Kereső toggle

Erősebb általános iskolát akar a Fidesz

Visszajön a Horthy-rendszer hat elemije?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Elővette a kilenc évfolyamos általános iskola ötletét a Fidesz, hogy az alapfokú oktatást megerősítse, és csökkentse a későbbi lemorzsolódást. Az amúgy innovatív javaslat vegyes fogadtatásra talált: sokan úgy vélik, hogy bevezetése a jelenlegi viszonyok mellett nem váltaná be a hozzá fűzött reményeket.

Február elején Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője szellőztette meg a hírt, hogy a frakcióülésen Pokorni Zoltán korábbi javaslata, a kilenc-éves általános iskola bevezetése is előkerül. Rogán indoklása szerint „azt várják a kormánytól, hogy emelkedjen a közoktatásban a képzés színvonala, valóban szakmát és boldogulást adjon a szakképzés, és csökkenjen a lemorzsolódás az egyetemeken, főiskolákon”. Kitért arra is, hogy a szakképzést szét kellene választani a gimnáziumtól, illetve az egyetemre való felkészítéstől, amivel vélhetően a szakközépiskolák átalakítására utalt.

Pokorni Zoltán  az ATV Egyenes beszéd című műsorában úgy reagált: nem az a kérdés, hány évig tart az iskola, hanem a tartalom a fontos, hogy az iskola képes-e személyre szabott oktatást produkálni, a szegény gyerekeket felemelni. A nemzetközi PISA-tesztek (Programme for International Student Assessment, azaz „a nemzetközi tanulói teljesítménymérés programja”)  azt mutatják, hogy a hazai oktatás nem tudja kompenzálni a szociális hátrányokat, sőt fölerősíti azokat. Ez leginkább a szakképzésen csapódik le, s a probléma szerinte az alsó tagozat megerősítésével orvosolható. 2010-ben a lengyel példa nyomán javasolta a kilenc évfolyamos általános iskolát, de ez csak egy lehetséges eszköz a sok közül.

Úgy tűnik, Balog Zoltán EMMI-miniszter is óvatos a kérdésben, aki egy konferencián kitért arra: úgy is jobbá lehet tenni az iskolát, ha átgondolják a tanárképzést, a diákok leterheltségét, átnézik, jól van-e elosztva a tananyag, és „beszélhetnek arról is, jó-e a tanév rendje így, a hosszú nyári szünettel és közbenső rövid szünetekkel”.

Nem tudni kész tervezetről, így csak találgatni lehet, vajon pontosan hogyan is képzelné a kormány a kilencosztályos iskola bevezetését, méghozzá Rogán Antal szerint 2016-tól. Radó Péter oktatáskutató például biztosra veszi: mivel egy újabb évfolyam beiktatása sokmilliárdos pluszköltséget jelentene, ezért az általános iskolához szerinte csak úgy lehet hozzátenni egy évet, ha azt elvesszük a középfokú oktatásból. Viszont a háromévesre csökkentett szakképzést tovább kurtítani nem lenne szerencsés.

Felröppentek hírek a 9+3 évfolyamos, valamint a 6+3+3 évfolyamos szerkezetről is. Sőt, állítólag létezik egy olyan kormányzati előterjesztés, amely a 6 és 8 osztályos gimnáziumok helyébe egy 7 osztályos modellt javasol, amire a dokumentum szerint „a magasabb presztízsű társadalmi csoportok igényt tartanak”, ahová tehát a 6. osztály után az elit kimenekíthetné a gyerekeit.

Abban minden szakértő egyetért, hogy ha a 9. évfolyam csak a 8. utáni plusz egy évet jelent – arányosan megnövelt tananyagmennyiséggel – annak semmi értelme nincs, márpedig Rogán Antal 4+5 osztályos modellt emlegetett. A Magyar Szülők Országos Egyesülete szerint nem az évfolyamok számát kellene növelni, hanem a tananyagot kellene csökkenteni. „A kerettantervekben előírt, megtaníthatatlan és megtanulhatatlan mennyiségű ismeretanyag magasan a gyerekek aktuális fejlettségi szintje fölött van, ezért jelentős (50 százalékos) tananyagcsökkentésre van szükség, és felül kell vizsgálni a nemzeti alaptantervben előírt ismeretanyag tartalmát és időszerűségét” – írják kiadott állásfoglalásukban.

A sokat emlegetett 6+3 osztályos lengyel modellt 1999-ben egyszerre vezették be minden évfolyamon, és tény, hogy a 2003-as PISA-felmérésben már megmutatkozott a pozitív eredménye. „Csakhogy ott nem egy elkülönült beavatkozás történt, hanem a rendszer komplexitásának, egészének újragondolása, minden elemében való összehangolása. Ha mi ezt az egy elemet a jelenlegi viszonyok között bevezetjük, annak akár a várttal ellenkező hatása is lehet” – mondta el kérdésünkre Nahalka István oktatáskutató, aki ezt átgondolt esetben is csak felmenő rendszerben, az első osztálytól tartja megvalósíthatónak. A lengyel reformnál az egész tartalmi szabályozást is újragondolták az oktatásirányítás rendszerével együtt, és nem utolsósorban széleskörű autonómiát biztosítottak az iskolák és a pedagógusok számára. Tény, hogy az oktatási reformok máshol az egységesen magas színvonalú alapfokú oktatás megteremtésével kezdődnek, és nem a szakképzés átalakításával.

„Minden olyan változtatás, ami az alapképzés, az általános műveltséget adó képzés hosszát növeli, az jó hatással lehet az esélyegyenlőtlenség csökkentésére. Ilyen értelemben pozitív a felvetés. A szakképzés egy évvel később kezdődne, tehát a gyerekek felkészültebben kerülnének a szakképzésbe, a későbbi szelekció a lemorzsolódást is csökkentené. De ez nem csak az iskolaidő meghosszabbításával érhető el, sok más lehetőség is van, lehetne egyebek között a pedagógiai kultúránkon vagy a tartalmi szabályozáson is változtatni” – tette hozzá Nahalka István, hiányolva az ezer kérdést felvető ötlet társadalmi és szakmai megvitatását.

Szüdi János volt oktatási államtitkár viszont attól tart, hogy a 6+3 évfolyamos alapfokú oktatás szolgai lemásolása könnyen jelentheti azt is, hogy visszahozzák a Horthy-éra hat elemijét, s még korábban történik a gyerekek szelekciója, pályaorientációs kényszere, mint eddig. „Ha marad a jelenlegi merev tantervi szabályozás, a tanfelügyelettel megerősített egyentanterves, egyentankönyves rendszer, akkor ennek a lépésnek a világon semmi értelme nincsen” – vélekedett kérdésünkre a szakjogász. Mendrey László, a PDSZ elnöke szerint olyan elképzelés is felmerült, hogy településenként változó modellt alakítanak ki, mert a kilencosztályos képzés feltételeinek nem minden iskola felel meg. A kisebb településeken az úgynevezett súlyponti iskolák hatosztályos telephelyeire járhatnának a gyerekek, de mindez egyelőre csak felvetés.

Olvasson tovább: