Kereső toggle

A menekülő ember

Tömegek érkeznek a „balkáni járattal”

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Kormánypárti politikusok nagyobbrészt elismerik, hogy Orbán Viktor bevándorlásellenes szavainak, illetve a Fidesz-politikusok erre rácsatlakozó szigorításpárti kommunikációs hadjáratának egyik célja a Jobbiktól „témát” lopni, a jobboldali törzstábort egyben tartani, illetve a Fidesz számára kellemetlen ügyekről – például az új útdíj kaotikus bevezetéséről elterelni a figyelmet. Ellenben nemcsak napi politikai érdekek állnak a migrációs kérdés napirendre kerülése mögött, hanem az is, hogy a Fidesz vezetői tartanak attól, hogy több tízezer menekült marad Magyarország „nyakán”.

Mint arról korábban írtunk, az elmúlt három évben hússzorosára (!) emelkedett a Magyarországon menedéket kérő emberek száma. Tavaly 43 ezren, idén pedig már egy-két hét alatt 6 ezernél is többen kértek menedéket. Ezeknek az embereknek a 99 százalékát a határrendészeti szervek fogják el, többségüket a szerb–magyar határnál, mert ez a határszakasz az egyik „kapuja” az Európába vágyó, a Balkán felől érkező illegális menekültek tömegeinek. A legtöbbjük koszovói, szír és afgán. Amikor a menekülteket „elkapják”, azok általában azonnal menekültstátuszt kérnek. Ezt követően átmeneti szálláshelyre kerülnek, de az esetek felében pár nap alatt „megszöknek”.

 Egy magas rangú kormányzati politikus egy háttérbeszélgetésen elismerte, hogy ezeknek a „szökéseknek” nagyjából mindenki örült Magyarországon, mert eddig nem jelentettek komoly társadalmi problémát a menekültek. A „megszököttek” nagyobbrészt Ausztria és Németország, kisebb részt Olaszország felé veszik az irányt. A közelmúltban Nyugat-Európából közel 8 ezer embert toloncoltak vissza Magyarországra, de a többségük újra eltűnt.

Záródnak a kapuk

A fordulatot két „dolog” jelenti: egyrészt hússzor (!) többen jönnek, másrészt a kormányzati várakozások szerint a közeljövőben Nyugat-Európában diszkréten, de szigorítják a migránsokkal szembeni politikát. Az emberi jogi aggályok miatt, hisz az európai államok humanista alapon állnak, nem nyíltan, hanem adminisztratív eszközökkel, láthatatlanul „keményítenek” majd. Ez azt jelenti, hogy a balkáni útvonalon érkezőknek sokkal nehezebb lesz bejutni Nyugat-Európába, könnyebben elakadhatnak az osztrák vagy a német határnál, és emiatt az eddigieknél jóval nagyobb létszámban toloncolhatják őket vissza Magyarországra. Tehát akár tízezrek rekedhetnek nálunk.

A Fidesz vezetői veszélyesnek tartanak olyan európai uniós terveket (állítólag az Európai Bizottság egy munkaanyagában szerepelt ilyen), miszerint a tagállamok között a menekülteket kvótarendszer alapján osztanák el. Ez azt is jelenthetné, hogy hazánk például kénytelen lenne akár 10-15 ezer pakisztáni vagy afgán menekültnek otthont biztosítani.  

Jelenleg Magyarország köztudottan nem célország. A kormány egyik meghatározó tagja viszont egy háttérbeszélgetésen azt mondta, hogy amennyiben bezárul a Nyugat, akkor előfordulhat, hogy azért a 200 államból a világ legjobb 50 országába tartozó Magyarország is „elég jó hely lesz ahhoz”, hogy célország legyen, ha egyszer már tovább nem mehetnek. 

Megbízható rendőrségi forrásokból úgy értesült a Hetek, hogy biztonsági kockázata is van az egyre nagyobb létszámú, a magyar menekültállomásokon található „migráns tömegnek”. Sokan közülük ugyanis nem rendelkeznek hiteles személyi okmányokkal; sőt az is előfordul, hogy maguk rejtik el eredeti papírjaikat, ezért valós személyazonosságuk tekintetében a hatóságok bizonytalanok.

Egy vezető kormánypárti politikus, akinek van rálátása a polgári hírszerzést végző Információs Hivatal munkájára, azt mondta nekünk, hogy a hírszerzés adatai szerint nincs közvetlen terrorfenyegetettség Magyarországon, de az igaz, és ez a valós veszély, hogy a térségünkben sokszorosára növekedett az ilyen „típusú” mozgás. A terrorizmus frontvonala ugyanis közelebb került Magyarországhoz, tudniillik a Balkán egyre fontosabb szerepet tölt be a szélsőséges iszlám mozgalmak számára, hiszen a fokozódó vallásháború miatt fontos „csatatérré” vált.    

A politikai dimenzió

Az egész ügyben a legérdekesebb, hogy Orbán Viktor és a kormánypárti vezető politikusok a menekültkérdés nemzetbiztonsági vetületével is foglalkoznak, ugyanis mégis inkább a „gazdasági menekültek” vonatkozását domborítják ki, ami azt támasztja alá, hogy a téma elővételét elsősorban politikai számítás vezethette. Nyilván egy politikus csak politikusként tud cselekedni, de érdemes megvizsgálni, hogy jelen esetben melyek a mögöttes szándékok. Egy vezető fideszes politikus főtanácsadója azt magyarázta lapunknak, hogy az egyik cél az, hogy a Jobbiktól szívják el a kommunikációs teret, a radikális jobboldali pártnak ne legyen saját, a tömegeket megszólítani képes témája. Ráadásul a Fideszből kiábrándult szavazók az Ipsos elemzése szerint kis részben ugyan, de a Jobbikkal való szimpatizálás irányába indultak el. Az említett intézet elemzése szerint pár hónap alatt egymillió támogatót vesztett a kormánypárt, de többségük nem talált magának új pártot, hanem az úgynevezett bizonytalanok táborát gyarapította. Ugyanakkor a kiábrándultak közül 150 ezer szavazókorú a Vona Gábor vezette formációt nevezte meg, mint amelyre szavazna, ha most lennének a választások. Fideszes potentátok egyre többször említik azt, hogy jelenleg a Jobbik tűnhet olyan pártnak, amely talán egyszer a Fidesz kihívója lehet.

Az év elején tartandó két időközi országgyűlési választások közül az egyik esetében még optimista kormánypárti közéleti szereplők is úgy vélték, hogy a Jobbiknak esélye lehet a győzelemre. Veszprémben ugyanis szinte biztos Fidesz-diadalra számítanak, de a Tapolca-központú választókörzetben a Jobbikban látnak kockázati tényezőt. Tapolcán a polgármester-választást ugyanis nagy meglepetésre a Jobbik nyerte.

A választási körzethez tartozó, biztos MSZP-s többségű Ajka esetében pedig attól tartanak, hogy a szocialista szavazók Orbán-fóbiájuk miatt bosszúból az esélyesebbnek tartott jobbikos jelöltre szavaznak majd, miként az Ózdon történt a megismételt polgármester-választáson.  

A terelés tudománya

A másik politikai haszna a bevándorlási kérdés elővételének, hogy a téma napirenden tartása segíthet a kormánynak más, számukra kínos ügyekről elterelni a figyelmet. Egy, a Fidesz kommunikációjára rálátó forrásunk magyarázata szerint, Orbán Viktor tanácsára sokszor tudatosan megosztó, a lakosságban erős érzelmi hatást kiváltó témákat vesznek elő, hogy ezzel mesterségesen – de azért szerintük valós problémák mentén – gerjesszenek társadalmi vitákat. Forrásunk példaként a drogtesztet mondta, amit egyenesen a miniszterelnök ötletének nevezett. Mint mondta: a megosztó ügyekben a támogatók és az elutasítók aránya közel azonos, ami azt jelenti, hogy szenvedélyes politikai és családi vita témája tud lenni az, hogy például a tinédzsereket alá kell-e vetni kötelező drogvizsgálatnak. Ráadásul a jobboldali tábor rendpárti és ideologikus, ezért az ilyen ügyek „habarcsot” jelentenek, és egyben tartják a Fidesz többségét biztosító jobboldali tömböt.               

A bevándorlási téma is ilyen megosztó. Ráadásul a kutatások szerint a magyar lakosság inkább menekültellenes, ezért a „humanista” baloldalnak jóval nehezebb ebben az emberi jogi aggályok tekintetében nagyon nehéz témában népszerű álláspontot találni. S ráadásul a Fidesznek sokkal kedvezőbb, ha erről a témáról szólnak a híradók és a vitaműsorok, mintsem a kormányzati „bénázásokról”, így az új kaotikus útdíjról vagy vezető kormánypárti politikusok gyanús vagyonosodásáról és kriminálisnak látszó ingatlanüzletekről.

A „Keménykedés” pontjai

1. Szigorítani a migrációs szabályokat.
2. Felgyorsítani a menekültügyi eljárást, a kiutasítási eljárást minél hamarabb elvégezni adminisztratív eszközökkel.
3. A nemzetbiztonsági és rendészeti szűrést erősíteni.
4. Verbális intervenció: elterjeszteni, hogy Magyarország „kemény hely”, hogy kevesebben jöjjenek.
5. Az európai fórumokon a szigorítás mellett érvelni, és megpróbálni minden olyan ötletet megfúrni – például a kvótarendszer kialakítását –, melynek alapján tízezreket kellene letelepíteni Magyarországon.

Menő a szigorításpárti álláspont

A lakosság több mint kétharmada enyhének tartja a hazai bevándorlási törvényeket, és szigorítaná a szabályozást – derült ki a kormányközelinek tekinthető Századvég legfrissebb közvélemény-kutatásából. Emellett a megkérdezettek többsége szerint az Európai Unió nem tudná megvédeni az európai polgárokat egy a párizsi terrortámadáshoz hasonló merénylettől. A kutatás tanúsága szerint a párizsi terrortámadás ismertsége kifejezetten magas Magyarországon, mindössze 3 százalék azok aránya, akik nem hallottak róla.
Ami az Európai Unió biztonságát illeti, a lakosok többsége kételkedik Brüsszel védelmében. A megkérdezettek 61 százaléka úgy véli, hogy az Európai Unió nem tudná megvédeni az európai polgárokat a párizsihoz hasonló támadásoktól.
A kutatás eredményei alapján a magyar lakosság több mint kétharmada túl enyhének tartja a hazai bevándorlási törvényeket, és szigorítaná a szabályozást. Elemzésünk rávilágított, hogy az emberek többsége politikai irányultságtól függetlenül enyhének érzi a bevándorlási szabályokat. A baloldaliak 56, a középen állók 65, valamint a bizonytalan választópolgárok 59 százaléka szigorítaná a szabályozást, csakúgy, mint a jobboldaliak 85 százaléka.

Olvasson tovább: