Kereső toggle

Árulás vagy pancserpuccs?  

Végjáték az Orbán–Simicska háborúban

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Torgyán József miniszteri felmentése óta nem történt akkora fordulat a jobboldalon, mint a múlt pénteken, amikor Simicska Lajos Fidesz-közeli nagyvállalkozó durván nekiment Orbán Viktor miniszterelnöknek, és ezzel mindenki számára világossá tette, hogy igenis van Simicska-Orbán háború. A konfliktus jóval súlyosabb következményekkel járhat, mint a 2001-es Fidesz-Kisgazda szakítás.

Megoszlanak a vélemények az úgynevezett Orbán–Simicska háború kimeneteléről, az viszont egyértelmű, hogy úgy még senki nem beszélt Orbán Viktor miniszterelnökről, mint ahogyan Simicska Lajos tette a múlt pénteken. És nem is a multimilliárdos vállalkozó obszcén kifejezései a lényegesek – bár sokak szerint ezzel saját eddigi imidzsét rombolta porig –, hanem az az őszinteség, amit rajta kívül Orbánnal szemben senki nem mer megengedni a jobboldalon, legalábbis nyilvánosan. A vállalkozó oroszbarát, a demokráciát veszélyeztető, autoriter rendszert építő politikusként jellemezte a miniszterelnököt. Mindez annak kapcsán került nyilvánosságra, hogy – Simicska számára is váratlanul – kiderült, hogy médiabirodalmának hat vezetője „lelkiismereti okokra” hivatkozva benyújtotta lemondását. A vállalkozó gyakorlatilag a miniszterelnököt tette felelőssé munkavállalói „árulásáért”, és az ennek apropóján adott számtalan villáminterjúban kezdte ekézni Orbán politikai felfogását is.

A Simicska-érdekeltséghez tartozó Magyar Nemzet-es, Hír TV-s vezetők egyébként azzal magyarázták távozásukat, hogy Simicska előző este megüzente: 180 fokos fordulatot vár el lapjaitól és a televíziójától, mostantól Orbán Viktort és családját is támadniuk kell. Mégpedig azért, mert a kormány – meg nem erősített hírek szerint – az RTL Klubbal történt kiegyezés kapcsán úgy változtat a reklám-adón, hogy Simicska érdekeltségei rosszul járnak. Liszkay Gábor, a Magyar Nemzet és a Hír TV főszerkesztője péntek délelőtt összehívta a vezetőket, és közölte velük a főnök elvárását, mire az érintettek „lelkiismereti okokból” úgy döntöttek, inkább lemondanak, semmint Orbán ellen forduljanak. A Hetek – a botrány napján szerzett – információi szerint Simicska verziója szerint szó sem volt 180 fokos fordulatról, sem Orbán Viktor családjának támadásáról, azt csupán Liszkay adta elő, megvezetve a kollégáit.

Ugyanezt állította még aznap az ATV-ben nyilatkozó Csintalan Sándor, a szintén Simicska-érdekeltségű Lánc-híd Rádió műsorvezetője (aki egyben nyilvánosan felvállalta Simicska-pártiságát), majd szintén ezt nyilatkozta maga Simicska Lajos, illetve a Magyar Nemzet új főszerkesztőjévé kinevezett addigi főszerkesztő-helyettes, D. Horváth Gábor is. Ha a Simicska-hű társaság verziója fedi a valóságot, akkor viszont Liszkayék meglékelték saját hajójukat – és eléggé logikus, hogy nem önszántukból. A Hetek korábban megírta: úgy tudjuk, Simicska enyhe fordulatot akar, középre pozicionálná médiáját, eleinte Orbán Viktorék keleti nyitás politikáját bírálná, majd fokozatosan válna mértékadó, bizonyos témákban kormánykritikus médiává, de úgy, hogy ne távolítsa el magától közönségét. Akárhogy is történt a Simicskáék által „pancserpuccsként” minősített kollektív lemondás, a vállalkozó még aznap pótolta a távozókat.

Ki kormányzott?

Simicska Lajos múlt pénteken az obszcén, a miniszterelnököt személyében gyalázó kirohanásai mellett mondott néhány, más szempontból is megdöbbentő mondatot.

A Magyar Narancsnak az Orbán Viktorral folytatott tavaly áprilisi megbeszéléséről beszélt: „A választások után leültünk, és elmondta az elképzeléseit. Ennek a részleteibe nem fogok belemenni, de nem tetszett a dolog. Én erre azt mondtam neki, hogy ebben én nem akarok partner lenni. Azóta durvultak el az események.”

Ez a nyilatkozat azt jelenti, hogy Simicska Lajos korábban partner volt. Ami azért meglepő, mert nem politikus, nem választott vezető, hivatalosan nem kapcsolódik a Fideszhez, ennek ellenére Orbán Viktor olyan dolgokról egyeztetett vele, amiről a választók szinte semmit nem tudnak. Ugyanakkor persze a bennfenteseknek nem meglepő a nyilatkozat, hiszen bizonyos körökben azt tartják, hogy 2010 után valójában (részben) Simicska Lajos kormányozta az országot. Ez nyilván túlzás, az azonban tény, hogy kulcsfontosságú pozíciókban voltak és vannak hozzá köthető személyek: a legfontosabb ilyen vezető talán Németh Lászlóné volt, aki az évi 600 milliárd forinttal gazdálkodó Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot vezette.

A politikai befolyás mellett Simicska Lajos cégbirodalma is a legjelentősebbek között van: a zászlóshajó Közgép 2013-ban közel 500 milliárd forintnyi állami megrendelést nyert az építőiparban, de a megelőző években is százmilliárdos megbízásai voltak. A vállalkozó tavaly először bekerült a leggazdagabb magyarok közé, a Forbes magazin listáján rögtön a 33. helyre ért fel 45 milliárd forintra becsült vagyonával. (Amit mások ennél is többre, akár több százmilliárdra is becsülnek.) 

Környezete egyébként azt állítja, a vállalkozó a demokrácia iránti elkötelezettségéből, és nem a pénz miatt háborúzik Orbánnal, hiszen vagyonát nem fenyegeti veszély. Maga Simicska is azt nyilatkozta, hogy a Fidesz születésekor a diktatúra lebontására szövetkeztek Orbánnal, és nem egy másik diktatúra felépítésére. A megható nyilatkozat persze azonnal generál néhány kérdést: miért nem emelte fel a szavát Simicska akkor, amikor az Orbán-kormány szétdúlta a demokratikus intézményrendszert, amikor visszamenőleges hatályú törvényeket hozott, a Fidesz számára kedvező módon átalakította a választási törvényt, saját embereit ültette kulcspozíciókba? 

Ki lőtt először?

Egy kormányközeli forrásunk Simicska felelősségét magyarázta: a Fidesz-birodalomban Orbán Viktor a politikai vezető, Simicska a gazdasági háttér megteremtője, ám a vállalkozó megpróbált túlterjeszkedni eddigi határain, és egyre nagyobb beleszólást akart a politikába. Ráadásul – tette hozzá forrásunk – a háborút is ő kezdte, hiszen a Fidesz-vezérkar szerint ő szolgáltatott negatív információkat a médiának fideszes vezetőkről már a 2014-es választás előtt is, majd azt követően szinte folyamatosan. Mindez természetesen nem bizonyított, az viszont tény, hogy a reklámadó bevezetése után hirtelen kormánykritikussá váló RTL Klub sok vezető fideszes és Fidesz-közeli személyt vett célkeresztbe az elmúlt bő félévben, ám Simicska Lajos valahogy kimaradt a szórásból.    

A háború kirobbanásának felelősét a két teljesen eltérő álláspont miatt lehetetlen megnevezni, mint ahogyan a kimenetelét is. A kormányzati agytrösztként számon tartott Századvég egyik stratégájától később azt hallottuk, hogy Simicska nem fog tudni ártani Orbánnak, mivel médiája addig működik, amíg kiszolgálja a jobboldali közönség igényeit, márpedig ez a közönség „Viktornak hisz”. Forrásunk úgy véli, a „korrupt politikus” fogalma tavaly jócskán beivódott a társadalom tudatába, de leginkább a baloldali szereplőkkel kapcsolatban. A jobboldali korrupt politikusokról szóló hírek legfeljebb egyéni veszteségeket okozhatnak, az egész tábort nem erodálják, mondta a stratéga. Ennek némiképp ellentmond, hogy a legfrissebb mérés szerint október óta a Fidesz 1,1 millió szavazót veszített, és ehhez a korrupció gyanúját felvető hírek is hozzájárultak.

Átalakítják a médiapiacot

Orbán stratégái szerint a „fekete péntek” után Simicska Lajosról az a kép alakulhatott ki, hogy egy tomboló oligarcha, aki nekitámadt a barátjának, voltaképpen áruló. A Hetek értesülései szerint az egyik jobboldali cég megmérte – ám nem publikálta – Simicska népszerűségét Veszprémben, amikor felröppent a hír, hogy a vállalkozó elindulna a február 22-ei időközi választáson a fideszes jelölt ellen, és azt kapták, hogy Simicska nagyjából annyira népszerűtlen, mint Gyurcsány Ferenc. Ezzel együtt Simicska a háttérből mégis képes lehet tovább erodálni a kormány népszerűségét. A Hetek információi szerint a vállalkozó viszonya továbbra is jó a szintén milliárdos Nyerges Zsolttal, illetve Fonyó Károllyal.

Ők hárman ezekre a hírforrásokra vannak döntő befolyással: Magyar Nemzet, Hír TV, illetve ezek online változatai, Metropol, Class FM Rádió, Lánchíd Rádió, Heti Válasz.

A Fidesz viszont múlt pénteken elveszítette befolyását a hozzá hű, magántulajdonú média felett. Igaz, megmaradt számára az állami média, amely éppen teljes átszervezés alatt áll, de a nézettségi adatok alapján kétséges, hogy az eleve lejtmenetben lévő intézmények képesek lesznek-e hozni az elvárt píár hatást.

Olvasson tovább: