Kereső toggle

Demján: a nyugati demokráciák kudarca a mostani menekülthullám

A VOSZ-elnök a határzárról és a vasárnapi zárvatartásról

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A múlt héten partnerségi szerződést írt alá Budapesten a magyar Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és a Román Munkaadók Nemzeti Szövetsége (UNPR). Az ATV Híradója ebből az alkalomból készített interjút Demján Sándorral, a VOSZ elnökével.

Együttműködést írtak alá a román munkaadók szövetségével. Mennyiben segítheti ez a két ország gazdaságát, vállalkozásait?

– A határmenti együttműködés intenzív, a nagy magyar cégek jelen vannak Romániában, és onnan is Magyarországra hívjuk a tőkét. Magyarország és Románia is viszonylag kis piaccal rendelkezik, ám mindkét ország imponáló GDP-növekedést produkál, tehát mind Románia, mind Magyarország előtt ott a lehetőség, hogy 20 év alatt ledolgozza a Nyugat-Európával szembeni hátrányát.

Fontos tudni, hogy a politikusoktól mindig csodát várnak a választók. Azt várják, hogy négy év alatt majd utolérjük Ausztriát, vagy Németországot, de az ilyen csodaképet hirdető politikusok sosem mondanak igazat. Kell 20 év nagyon kemény munka, ennek egyik eleme az, hogy együtt kell működni a régió vállalkozásainak. Ez segítheti hozzá az egyes országok üzleti szereplőit piacaik bővítéséhez, de az egyes országokat ahhoz is, hogy otthon tartsák munkavállalóikat. Ha a gazdaság sikeres, akkor sikeres a politika, akkor elégedettek az emberek, akkor tűnik el a szegénység.

Hogyan értékelik az elmúlt három hónapot a kiskereskedelem szempontjából, mit hozott a vasárnapi zárva tartás?

– A mi álláspontunk változatlan és a helyzet az minket igazol. Jó lenne, ha az olyan politikai blöfföknek, mint hogy a vasárnapi zárva tartás még növelte is az üzletek forgalmát, vagy jótékonyan hat a GDP-re, nem ülne föl az ország.

Nem így van?

– Ez abszurdum. Ezzel a magyar unortodox matematikát találnánk fel. Ha Franciaországban vagy akár Ausztriában azt mondták matematikai alapon, hogy a vasárnapi nyitva tartás GDP-növelő hatású és költségvetési bevételtöbbletet hoz, akkor ne higgyük már el, hogy Magyarországon ennek az ellenkezője történik, akármit találnak is ki a politikai kudarc leplezésére. Ez egy abszurdum.

Mi kitartunk a véleményünk mellett, hogy nyissák ki az üzleteket. Emlékezzünk, amikor Horvátországban nem voltak vasárnap nyitva a boltok, akkor Barcs, ez a kisváros egy száz-ezer fős magyar város kereskedelmi forgalmát produkálta a határ túloldalán.

Eddig mekkora kárt okozott a vasárnapi zárva tartás a gazdaságnak?

– Vannak dokumentálható és vannak nem dokumentálható károk, év végére tudunk majd számokat mondani. Az is probléma, hogy a zárva tartás miatt kieső adóbevételt az állam kénytelen lesz más adóbevételekből pótolni, bár a hatalom nem fogja elárulni, hogy egy-egy új adónemet a zárva tartás miatt kieső bevételek pótlására kell bevezetni.

Mi a véleménye a kormány határzárral kapcsolatos döntéséről?

– Azt senki nem mondhatja, hogy az Egyesült Államok nem demokratikus ország, ők ma a demokrácia letéteményesei a világon. Azonban nekik is van kerítésük. Az nem lehet, hogy a menekültek teljesen szabadon, korlátok nélkül özönöljenek be Magyarországra, mert azt nem bírná el a társadalom. A világon ezt a problémát több helyen határzárral, kerítéssel oldják meg, ez egy lehetséges változat, bár alagutakat lehet építeni ezek alá.

A menekültáradat részben az európai törekvések csődje is, nem?

– Polgári demokráciát teremteni ott, ahol az emberek kilencven százaléka nincstelen, nem lehet. Az arab tavasz a nyugati demokráciák hatalmas kudarca. Olyan helyen kísérleteztek demokráciával, ahol ez megvalósíthatatlan. Európában a felvilágosult abszolutizmus időszaka nélkül nem tudott volna kialakulni a polgárság. Az észak-afrikai és közel-keleti országokban elsietett lépés volt az erőltetett ütemű átalakulás támogatása. Ennek köszönhető a menekülthullámot elindító válsággócok keletkezése.

Mi a megoldás?

– A demokráciához úgy kell hozzásegíteni az országokat, hogy előtte gazdasági programokkal, pénzügyi segítséggel, modellekkel meg kell teremteni, hogy ne legyen a népesség kilencven százaléka nincstelen, mert ellenkező esetben minden adott ahhoz, hogy a forradalmak győztesei az Iszlám Államhoz és az al-Kaidához hasonló szervezetek legyenek. A politikai menekülteket – akik tényleg azok – Európának be kell fogadnia, ahogy az Egyesült Államoknak vagy más országoknak is. Aki viszont a jobb élet reményében érkezik, azt nem bírja el Európa.

Olvasson tovább: