Kereső toggle

Belháború a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban

Szégyen és hallgatás

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Egyeduralom, összeférhetetlenség, szakmaiatlanság: nagyjából így jellemzik a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban uralkodó állapotokat az intézmény általunk megszólaltatott munkatársai. A bajok tavaly nyáron kezdődtek, amikor lejárt az emlékközpont vezetőinek mandátuma. Igazgató azóta sincs, pedig a fenntartó is tud az áldatlan helyzetről.

A magyar közbeszéd meglehetősen mocskos, ám az mégis kirívó, ha a Holokauszt Emlékközpontban fennhangon zsidózik egy vezető munkatárs. Márpedig a Hetek forrásai szerint ez is megtörtént – többször is –, amióta tavaly nyáron lejárt a Holokauszt Emlékközpont igazgatójának és kuratóriumának megbízatása.
A Páva utcai intézményt a kormány által 2002-ben életre hívott Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány (HDKE) működteti. A HDKE az 1990-ben társadalmi kezdeményezésre alakult Magyar Auschwitz Alapítvány jogutódja, annak több mint tízéves szakmai munkáját továbbvivő és kiteljesítő szervezet. A Páva utcai holokausztközpont Európában az első olyan állami alapítású intézmény, melynek a holokauszt történetének feltárása, bemutatása és oktatása a célja. A közpénzből, jegybevételekből és magánadományokból fenntartott intézmény 2004 óta működik.
A 2011-ben választott vezetőség, Haraszti György kuratóriumi elnök és Szita Szabolcs igazgató mandátuma tavaly májusban járt le. Haraszti Györgyöt újraválasztották, a kurató-riumot csak fél év múlva, igazgató viszont tizenhárom hónapja nincs.
A Hetek forrásai szerint ebből fakadnak a bajok. Informátoraink – állásukat féltve – csak nevük mellőzésével vállalták a beszélgetést, ám az egymástól független nyilatkozataikból meglehetősen egységes kép bontakozott ki.
Ami tény: Haraszti György 2014 nyarán maga mellé vett két új munkatársat, Kassai Ildikót és Csertő Gyulát, akiket forrásaink egyöntetűen „minden szakmai alapot nélkülöző” személyekként írtak le. „Tizenhárom hónapja árnyékvezetés működteti az intézményt” – állította az új „stábról” egyik forrásunk, és többen is megerősítették, hogy tavaly óta „egyeduralom, összeférhetetlenség és szakmaiatlanság” jellemzi a központot.
A mintegy húsz munkatársat foglalkoztató intézményből az elmúlt egy évben legalább hat ember – informatikus, kommunikációs szakember, történész, oktatási programvezetők és pénzügyi vezető – távozott, többségük nem önként. Kedden vált meg a központ egy gyűjteményvezetőtől.
Május elején egy álnevet használó bennfentes – minden bizonnyal az intézmény egyik munkatársa – négyoldalas levélben foglalta össze a legégetőbb kérdéseket.
A levelet megkapta a HDKE felügyelőbizottsága, az előző és a jelenlegi kuratórium tagjai, illetve a fenntartó, a Miniszterelnökség. A Hetek birtokába került szöveg szerint jelenleg az sem világos, van-e kuratórium vagy sem. „Ha nincs, milyen testület elnöke Haraszti?”– kérdezi a levél szerzője. Az elnök mindenesetre magához vonta az ügyvezető igazgató feladatait, és egymaga döntött számos munkaügyi és gazdasági kérdésben.

Szégyenlista és bojkott

A levél felrója továbbá, hogy 2014-ben a HDKE elveszítette közhasznúsági jogállását, a holokausztközpontban két hónapig nem volt fizetés, az intézmény május és szeptember között felkerült a NAV nem fizető adózókat felsoroló szégyenlistájára. Az is rendkívül kínos, ahogyan a központ Braham Tékáját büfévé alakították át. Ennek egyébként egy még kínosabb eset az előzménye. Randolph L. Braham, a világhírű történész tavaly januárban visszavonta a névhasználat jogát a központtól, mert mélyen felháborította a magyar kormányzat holokauszttal kapcsolatos kommunikációja, „a történelemhamisító kampány. Ennek célja a Horthy-korszak tisztára mosása”, a német megszállási emlékmű, valamint az, hogy a Holokauszt Emlékközpont vezetői mindez ellen nem emeltek szót.  
Braham súlyos kritikájával egybecseng az intézmény munkatársainak lapunkkal megosztott véleménye is, amely szerint Haraszti György az által is méltatlanná vált a vezetésre, hogy tavaly – Szita Szabolcs igazgató, valamint a kuratórium jóváhagyása nélkül – együttműködési megállapodást kötött azzal a Veritas Történetkutató Intézettel, melynek főigazgatója, Szakály Sándor előzőleg „idegenrendészeti eljárásnak” minősítette az 1941-es, Kamenyec-Podolszkijba történt, tömegmészárlással végződött deportálást. (Haraszti egyébként tagja a Veritas Intézet tanácsadó testületének.)
Januárban már a Haraszti szűk stábjába sorolt Csertő Gyula is fenntartásait fogalmazta meg, igaz, ő nem történe-lemértelmezési kérdések, hanem a büfé kialakításával kapcsolatban. Az elnöknek címzett levelében azt írta, három pályázó közül kellett volna nyertest hirdetni, ám csak egy pályázó volt, azt viszont „ismerősi szálak kötik” a Haraszti-stáb másik tagjához, Kassai Ildikóhoz. Ráadásul aggályos a büfé kialakítására kialkudott teljes összeg átutalása – a munka megkezdése előtt.  

Furcsa megbízások

Áprilisban a Nol.hu több forrásból olyan megbízási és vállalkozói szerződéseket kapott, amelyek az elmúlt években születtek a Páva utcában, és amelyek között akadt, ahol a megbízó képviselője és a megbízott ugyanaz a személy: Haraszti György vagy Botos János volt igazgatóhelyettes. Máskor – írta a lap – cserélődtek a szerepek: 2013 nyarán Haraszti adott megbízást Botosnak, de még aznap született egy másik szerződés, mikor is Botos bízta meg Harasztit. A szerződésekben százezres és milliós tételek szerepelnek.
A Heteknek összesen négy egykori illetve jelenlegi munkatárs erősítette meg a fenti információkat és az idézett levél állításait. Forrásaink mindezen túl megalázó hangnemről, megfélemlítésről és érthetetlen tisztogatásról is beszéltek.
Természetesen megkerestük Haraszti Györgyöt is. A kuratóriumi elnök munkatársa válaszlevelében ezt írta: „Haraszti tanár úr köszöni az érdeklődését és a kérdéseket. Az előre egyeztetett kötelezettségei miatt a mai nap folyamán nem tud válaszolni, ezért egy kis türelmét kéri.”

„Névtelen pletykák”

Kassai Ildikó csak annyit mondott kérdésünkre, hogy névtelen pletykákra nem kíván válaszolni, mint ahogyan „nyilván ön sem tudna mit kezdeni azzal, ha azt terjeszteném, hogy négy gyerekem született öntől”.
Úgy tudjuk, az intézményt fenntartó Miniszterelnökséget többször és részletesen tájékoztatták az eseményekről, ám eddig több forrásunk is csak azt az ígéretet kapta, hogy legyen türelemmel, egy-két héten belül megoldják a problémát.
Locsmándi Béla, a kuratórium felügyelőbizottságának elnöke áprilisban azt mondta a Nol.hu-nak, hogy megérkezett a Miniszterelnökség felkérése, és lefolytatják a vizsgálatot. A kormány módosította az intézmény alapító okiratát: a kuratórium jogkörét lényegesen csökkentette, az igazgató kinevezésének jogát magához vonta. Forrásaink szerint a Páva utcai központ botrányos ügyei azért is különösen károsak, mert az intézmény egyik kiemelt partnerének, a Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetségnek az idei elnöke éppen Magyarország.

Olvasson tovább: