Másfél hónapos előkészület után a múlt héten vette kézhez a kormány az Iszlám Állam elleni nemzetközi fellépésben való részvételünk fokozására irányuló hivatalos amerikai megkeresést. Érdekesség, hogy a kormányfő nem Hende Csaba honvédelmi, hanem Szijjártó Péter külügyminisztert jelölte ki témafelelősnek. A külgazdasági és külügyminiszter közölte a nyilvánossággal a kontingens létszámát (100 kint és 50 itthon) és hogy katonáink Irak biztonságosabb, északi részén, Erbílben látják majd el egy német–olasz vezetésű kiképzőbázis biztosítását.
A projekt sietősnek tűnik, hiszen májusban már repülőre ülnének a kiválasztottak. A hét elején összeült az érintett tárcák, a Terrorelhárítási Központ (TEK), valamint az Információs Hivatal delegáltjaiból alakult munkacsoport, továbbá a külügyminiszter meghívta az országgyűlés valamennyi pártjának vezetőjét (a frakcióval nem rendelkezőkét is), hogy megvitassák: teljesíthető-e az amerikaiak kérése. Elsőként Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke jelezte, hogy pártja támogatná a missziót, amire a Fidesz a következő közleményben hálálkodott: „Az Iszlám Állam elleni küzdelemben a nemzeti konszenzust nem lehet olyan nem létező pártra építeni, mint az Együtt, amelynek nincs parlamenti frakciója, azt sem lehet tudni, hogy kik hallgatnak a pártelnökre, ketten vagy hárman vannak-e, és ha valamelyik képviselőjük a mosdón van, már
nem teremthető meg a kétharmados többség.”
A meghívott hét ellenzéki formációból végül az LMP, a Jobbik és a liberálisok egyeztettek Szijjártóval. Két előbbi hazánk terrorfenyegetettségének növekedésétől tartva elutasítja a fegyveres beavatkozást, míg Fodor Gábor pártja támogatja a missziót. (Az MSZP, a DK és az Együtt is a beavatkozás mellett vannak, csak ők a szakbizottságokban kívánják megvitatni a témát.)
Ami a kormánypárti többséget illeti, a Hetek parlamenti forrásokból úgy értesült, hogy a frakciók nem egységesek a kérdésben. Megkeresésünkre Firtl Mátyás, a honvédelmi bizottság kereszténydemokrata alelnöke nem cáfolta értesülésünket, felhívta azonban a figyelmet, hogy még előttük áll a kormányzati előterjesztés megvitatása. Mint mondta, vita csupán a misszió minőségét érintően van (tehát hogy harcoló vagy őrző-védő alakulat menjen-e), hiszen az nem kérdés, hogy „a helyszínen kell csírájában elfojtani az emberiség elleni gaztetteket”. (Munkatársunktól)
Az Iszlám Állam nem válogat!
Szijjártó Péter a kurdisztáni szerepvállalásról beszélt a HeteknekNéhány napja ismeretes a terv, miszerint hazánk is beszállna az Iszlám Állam elleni konfliktusba. Adottak a személyi és infrastrukturális feltételek a részvételhez?– Magyarország már része a konfliktusnak, hiszen az az esztelen, barbár öldöklés, amit az Iszlám Állam nevű terrorszervezet folytat, a nyugati értékközösség és a nyugati értékvilág elleni egyértelmű támadás, amelyet nekünk kötelességünk visszaverni. A személyi feltételek adottak. A honvéd vezérkar főnöke arról tájékoztatott, hogy a honvédség készen áll, és képes ellátni azokat a feladatokat, amelyekre az Egyesült Államoktól kaptunk felkérést. Az akció költségeit most számoljuk, előzetes becsléseink szerint a maximális költség a szükséges felszerelésvásárlással együtt 20 milliárd forint lenne, ugyanakkor az amerikaiakkal tárgyalunk arról, hogy bizonyos eszközöket, felszereléseket biztosítanának számunkra, miáltal több milliárd forinttal csökkenhetnek a kiadások. Ez extra ráfordítás, ugyanakkor a honvédelmi képességeinket jelentősen növeli.
Egy ilyen markáns, egyértelmű kiállás a nyugati értékközösség mellett mennyi plusz terhet ró hazánkra? Kell-e emelni a védelmi készültséget, lehet-e tartani esetleges megtorló támadástól?– Az európai terrorfenyegetettség megnövekedett az Iszlám Állam tevékenysége nyomán. Az kétségtelen, hogy amennyiben katonákat küldünk Irakba, nő a biztonsági kockázat. Más típusú, más biztonsági szintű munkát kíván meg bizonyos intézményektől a helyzet, többek között a Rendőrség, a Belügyminisztérium, a TEK és az Információs Hivatal feladata is növekszik, de erre a munkára ezen intézmények készen állnak. Az Iszlám Állam nem válogat, teljesen függetlenül attól, hogy valaki katonákat küld, vagy a humanitárius munkában vesz részt, ugyanúgy fenyegetve van.
Ahhoz, hogy a katonák valóban utazhassanak, a parlament kétharmados támogatására van szükség. Meglesz a konszenzus?– Kedden egyeztetést tartottam a parlamentben képviselettel rendelkező pártokkal. A kormánypártok képviselői nyitottságot mutattak arra, hogy támogassák a javaslatot. Ám a Fidesz és a KDNP is akkor tud majd végleges döntést hozni, ha készen lesz a minden részletre kiterjedő előterjesztés. Több ellenzéki párt is jelezte, hogy nyitottak a javaslat támogatására, míg az LMP és a Jobbik kijelentette, hogy semmiképpen sem támogatja az előterjesztést. Úgy látom, a kétharmados többséghez szükséges támogatás ezúttal a frakcióval nem rendelkező ellenzéki pártoktól várható.
Amióta szóba került az ügy, a magyar kormányzati tisztségviselők, köztük a miniszterelnök is, következetesen kurdisztáni akcióról beszélnek. Mióta ismerjük el Kurdisztánt önálló entitásként?– Az Egyesült Államok felkérése kifejezetten a kurd régióban elvégzendő tevékenységre vonatkozik. A szövetségesek képzik ki az iraki és pesmerga katonákat, hogy meg tudják védeni magukat és az országukat. Az egyik ilyen kiképzőközpont Erbílben van, ennek védelmét látnák el a magyar katonák. A nyugati koalíciót az Egyesült Államok vezeti, de a kurd régióban a kiképző tevékenység koordinátora fél éves rotációban Németország és Olaszország.
Mi a következő időszak forgatókönyve?– Március második felében a vezérkar képviselői a helyszínre utaznak, megnézik azt a területet, ahol a magyar katonák szolgálnának. Miután hazajöttek, elkészül a kormány előterjesztése, amiről áprilisban dönthet a parlament. Amennyiben ezen döntés pozitív, elkezdődik a katonák kiválasztása és kiképzése, és május második felében szolgálatba is állhatnak az alakulataink.
(Cseszkó Tamás)
Tovább olvasná?
Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.
Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.
2015. 03. 13. (XIX/11)
