal merül fel a kérdés: ezek szerint tehát nem zárható ki, hogy akkor is közokirat-hamisítást követett volna el a férfi, ha ingyenes parkolóhelyen áll meg, de a szélvédő mögött felejti a mozgássérült kártyát? Jogászokkal beszélgetve úgy tűnik, a válasz: igen.)

„A bíróság a lehető legenyhébb ítéletet hozta”, mondta a Heteknek Komáromi Andrea, a férfi kirendelt védője. A szakember szerint megalapozott, hogy a bíróság annak ellenére megállapította a közokirat-hamisítást, hogy védence nem akart visszaélni a kártyával.  Arra a kérdésünkre, akkor miért érvelt mégis a felmentő ítélet mellett azzal, hogy a férfi nem akart visszaélni a kártyával, Komáromi Andrea elmondta: védence érdekében köteles valamennyi mentő és enyhítő körülményt a bíróság elé tárni, hogy csökkentse a kiszabható büntetés mértékét. Amit a bíróság jelen esetben maradéktalanul figyelembe is vett, hiszen hasonló ügyekben több százezres büntetéseket szoktak kiszabni.

A panasz

Az ítélet tehát messzemenően méltányos. Szemben – legalábbis látszólag – a rendőrségen történtekkel, ami miatt Zsolt még tavaly augusztusban panasszal élt a Független Rendészeti Panasztestületnél. A férfi – többek között – panaszt tett a „megfélemlítő és fenyegető” eljárás, a meztelenre vetkőztetés, a testüreg-átvizsgálás, a rabosítás és a rendőrségi procedúra hossza miatt is, továbbá sérelmezte, hogy „húszas-harmincas éveiben járó” rendőrök úgy bántak vele, „mint egy bűnözővel”.

A Panasztestület idén februári állásfoglalásában megállapította, hogy a férfi ügyében „alapjogot súlyosan sértő intézkedésre került sor”. A részletes indoklásban azonban már nem esik szó vetkőztetésről, testüregvizsgálatról. A birtokunkba került jegyzőkönyv szerint a testület összesen két pontban látta aggályosnak a történteket: a férfi személyi szabadságának korlátozása – közel hat óra – „indokolatlanul hosszú volt”, és indokolatlan volt a mobiltelefon használatának korlátozása is. Ezek szerint viszont az eljárás további részleteivel nincs probléma, így például nem sérült a panaszos „tisztességes eljáráshoz való joga sem”.

Sőt, valójában a fenti két pontban sem történt visszaélés: erre a megállapításra jutott a Panasztestület állásfoglalását elbíráló Országos Rendőr-főkapitányság, amely teljes egészében elutasította a panaszt. A tizennégy oldalas indoklásban pontról pontra levezetik, hogy mely törvények mely pontjai alapján kellett mindennek úgy történnie a rendőrségen, ahogyan történt.

Zsolt felesége még a bírósági tárgyalás szünetében megkérdezte az ügyészt: hogyan kell szabályosan eljárnia, ha este a mozgássérült parkolóban hagyja az autót a szélvédő mögé tett mozgássérült parkolókártyával, ám reggel a gyerek nélkül akar munkába menni. Hiszen ha éppen akkor jár arra egy rendőr, amikor beül az autóba, ugyanaz a helyzet áll elő, mint férje esetében: visszaél a kártyával. Az ügyész azt mondta, ilyen esetben a rendőr elfogadja a magyarázatot, hogy a gyerek a lakásban van. Ha esetleg mégsem fogadja el, akár házkutatást is tarthat.

Olvasson tovább: