Kereső toggle

Vezéráldozat lett a Sorsok Háza

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A Józsefvárosi pályaudvaron épülő Sorsok Házát áldozta be a kormány, hogy egy újabb nemzetközi botrányt elkerüljön. A Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség (IHRA) 2015-re nekünk ígért soros elnöksége tavaly év végén került veszélybe, miután a tagországok egy része komoly kritikát fogalmazott meg a Magyarországon tapasztalható antiszemitizmus és a Schmidt Mária vezetésével megvalósuló intézmény tervezett koncepciójával kapcsolatban.

A 2000-ben alakult, 31 tagot és további 10 megfigyelő országot, illetve nemzetközi szervezetet tömörítő szövetség fő célja a holokausztemlékezés és -oktatás előmozdítása és támogatása. Magyarország 2006-ban egyszer már ellátta a szervezet soros elnöki tisztjét, amely a kanadai Torontóban megrendezett 2013-as októberi ülésén egyhangú döntéssel ismét hazánkat bízta meg a 2015-ös elnökségi teendőkkel. Prőhle Gergely, külügyi helyettes államtitkár – akinek oroszlánrésze volt a pozíció elnyerésében – akkor így nyilatkozott: „a 2015-ben esedékes elnökség szervesen illeszkedik, s egyben folytatása és széles körű nemzetközi elismerése annak a kiemelt kormányzati elkötelezettséget jelző folyamatnak, amely a 2012-ben megrendezett Wallenberg Évvel kezdődött és a 2014-es Holokauszt Emlékévvel folytatódik”. És valóban, az előttünk álló hetvenedik emlék-év ambiciózus kormányzati tervei alapján bárki egyetérthetett szavaival.

A viharfelhők ezt követően kezdtek el gyülekezni, majd a Sorsok Háza (eredeti nevén: Holokauszt Gyermekáldozatainak Emlékhelye – Európai Oktatási Központ) „államosításával”, a Mazsihisz központi ünnepekre vonatkozó bojkottjával és a német megszállási emlékmű dafke felállításával a nemzetközi szervezet bizalma igencsak megingott Magyarország alkalmasságában. Tavaly júniusban az IHRA több tagállama emelt kifogást a magyar szerepvállalás ellen, és szóvá tették, hogy az újonnan alakult Országgyűlés Dúró Dórát (Jobbik) választotta a kulturális bizottsága élére. A Simon Wiesenthal Központ is értetlenségét fejezte ki a soros elnök Nagy-Britanniának azzal kapcsolatban, hogy egy olyan országnak szándékszik átadni a stafétát, amelyik rendre megsérti azt a stockholmi nyilatkozat néven emlegetett tagországi vállalást, hogy a holokauszt alapos és tárgyszerű bemutatására törekszik, valamint illendően emlékezik meg az áldozatokról. Az USA 30 zsidó származású kongresszusi képviselője szintén Magyarország alkalmasságát kérdőjelezte meg abban az Orbán Viktornak írt nyílt levelében, amelyet a Szabadság téri emlékmű miatti felháborodás és a Jobbik-jelenség hívott életre.

Nem telt el két hónap és hazánkba repült az IHRA elnöke, Sir Andrew Burns és a szervezet főtitkára, akik megbeszélést folytattak Andrew Baker rabbival (American Jewish Committee), Heisler Andrással, a Mazsihisz elnökével és Prof. Dr. Haraszti Györggyel, a Páva utcai Holokauszt Dokumentációs és Emlékközpont kuratóriumának elnökével, továbbá a Sorsok Háza igazgatónőjével, Dr. Schmidt Máriával. A Terror Háza főigazgató asszonya bemutatta számukra a projekt terveit és a tárgyaló felek abban állapodtak meg, hogy: a Sorsok Háza nem válik a Páva utcai emlékközpont versenytársává; a kiállítás történelmi és oktatási anyagát nemzetközi tudósokból álló csoport lektorálja; és az IHRA nem járul hozzá a Sorsok Háza koncepciójához mindaddig, míg nem egyeztetett a magyar és nemzetközi szakértőkkel és a magyar zsidó közösséggel. Ennek részeként a főigazgató asszony stábja folyamatosan egyeztet a Mazsihisszel.

A sűrű választási kampányok miatt a kormány figyelme egy időre meglankadt a témában, így például elmaradt a magyar elnökségi program bemutatása és véleményeztetése a szövetség tavaszi rendes ülésén. És zavarhatta a koncentrált figyelmet az a huzavona is, mire eldőlt, hogy a kiemelt társadalompolitikai ügyek a Miniszterelnöki Hivatalhoz (MEH) kerülnek, és a kulcsfigurák – például a Zsidó Közösségi Kerekasztalt elnöklő Latorcai Csaba helyettes államtitkár – áthurcolkodnak az EMMI-ből. Lázár János október közepén nevezte ki az elnökségi feladatok összehangolásáért felelős miniszteri biztost Takács Szabolcs Ferenc (eddigi Ázsia-felelős külügyér) személyében. Prőhle Gergely feladatait Szalay-Bobrovniczky Vince vette át, és két civil szakértőt is bevont a MEH: Bíró Anna-Máriát, a Tom Lantos Intézet igazgatóját és Antall Istvánt, a Jezsuita Roma Szakkollégium rektorát.

A magyar elnökség az IHRA december eleji, Manchesterben megrendezett plenáris ülésén került veszélybe. A szervezet Akadémiai Munkacsoportja egy ellenhatározati javaslatot készített arra a szavazásra, amely a magyar elnökség programjának elfogadásáról szólt. Fő kifogásuk a hazánkban tapasztalható antiszemita jelenségekre és a parlamentben jelenlévő szélsőjobbveszélyre koncentrált, illetve a kormány és a zsidó közösség között beállt „kommunikációs zavarra”. Az sem kedvezett a megítélésünknek, hogy csak szeptembertől kezdve mutattunk együttműködési hajlandóságot az IHRA szakértői közösségével, és nem volt megvitatható programunk. A mellettünk korteskedők legerősebb érve – még a kilátásba helyezett szakértői bojkott ellenére is – az időhiány volt: a 2015-ös kezdéshez már túl késő másik ajánlkozót választani (a románok már a tavaszi ülésen aspiráltak Londonban).

Takács Szabolcs Ferenc, miután minden munkacsoportban meggyőzően képviselte a mostanra tető alá hozott magyar elnökségi programot, bevetette az egyetlen bevethető adu ászt, és megígérte a szervezet tagországainak és szakértői grémiumának, hogy a Sorsok Háza addig nem nyitja meg kapuit, amíg létre nem jön a teljes bel- és külföldi konszenzus annak koncepcióját illetően, és ebben hazánk számára a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont történelmi narratívája lesz az irányadó. Az elnökségi stafétát átnyújtó britek figyelmeztették Magyarországot: számon tartják a magyar elnökség ígéretét.

A magyar elnökség idején az IHRA első ülése júniusban lesz Budapesten, majd decemberben egy nagy nemzetközi konferencia veszi kezdetét A Holokauszt ábrázolása és nyelvezete a közbeszédben címmel. Addig is a szövetség vezetősége Takács Szabolcs Ferenc invitálására hazánkba látogat a holokauszt magyarországi áldozatainak áprilisi emlékünnepségére.

Olvasson tovább: