„A pedagógusbérek a legalacsonyabb diplomás bérek közé tartoztak, a tavalyi emelés tulajdonképpen a bérek néminemű kompenzációját szolgálta, a minimálbérhez való kötésük pedig az értékállóságukat. A pedagógus átlagbér most sem óriási, nettó 160 ezer forint körül van, ami továbbra is elmarad a szellemiek 180 ezer forintos havi átlagától. Ha a bérek értékőrzése sem garantált, akkor továbbra sem lehet pályán tartani a jó tanárokat, vagy odavonzani a tehetséges fiatalokat, különösen a megnövekedett munkaterhelés mellett. Ez nyilván az elitintézményeknek okozza a legnagyobb problémát. Mindez pedig az oktatás további színvonalromlásához vezet” – fejtegette lapunk kérdésére Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke annak kapcsán, hogy élvonalbeli hazai gimnáziumok igazgatói nyílt levélben tiltakoztak a bérfinanszírozás megváltoztatása miatt. Protestált a budapesti Trefort, a Fazekas, a Radnóti, az Apáczai, a Városmajori, a veszprémi Lovassy, a Kempelen, a Pannonhalmi Bencés, a Deák téri Evangélikus, a Piarista és a Révai gimnázium igazgatója is. Mi több, a tiltakozók között volt a miniszter által életre hívott érdekvédelmi szervezet, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke is.
A módosítást tartalmazó költségvetési salátatörvényt a parlament kedden mégis elfogadta. Mint azt az egyik elitgimnázium igazgatójától megtudtuk, a parlamenti szavazást követően elárasztották őket a különféle intézményvezetőktől jövő e-mailek, amelyek azt mutatják, hogy a szakmában óriási a felháborodás amiatt, hogy a tiltakozás ellenére a parlament elfogadta a törvénycsomagot. Mendrey László szerint az önkényes jogalkotás gyakorlata azt tükrözi, hogy a sok magasztos beszéd ellenére a kormány a pedagógusokat csupán szellemi betanított munkásoknak tekinti.
Tavaly a köznevelési törvény bevezetését Hoffmann Rózsa, akkori szakállamtitkár úgy kommentálta, hogy a pedagógus munkaidő-növeléssel együtt garantálják a pedagógusbérek megfelelő emelését is. A munkaterhelés-vizsgálat 2010-ben, a 22 órás kötelező heti óraszám idején heti 51 óra átlagos munkaidőt mért a szakmában, amit tavaly 10 órával növeltek meg. „A köznevelési törvény a garantált illetményt az úgynevezett illetményalap százalékában határozta meg. Az illetményalap főiskolai végzettség esetén a mindenkori minimálbér 180 százaléka, egyetemi végzettség esetén a 200 százaléka lett volna. Ezzel szemben még a bevezetés előtt módosították a törvényt, a béremelést több lépcsőben kezdték megvalósítani, így a pedagógusok bére még 2016-ban sem éri el azt, amit eredetileg 2013-ra ígértek. Most pedig a minimálbérhez való igazítás szűnne meg, ezzel az eredeti ígéretekhez képest tovább romlik a helyzet” – írták az iskolaigazgatók, akik igencsak nehezményezték az egyeztetések teljes hiányát.
2014. 12. 19. (XVIII/51)
