Kereső toggle

Tarsoly, a „gazember”

Letagadják az üzletembert egykori szövetségesei

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A jelek szerint nagyon kellemetlen lett az előzetesbe került Quaestor-vezér egykori barátsága a Fidesz-vezérkar tagjai számára. Giró-Szász András egyenesen gazembernek titulálta Tarsoly Csabát az ATV-ben, Szijjártó Péter „csalódásról” beszélt hétfői sajtótájékoztatóján. De a Quaestor-ügy a jelek szerint nehezen ereszti a Fidesz politikusait.

Giró-Szász András szerint a Quaestort az döntötte be, hogy „gazemberek, szélhámosok vezették”, nem pedig a külügyi tárca alá tartozó kereskedőház furcsa körülmények között lezajlott pénzkivétele. Az államtitkár az ATV Szabad szemmel című műsorában arról beszélt, hogy szerinte a kormány felelősen járt el, a felelősség pedig kizárólag a Quaestor és a többi bedőlt cég vezetőit terheli. „Az összes gazembert le kell csukni” – mondta az államtitkár, megerősítve, hogy a kormányzatnak a brókerügyekben semmilyen felelőssége nincsen.

Egy találkozó

1. Járt-e Tarsoly segítséget kérni fideszes vezetőknél vagy kormányzati szereplőknél?
2. A tőle kapott információk alapján voltak-e olyanok, akik „fülest” kaptak arról, hogy ki kell venniük a pénzüket a cégcsoport vállalataiból?
A Hetek legutóbbi számában a magyar történelem legnagyobbnak tűnő pénzügyi botrányáról szóló cikkünkben ezt a két, akkor nyitott kérdést tettük föl (Bűzös biznisz. Hetek, 2015. március 27.). Az eltelt egy hétben az egyik kérdésre választ kaptunk, a másik ügyben azonban a helyzet, ha lehet, még zavarosabb.
A találkozó ténye és időpontja azért lehetett kényes kérdés, mert az Index március 26-ai cikke óta tényként kezelhető, hogy a Külügyminisztérium alá tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH) március 9-én délelőtt kérte vissza a Quaestornál tartott állampapírjait, és délután már hozzá is jutott készpénzben azok ellenértékéhez. Az Index szerint a cég a Quaestor bedőlésének napján kapta vissza 3,8 milliárdját olyan ügyfeleket megelőzve, akik már két napja vártak a saját pénzükre, hiába. Ha tehát volt a Fidesz-vezérkar és/vagy a kormány részéről kapcsolatfelvétel Tarsollyal, és az március 9-ét megelőzően történt, akkor az erősítheti a gyanút, amely szerint a Fidesz egyes vezetői bennfentes információkkal rendelkeztek a cég helyzetéről.

Ebben a jelek szerint igazat mondott a kormány

A Hetek úgy tudja, hogy az elképesztően zavaros és az egyes események időpontjait tekintve gyanút keltő kormányzati kommunikáció ebben a tekintetben a valóságot tükrözi, és bár a héten világosan kiderült, hogy Tarsoly és az NGM egyik államtitkára között volt kapcsolatfelvétel, arra valóban a Quaestor március 9-ei összeomlását követően került sor.
Arról már a múlt héten az ATV Egyenes beszéd című műsorában beszélt az ügyet a Figyelőben feldolgozó és újságíróként közel 20 éve a brókercégek működésével foglalkozó Brückner Gergely, a Figyelő munkatársa, hogy a miniszterelnöktől és a jegybanktól is segítséget kérő Tarsoly Csabával államtitkári szinten lépett kapcsolatba a kormány. Szerdán aztán a Nemzetgazdasági Minisztérium közölte a Vs.hu-val, hogy Orbán Gábor államtitkár fogadta Tarsoly Csabát. Az ügyre rálátó forrásunk szerint azonban a találkozó valóban az összeomlás március 9-ei nyilvánosságra kerülését követően jött létre, így Orbán Gábor nyilvánvalóan nem szerezhetett ekkor bennfentes információkat a cégcsoport helyzetéről.

Ettől még semmi sincs rendben

Csakhogy ettől még mindig nincs magyarázat az Index múlt heti állítására, amely szerint egy „fideszes frakciótag” egy március 4-ei háttérbeszélgetésen arról beszélt a portál munkatársának, hogy a Buda-Cash-ügy csak a brókerbotrányok kezdete. Az illető az Index szerint három céget nevezett meg mint a közeljövőben dőlő dominókat, köztük a gyakorlatilag órákon belül bedőlt Hungária Értékpapírt és a 9-én „öncsődöt jelentő” Quaestort. Márpedig - mint arra a múlt héten felhívtuk a figyelmet - ha 4-én fideszes politikus tudhatott arról, mi vár a Quaestor ügyfeleire, öt teljes napja lehetett (elméletben), hogy bárkit figyelmeztessen a veszélyre, vagy maga menekítse ki pénzét a csoportból.
Ennél is kényesebb kérdés, hogy mikor és milyen információk alapján adott utasítást Orbán Viktor kormánya tagjainak arra, hogy térképezzék fel és vonják ki a tárcáik alá tartozó cégek és szervezetek brókercégeknél elhelyezett pénzét. Orbán Viktor soproni nyilatkozata azonban, amellyel voltaképpen magára húzta a külügyi tárca alá tartozó MNKH gyanús körülmények között történt pénzkivételéről szóló döntés felelősségét, a konkrét ügyön túlmutató zűrzavarra utal a kormány működésében.

Orbán és a félelem

Miért volt a Szijjártó Péter vezette tárca védelme olyan fontos Orbán Viktornak, hogy magára vállalja a pénzkivételre vonatkozó utasítás felelősségét? Miért beszél össze-vissza Orbán és gyakorlatilag a teljes kormány arról, hogy
– mikor
– milyen információk alapján
– és pontosan milyen utasítást adott a miniszterelnök?

„Láthatóan félnek” – értékelte a történteket a Heteknek egy, az elmúlt hónapok jobboldali belháborújának részleteit közelről ismerő jobboldali háttérember, aki szerint a Fidesz-vezérkar „aligha a magyar közvéleménytől” tart Quaestor-ügyben.
„Ami történik, méreteit tekintve páratlan, de jellegében korántsem egyedülálló” – mondta egy, az elmúlt évtizedek pártfinanszírozási rendszerét jól ismerő forrásunk, aki szerint a több tízezer ember megtakarítását maga alá temető Quaestor-piramis méretéhez kellett a kétharmados Fidesz-hátszél, „de Tarsoly Csabák a kilencvenes évek eleje óta újra meg újra felbukkantak az összes párt körül”.  
„Tarsoly szerepét hiba lenne Princz Gáboréhoz hasonlítani” – tette hozzá informátorunk, aki szerint az egykori Postabank-vezér Tarsollyal ellentétben „létező pénzügyi befolyását akarta politikai és tágabb értelemben közéleti befolyássá konvertálni”, nem pedig „pártlogó mögé bújva, magát az NBI-be bevásárolva hazavinni megtévesztett emberek pénzét”.
„Ég a ház, itt a keleti nyitástól a kormány személyzeti politikájáig minden területen egyszerre robbantak a bombák” – értékeli a folyamatot a Hetek forrása, aki szerint Orbán meghökkentő soproni nyilatkozata azt jelzi, hogy Szijjártó védelmében „a miniszterelnök a maradék hitelét használja fel, mert muszáj”.

Összeomlás

Lapzártánkor világosnak tűnik, hogy a külügy nem tud mit kezdeni a Quaestor-kapcsolattal. Annak fényében, hogy a hét első felében gyakorlatilag naponta derült fény újabb és újabb titokra a Tarsoly–Szijjártó kapcsolatról, ez nem is csoda.
Szijjártó a hét elején megalázó magyarázkodásra kényszerült a Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján, ahol kénytelen volt elismerni, hogy ő adott diplomata-útlevelet Tarsoly Csabának, amit akkor vont csak vissza, amikor Tarsoly már őrizetben volt. Szijjártó Péter itt azt is mondta: „megdöbbentette és csalódást keltett benne” a Quaestor bejelentése, mert megbízhatónak tartotta a brókercéget, ugyanúgy, ahogy az a több tízezer ember, aki ott tartotta a megtakarítását.
Csütörtökön a HVG kiderítette: a tárcának az eddig ismert 3,8 milliárd forinton kívül 72 milliárd forint névértékű részvényt is sikerült visszaszereznie a Quaestortól (a tárca erre vonatkozó magyarázatát szintén az Örvényben című írásunkban olvashatják).

Az MNKH feljelentést tett, a külügy méltatlankodik

A külügy az elmúlt napok zűrzavara után sem tudott választ adni arra a kérdésre, hogy állampapírok helyett miért készpénzt kapott vissza a Quaestortól, de március utolsó napjára a tárca alá tartozó MNKH eljutott odáig, hogy – Tarsoly megtévesztett áldozatának láttatva magát – feljelentést tegyen az ügyben.
„Azzal, hogy a Quaestor állampapírokat adott el, hűtlen kezelést követett el” – tájékoztatta a külügyminisztérium az MTI-t. „A KKM és az MNKH teljesen törvényesen cselekedett, mindent megtett, és meg is tesz azért, hogy a közvagyonból egy forint se vesszen el” – írták.
Arra is felhívták a figyelmet, hogy Tarsoly Csaba Quaestor-vezető előzetes letartóztatásban van, függetlenül attól, hogy „kivel találkozott már életében, vagy kivel készített közös fotót”.
Amikor Szijjártó Péter értesült arról, hogy Tarsoly Csabával szemben milyen kényszerintézkedések történtek, visszavonta a Quaestor-vezető diplomata-útlevelét – tették hozzá.
 

Olvasson tovább: