Kereső toggle

Idegek harca az egészségügyben

Késik a kórházak konszolidációja

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Szakemberek szerint 90 milliárd forint fölött van a kórházak adósságállománya, ami főleg a beszállítókat hozta tarthatatlan helyzetbe. Zombor Gábor államtitkár tervei szerint áprilistól megkezdődött volna a súlyosan eladósodott kórházak konszolidációja, de erre vonatkozó elképzeléseit a miniszterelnökség alkalmatlannak tartotta arra, hogy a kormány elé kerüljenek. Az adósság újratermelődését a Zombor-féle koncepcióval is nehéz lenne elkerülni, ha a kormány nem teszi vissza a közegészségügybe azt a többszáz milliárd forintot, amit az elmúlt években kivont belőle.

Februárban még 60 milliárd forintos gyorssegélyt ígért a kórházak adósságának részleges rendezésére Zombor Gábor, az EMMI államtitkára. Ígérete szerint az intézmények április elsejével jutottak volna hozzá a pénzhez, de ebből végül nem lett semmi. Március végén a kórházi beszállítóknál betelt a pohár. Az Index március utolsó napján számolt be róla, hogy a beszállítók megelégelték a feléjük fennálló tartozást, és válságtanácskozást hívtak össze.

Elegük lett

Az orvosi eszközöket, műszereket szállító cégek, az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete (ETOSZ) és az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) közleményükben azt írták: arra kérik a kormányt, hogy mihamarabb teljesítse korábbi vállalásait, és ígéreteihez híven 2015 áprilisában minden jogszerűen fennálló kötelezettségét teljesítse. Szerintük is ki kell lépni az adósságcsapdából, ezért szükség volna az egészségügyből  az utóbbi években kivont források visszapótlására. Az érdekképviseletek szerint tarthatatlan, hogy a beszállítók finanszírozzák az ágazatot, úgymond ezen cégek „jóindulatán álljon vagy bukjon egy-egy intézmény helyzete”.

Különböző pénzügyi megoldásokat is javasolnak, például olyan átmeneti jogszabály megalkotását, amely megteremti a kórházakkal szembeni, határidőn túli kintlévőségek köztartozásokba történő beszámítását. A Magyar Orvostechnikai Beszállítók Szövetsége (MOBSZ) bizonyos eszközök áfájának csökkentését is javasolja, továbbá szerintük a kórházak adósságrendezése mellett az intézményi tartozások finanszírozására az állam kamatmentes hitelt nyújthatna a vállalkozásoknak, illetve készfizető kezességet vállalhatna a kórházi tartozásokra. „Igen súlyos helyzetben vannak a magyar tulajdonú, jellemzően kis- és közepes méretű orvostechnikai beszállító vállalkozások a kórházak tartozása miatt. Akad olyan forgalmazó cég, amelynek külföldi partnerei már a képviseleti szerződését is felmondták, de a gyártással és fejlesztéssel foglalkozó vállalatok is gondokkal küszködnek” – fogalmazott a MOBSZ.  

Zombor botladozik

Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ elkezdi a tárgyalásokat a kórházi beszállítókkal, hogy egyeztesse a feléjük fennálló kórházi tartozásállományt – jelentette be ezt követően Zombor Gábor államtitkár, hozzátéve: a kórházak áprilistól új működési rendben dolgoznak.  Zombor már korábban is jelezte: a kórházak adósságkonszolidációja mellett az intézményi rendszer átalakítása, valamint az ellátások OEP-finanszírozásának 20 százalékos emelése is azt a célt szolgálja, hogy a kórházak működése lehetőleg már az idei évtől nullszaldóssá váljon. Csakhogy az EMMI államtitkárának a kórházak helyzetének rendezésére vonatkozó elképzeléseit nem tárgyalta múlt héten a kormány. Az Origo úgy tudja, azért, mert a Miniszterelnökség tárgyalásra alkalmatlannak minősítette az anyagot.

Csakhogy esetleges – ma nem túl valószínű – sikere esetén a Zombor-csomag sem garantálná az intézmények helyzetének stabilizálását. Havas Szófia szocialista szakpolitikus szerint a közegészségügy állami finanszírozása idén sem nő, miközben az Orbán-kormány az előző ciklusban 300 milliárd forintot vont ki az egészségügyből, és az államosítás következtében az önkormányzatok évi 100 milliárdos fenntartói támogatása is eltűnt a rendszerből.

„Az egészségügyi államtitkárság korábban is emlegette, hogy a kormány idén 60 milliárd forintot szán a kórházak adósságainak konszolidációjára. Ha ezt az összeget hiánytalanul a kórházakra is fordítanák, akkor sem fedezné azok teljes adósságát, ami a Kórházszövetség nem publikált adatai szerint ritka magas összegre, több mint 90 milliárd forintra rúg. Ez főleg lejárt beszállítói tartozást jelent” – mondta el lapunknak Havas Szófia.

A Szent János Kórház volt igazgatója szerint örvendetes lenne, ha az egészségügyi szolgáltatások OEP-finanszírozásában 20 százalékos emelés történne, de a szolgáltatások alulfinanszírozottságát ez sem oldaná meg. Reálértékét tekintve ugyanis ez nem jelent megfelelő arányú emelést 2006-hoz képest, különösen, hogy azóta nem különösebben nőttek a HBCS-rendszer tarifái (lásd keretes írásunkat), és akkor még a forintárfolyam vagy a korszerű technológiák költségvonzatait nem is említettük.

Havas szerint az is aggasztó, hogy nem látni, miből történne az emelés, miként a beígért béremelések fedezete sem tisztázott, amelyeket ráadásul röghöz kötéssel párosítanak. „Belső forrás-átcsoportosításokkal biztosan nem lehet előteremteni ezeknek a pluszkiadásoknak a forrását, különösen ilyen mértékű eladósodás mellett” – tette hozzá Havas.

Ismerős kísérletek

A kórházak államosítását követően már 2014 előtt elindult a túlburjánzott intézményi struktúra átalakítása, profiltisztítása. A tavaly decemberben nyilvánosságra hozott, 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó Egészséges Magyarország stratégia értelmében a kórházi rendszert megyei szinten centralizálják, azaz kijelölik a teljes szolgáltatási spektrummal bíró megyei kórházakat, továbbá négy fővárosi tömbkórházat – a többi kórház esetleg ezek telephelyévé válik, rehabilitációs profilt kap, vagy megszűnik –, s az ellátást lakosságarányosan finanszíroznák. Az országos intézményeket és az orvostudományi egyetemeket várhatóan külön kategóriaként kezelik. Az átalakítás célja az átláthatóbb finanszírozás, a kapacitások ésszerűbb kihasználása és a kiegyensúlyozottabb területi ellátás kialakítása lenne (bár a kormányzat ezt nem hangsúlyozza túl, a reform bizonyos pontokon erősen emlékeztet az egészségügy egykori szabaddemokrata irányítású, de a 2008-as népszavazás után félbemaradt átalakítására).

A kórházi rendszer átalakításának legnagyobb vesztese az amúgy is nehéz helyzetben lévő és túlterhelt Pest megyei, illetve fővárosi ellátás lehet (Vészhelyzet a fővárosi egészségügyben. Hetek, 2015. február 6.), ugyanakkor egyre valószínűbb, hogy a terv részeként egy teljes profilú fővárosi tömbkórház épülhet fel. A helyszínről még nem döntöttek, az elmúlt napokban Kelenföld és a Lipótmező tűnt a legvalószínűbbnek.

Van-e konszenzus?

„Egy ilyen rendszer átalakítása évekbe, sőt évtizedekbe telik, amihez társadalmi konszenzus szükséges. A mindenkori kormányzatok nem szívesen vállalják az ezzel járó politikai konfliktusokat. Meglátjuk, hogy az ésszerű javaslatokból mi lesz most a gyakorlatban” – véli az új stratégiáról Rácz Jenő, a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház igazgatója, a Kórházszövetség (KSZ) korábbi elnöke. Rácz a Heteknek elmondta: a kórházak adósságállománya az éves költségvetésük 12 százalékát teszi ki. Az intézmények átlagosan féléves késéssel tudnak fizetni a beszállítóknak, tekintve, hogy a kórházi kiadások fontossági sorrendjében a bérek és az ellátáshoz nélkülözhetetlen rezsiköltségek állnak az élen. A 12 százalékos eladósodottság szerinte rendszerprobléma, amit az adósságszanálással és az ágazati intézkedésekkel sem lehet ellensúlyozni. Az adósság állandóan újratermelődik, a KSZ számításai szerint havi átlag 4-4,5 milliárd forinttal.

„Ha konszolidáljuk a tavalyi adósságállományt, és az idén hozzátesszük még az adósság-újratermelődésből adódó 50 milliárdos tételt is, akkor ez a plusz összeg egyensúlyban tudná tartani a rendszert” – mondta Rácz. Utalt arra is: a ráfordítások tekintetében Európában a sereghajtók között vagyunk, akárcsak a népegészségügyi mutatóink terén. Az átlagosnál sokkal több beteg hárul ugyanis az ellátórendszerre, amely az átlagosnál alacsonyabb finanszírozásban részesül, súlyosbítva az orvos- és ápolónőhiánnyal. Évente ezer orvos hagyja el az országot, ami négy megyei kórház komplett gárdájának felel meg.

A Homogén Betegségcsoportok (HBCs)

A fekvőbeteg-ellátás finanszírozásában használt betegosztályozási rendszer. Azokat az aktív kórházi ellátási eseteket sorolja egy finanszírozási csoportba, amelyek nagyságrendileg azonos teljesítményértékkel rendelkeznek, azaz közel azonos a szakmai-technikai ráfordítás igénye, és a csoportba sorolás orvosi szempontból is elfogadható. (Forrás: Egészségtudományi fogalomtár)

Olvasson tovább: